Olivér

Ha eddig nem bringáztál, ezek után tuti fogsz

2016.06.18. 08:18

Programkereső

Láthatatlan védősisak, egyszerű nyilakat mutogató iránytű, ami elvezet bárhová, ahová szeretnénk, bicikliskulacs, amitől a bringánk magától elindul – számtalan forradalmi újítást láthattunk az Iparművészeti és a Közlekedési Múzeum Bringológia kiállításán, ahol azt is megtudtuk, hogy a jövőben talán szervizekre se lesz szükség, ha valami elromlik a biciklin.

Nincs olyan ember, akinek ne lenne véleménye a bringásokról, legyen akár buszsofőr, akár egyszerű gyalogos. A biciklizés nemcsak identitás és életszemlélet, hanem lassan politikai ügy is. A környezetvédelem, a kúlság, a szabadság, ugyanakkor sokak szemében a szabályok áthágásának a szimbóluma is, ami a többi közlekedőnek érthető módon böki a csőrét: nem kellemes, ha szó nélkül elsodor a bringás a rakparton - és még te vagy hülyének nézve -,vagy a kanyarodó kocsink előtt épp hogy áthajt a piroson átszáguldó biciklis. De bármekkora is az ellenségeskedés a közlekedés szereplői között, és bármennyi bringás közlekedést nehezítő intézkedést is hoznak a városvezetők, a bringaforradalmat nem lehet megállítani.

Biciklibőkl kialakított asztal a Bringológia kiállításon
Biciklibőkl kialakított asztal a Bringológia kiállításon

Jómagam nagy lelkesedéssel vetettem bele magamat a kerékpáros létbe pár éve, de ezt az életérzést mára egy az egyben vidékre száműztem, számomra ugyanis egy idő után inkább a különböző veszélyek és nehézségek (gyilkos pesti forgalom, balesetek, lopások) forrásává vált. Ebben nyilván szerepet játszott a korral együtt növekvő óvatosság és kényelmességi faktorok egyaránt. A bringás élet ugyanis macerás: a jármű emeletes házban fel-le cipelése, a biciklizéshez passzoló öltözködés kitalálása, a biztonságos tárolás, a cuccaim szállítása és a terveimet folyamatosan keresztülhúzó időjárás mind-mind hozzájárult ehhez a visszavonuláshoz.

Nos, a hozzám hasonló, bringázásra alapvetően nyitott, ám a pesti forgalomtól és a biciklis lét praktikus nehézségeitől ódzkodóknak mindenképp meg kell néznie az Iparművészeti és a Közlekedési Múzeum nemrég megnyílt kiállítását, ami a dizájn és formatervezés bringaforradalom kihívásaira adott válaszait mutatja be 12 országból válogatott újításokon, tárgyakon, projekteken keresztül.

Sisak helyett gallér

Itt van rögtön a közlekedésbiztonság kérdése. Nagy-Britanniában a nők mindössze 25 %-át teszik ki a bringás társadalomnak, pont a balesetektől való félelem miatt. Nekik fejlesztettek ki egy olyan (kifejezetten csinos!) fehér kabátkát, amibe közlekedésérzékelő van beépítve, és intenzíven villogni kezd, ha megközelíti egy másik jármű. Vagy ott van a „láthatatlan” bringasisak, ami az autók légzsákjának biciklis megfelelője: tulajdonképpen csak egy gallér, ami baleset esetén aktiválódik, és körülöleli a fejet. Láthatunk a kiállításon fényvisszaverő spray-t is, amit bármire ráfújhatunk, ha a sötétben kerekezünk, illetve egy alagutas installációban a sötétben foszforeszkáló útburkolati jeleket is megcsodálhatunk.

Csak egy gallér, és ütésre ez lesz belőle
Csak egy gallér, és ütésre ez lesz belőle
Fotó: A szerző felvétele

A biciklis jövőben a munka utáni bevásárlás sem lehet akadály, márpedig a zsemlékkel és felvágottakkal megrakott pakkok gyakran megnehezítik a kerékpáros közlekedést, főleg, ha csak egy kistáskával indultunk útnak aznap reggel. Ausztriában például már meg is valósult egy olyan kampány az osztrák Sparral együttműködve, aminek keretén belül kifejezetten biciklikre illeszthető, vízlepergető, összehajtható papírszatyrokat kínáltak a vásárlóknak. Több speciális, óriási szállítórészekkel ellátott kerékpárújdonságot is szemrevételezhettünk a kiállításon, amikkel akár egy egész gyereksereget cipelni lehet. Ugyanígy a hétköznap rohanók praktikus szempontjait veszi figyelembe az a könnyű és kényelmes multifunkciós táska, ami néhány mozdulattal esőkabáttá, piknik pléddé vagy babahordozóvá alakítható.

