Emma

Átadták az Esterházy Művészeti Díjat

2015.11.13. 09:27

Programkereső

Makai Mira Dalma, Kaszás Tamás és Tibor Zsolt fiatal képzőművészek érdemelték ki az idén az Esterházy Művészeti Díjat, amelyet november 12-én este adtak át Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, ahol november 13-tól kiállítás is látható a pályázat második fordulójába beválasztott huszonegy művész munkáiból Magyar kortárs festészet címmel.

A 2009 tavaszán alapított és kétévente kiosztott, 5 ezer euróval (1,5 millió forint) járó díjat Ottrubay István, az Esterházy Magánalapítvány vezérigazgatója és Othmar Michl, az UNIQA Biztosító vezérigazgatója nyújtotta át a győzteseknek. A független szakemberekből álló bíráló bizottság a beérkezett 297 pályázóból két fordulóban választotta ki a győzteseket és a kiállító művészeket. A zsűri tagjai voltak Sandro Droschl, Niklai Judit, Fenyvesi Áron, Rieder Gábor, Manfred Wiplinger és Vitus Weh, valamint a díj alapítója, Ottrubay István és a díj főszponzora, az UNIQA részéről Othmar Michl vezérigazgató.

Vitus Weh zsűritag az 1990-ben Budapesten született Makai Mira Dalmát méltatva elmondta: színes mázú kerámiái "úgy ragyognak a megvilágított vitrinekben, mint pompás korallok a víz alatt, valóságuk azonban mégsem kézzelfogható". Azt, hogy tárgyai esetében festészetről van szó a háromdimenziós térben, azt a mögéjük támasztott vászon jelzi, amely a kerámiákhoz hasonlóan színesek és mozgalmasak, "mindenekelőtt azonban megfoghatatlanul elevenen megfestett absztrakt térábrázolás" - mondta.

Kaszás Tamást, aki 1976-ban Dunaújvárosban született, Manfred Wiplinger zsűritag méltatta. Manfred Wiplinger elmondta: Kaszás munkáiban az orosz konstruktivizmus, a bauhaus vagy a De Stijl modernizmusával foglalkozik. Ezeknek az építészeti irányzatoknak az volt a célja, hogy esztétikai szemléletváltás segítségével megváltoztassák a társadalmat. Kaszás Animal Farm című projektjében ezt az átfogó gondolatot az állatvilágra viszi át - hívta fel a figyelmet.

Manfred Wiplinger az 1973-ban Budapesten született Tibor Zsolt munkáit méltatva elmondta: rajzai és festményei tele vannak az őt körülvevő tárgyakra, személyekre és helyekre vonatkozó utalásokkal. "Tibor ironikus játék keretében szövi a hétköznapi felszínes látásmódok, valamint a képi és mentális szokások leképeződésének narratív hálózatát" - hangsúlyozta a bírálóbizottság tagja.