Kelemen, Klementina

127 éve vágta le Van Gogh a saját fülét

2015.12.23. 10:43

Programkereső

1888. december 23-án robbant ki a holland festő és barátja, Gauguin között a veszekedés, amely nem várt véres fordulattal ért véget.

Van Gogh 1888-ban, ráunva a Párizsi nagyvárosi életre, erős vágyat érzett arra, hogy "a természetet fényesebb égbolt alatt lássa", ezért a dél-franciaországi Arles-ba ment. Itt 190 merész színezésű képet alkotott, sárgára festett, bérelt háza a fontos dolgok és a boldogság jelképévé vált számára. Ekkor készültek legismertebb művei: a Gauguin karosszéke, a Napraforgók, a Vincent háza Arles-ban, a Roulin postás és a Virágzó fák. Barátja, Gauguin követte őt, több hónapig együtt laktak, festettek és ittak, de néhány hónap múlva összekülönböztek.

Részlet Vincent van Gogh 1889-es Önarcképéből
Részlet Vincent van Gogh 1889-es Önarcképéből
Fotó: wikiart.org

Van Gogh sokat szenvedett Gauguin szerinte fölényeskedő, lekezelő modorától és attól is rettegett, hogy barátja elutazik. Feltehetően ez a félelem robbantotta ki 1888. december 23-án azt a veszekedést, amelyben van Gogh pengével támadt barátjára, majd levágta saját bal fülét. A levágott testrészt megmosta és a helyi bordélyházban a következő szavakkal adta át egy prostituáltnak: "Őrizze meg jól ezt a tárgyat!" (Két német művészettörténész - Hans Kaufmann és Rita Wildegans - 2009-ben megjelent könyvükben amellett érvelnek, hogy van Gogh fülét a dulakodás közben Gauguin vágta le.)

Gauguin másnap Párizsba utazott, a magára maradt van Gogh álmatlanságtól és hallucinációktól szenvedett. Az őrültnek tartott festőt a szomszéd gyerekek kövekkel dobálták meg és kigúnyolták. Nyolcvanegy helybéli kérvényezte, hogy szállítsák kórházba. Van Gogh is tisztában volt állapotával, ezért maga kérte felvételét a közeli Saint-Rémi-de-Provence-ben található Szent Pál-apátság kórházába. Az itt töltött egy év alatt sem hagyott fel a festéssel, de színkezelése és formavilága elkomorodott. Többek között ekkor születtek a Két ciprus, Olajfák, Sárga búzamezők, Az arles-i nő című művei.