Az osztrák SPAR-okban találkozhattunk ezzel a szatyros megoldással
Az osztrák SPAR-okban találkozhattunk ezzel a szatyros megoldással

És ha már praktikusság: a holland „szendvicsbicikliben” a megszokott, hegesztett vázat összekapcsolható furnérlemezek helyettesítik, és a lapos dobozba csomagolt kerékpár az útmutató segítségével otthon is összeszerelhető, akárcsak egy Ikea-asztal. Az összecsukható kerékpár nem mai találmány, már 1970-ben tervezett ilyet egy magyar egyetemista – a prototípust a Közlekedési Múzeum jóvoltából a kiállításon is meg lehetett nézni –, egy osztrák fejlesztésnek köszönhetően azonban már olyan verziója is létezik, amit mágneses összecsukó rendszernek köszönhetően TÉNYLEG egy mozdulattal összecsukhatunk, és felszállhatunk vele bármelyik tömegközlekedési eszközre.

Az 1970 körül megtervezett összecsukható bicikliből végül nem kezdték meg a sorozatgyártást
Az 1970 körül megtervezett összecsukható bicikliből végül nem kezdték meg a sorozatgyártást
Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Sok informatikai fejlesztést, applikációt felvonultat a kiállítás, például az úthibabejelentő alkalmazást, ami az autós közlekedésben se jönne rosszul: a kütyü a kerékpár rázkódását követve észleli a kátyúkat, és a koordinátákat elküldi a hatóságoknak. A belgák egy olyan nyílt forráskódú alkalmazást is kifejlesztettek, amivel virtuális segítséget kaphatunk a kerékpárjavításhoz: különböző beépített dizájnelemek és minták „nyelvén”, a kerékpárunkra vetített információkkal megmutatja az elhasználódott részeket, útmutatást és tippeket ad azok javításához.

"Csináld magad" szendvicsbicikli
"Csináld magad" szendvicsbicikli
Fotó: A szerző felvétele

A „szeretet-kapaszkodók” már beváltak Dániában: ezeket közlekedési oszlopokra erősítik, és a piros lámpánál várakozó kerékpárosok rátámaszkodhatnak, így nem kell leszállniuk. Zsúfolt nagyvárosokban jól jöhetnek a mobil kerékpártámaszok, amiket rendezvényekre is ki lehet helyezni, és a súlyos, csak darus kocsival szállítható betontalapzat a garancia arra, hogy nem fogják ellopni.

Nem is gondolnánk, pedig egyszerű, mint az egyszeregy

A kiállításon megismerhetjük a BikeBorg-mozgalmat, ami a cyberpunk és a „csináld magad!” hackermozgalmak szubkultúrája, és akiknél a kerékpár a „testük kiterjesztése”: a bringa energiát termel használója testhőjéből és mozgásából, így hozva létre egy önfenntartó rendszert. Továbbá a kiegészítőt is, amivel bármilyen kesztyűt mozgásérzékeny, ledes indexlámpává alakíthatunk saját kezűleg, és a beépített izzók kézjelzéskor fölvillannak; a navigációs iránytűt, ami például észak helyett a felhasználó által megadott címre irányként mutat, így a kerékpáros sosem fog eltévedni.

Teherkerékpár az ősidőkből
Teherkerékpár az ősidőkből

Kedvencünk az a mindössze kétkilós e-kerékpár-modul volt, ami úgy néz ki, mint egy kulacs, de bármilyen biciklit elektronikus meghajtásúvá varázsolhatunk vele.

Nemcsak a jövő, hanem a múlt is megelevenedik a tárlaton, sok régi, ikonikus biciklimodell mellett az óriási, a mai utakon elképzelhetetlen teherhordó kerékpárok emlékeztetnek arra, milyen volt az élet a kisbuszok és a teherautók kora előtt. Ki lehet próbálni több vicces, interaktív játékot is, ami a kerékpározást népszerűsíti.

A tárlat persze meggyőzni nem fog senkit az életmódváltásról, nem is akar, mindenesetre elgondolkoztat és némiképp tágabbra nyitja a rést, amin keresztül mindennapi közlekedési lehetőségeinket szemléljük.

A kiállítás az Iparművészeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum szervezésében valósult meg, a kurátor a Kultúrgorilla design management volt. A tárlat június 17. és november 27. között látogatható az Iparművészeti múzeumban.