Cecília

Megfestette Adyt, majd elvette az özvegyét

2015.11.30. 11:30 Módosítva: 2015-11-30 11:31:51

Programkereső

A magyar fauve-ként is emlegetett Márffy Ödön Párizsban tanult, majd első budapesti kiállításán rögtön Gulácsy Lajossal állított ki. Róla festett portréját mindannyian ismerhetjük, ha máshonnét nem, az irodalom tankönyvekből. De nem Gulácsy volt az egyetlen irodalmi nagyság, akit megörökített. Márffy Ödön 137 éve ezen a napon született.

Márffy Ödön 1878. november 30-án született Budapesten. A budapesti Mintarajziskolában kezdte el képezni magát, majd 1902-ben Párizsba utazott, ahol a párizsi Julian Akadémián Jean Paul Laurens növendéke lett, míg az École des Beaux Arts-on Fernand Cormonnál tanult.

Márffy Ödön: Konstruktív önarckép, 1914
Márffy Ödön: Konstruktív önarckép, 1914
Fotó: port.hu

A kötelező órákon kívül olyan festőnövendékekkel került kapcsolatba, akik már a modern irányzatokért lelkesedtek, rajtuk keresztül megismerkedett Cézanne, van Gogh és Pierre Bonnard festészetével, valamint az akkori legmodernebb festőkkel, Henri Matisse-szal és a fauves-okkal. 1906-ban szerepelt először a Salon d'Automne kiállításán. Már korán a fauvizmus és a kubizmus hatása alá került, később az expresszionizmus formajegyei is jelentkeztek művészetében.

A fauvizmus a Henri Matisse által vezetett csoport művészi irányzatának neve, amelynek tagjait kezdetben fauve-oknak, vadaknak gúnyolták. A színeket a korábbiaknál szabadabban, harsányabban alkalmazták, az ábrázolt testek formáit egységes színfoltokkal jelenítették meg, körvonalai adták a kompozíció vázát. A fauvizmus lényegében a művészeti avantgarde szervezkedésének a kezdete.

 Márffy 1907-ben hazatért, és kollektív kiállításon mutatta be plein air törekvésekből kiinduló, lírai hangulatú műveit. Ugyanebben az évben elnyerte a Ferenc József jubileumi díját, a következő évben pedig a Művészház nagydíját.

Márffy Ödön: Gulácsy Lajos arcképe, 1907
Márffy Ödön: Gulácsy Lajos arcképe, 1907
Fotó: port.hu

A magyar képzőművészeti élet aktív szervezőjeként tevékenykedett, előbb a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) művészcsoport, majd hosszabb olaszországi út után a hazai modern törekvéseket felvállaló Nyolcak egyik alapító tagja és a posztimpresszionista törekvések egyik vezető mestere lett. 

Barátság fűzte a kor neves értelmiségeihez, alkotóihoz, Fülep Lajoshoz, Rippl-Rónai Józsefhez. A Tanácsköztársaság művészeti életének megszervezésében is részt vett.

  

 Ady Endrével még Párizsban, 1906-ban kötött barátságot, később akvarell portrét is készített róla. Másfél évvel a költő halála után, 1920-ban feleségül vette özvegyét, Csinszkát, azaz Boncza Bertát, akit lírai szépségű portrékon örökített meg.

Ezután következett legtermékenyebb és legsikeresebb alkotói korszaka: 1924-ben a Képzőművészek Új Társasága (KUT) alapító tagja, 1927-től tíz éven át elnöke lett. 1928-ban Amerikába utazott, Washingtonban és New Yorkban rendezett kiállításaival sikereket ért el, és több műve került amerikai és európai vásárlókhoz. A harmincas évekre ért festői pályája csúcsára, rendszeresen állított ki itthon és külföldön. Kiemelkedő életműve több korszakot fog át, de egyéni kifejezésmódjára mindvégig jellemző maradt az érzékeny színhasználat, a modern látásmód, a franciás elegancia és a festői gazdagság.

 A II. világháború után bekapcsolódott az Európai iskola munkájába, 1948-ban újranősült: feleségül vette a nála csaknem negyven évvel fiatalabb Hacker Franciskát (Cseszkát). Az ötvenes években Márffy nem tudott alkalmazkodni a szocialista realista elvárásokhoz, és csendes mellőzés lett osztályrésze. 1959. december 3-án hunyt el Budapesten.