Gábor, Karina, Ders

"A Néprajzi Múzeum nem poros kerámiaedények és sárguló fotók gyűjteménye"

2016.07.13. 08:19

Programkereső

A Városligetbe költözik a Néprajzi Múzeum, az új épületet 2019 őszétől vehetik birtokba a látogatók. A következő év változásairól, a megújult múzeumról és a park zöldfelületeiről Kemecsi Lajos főigazgatóval beszélgettünk.

- Június 25-én nyílt A szabadság kódjai című kiállítás, amely október 23-hoz kapcsolódik. Milyen új szemszögből lehet vizsgálni a forradalmat?

- Ez a Parlamenti Múzeummal közösen megvalósuló tárlat az 1848-as és az 1956-os forradalmak szimbolikáját egymás relációjában vizsgálja. A Néprajzi Múzeum jelentős kollekcióval rendelkezik az 1848-49-es szabadságharcról, és nagyon izgalmasnak találtuk megvizsgálni például a Kossuth-címer évszázados öröklődését, az 56-os „lyukas zászlót”, a Petőfi-kultuszt. Nem nagy alapterületű, de interaktív, látványos és izgalmas kiállítást fog látni, aki eljön.

Szarukürt részlete Kossuth-tal
Szarukürt részlete Kossuth-tal

- Novemberben pedig egy cipőkiállítást tekinthetnek meg a látogatók.

- Ez lesz a múzeum utolsó kiállítása a Kossuth téren, útra kel a múzeum is, a gyűjteményeinkben őrzött cipőinket használjuk ennek megjelenítésére. A tárgybemutatáson túl történetekre fűzve, az emberi tényező hangsúlyozásával olyan témákig is eljut a kiállítás, mint például a lábfetisizmus.

Kemecsi Lajos
Kemecsi Lajos

- A Néprajzi Múzeum költözése jelentős intézményi átszerveződést jelent. Megtörténne ez a váltás a költözés nélkül is?

- Jelenleg éppen a múzeumi épület- és paradigmaváltás témájával foglalkozom, hazai és nemzetközi példák alapján vizsgálom, hogyan kell átgondolni és véghezvinni egy ilyen váltást. Minden intézménynek és szaktudománynak időről időre át kell gondolnia a szakmai tevékenységét, és pozicionálnia kell magát a jelenkori állapotokhoz, közben pedig meg kell őriznie azt a tartalmat, amely a szakmai hitelét és az egyediségét biztosítani tudja. Egy múzeum gyűjteményét lecserélni nem lehet, de a meglévő tárgyak új kontextusba helyezésére szükség van. 2013 óta vezetem az intézményt, az akkor eltervezett programot igyekszem megvalósítani, melynek része az is, hogy az intézmény reflektál a jelenre, és lépést tart vele.

- Az új múzeumépület a Felvonulási téren fog majd állni. Mivel nyugtatná meg a Liget-projekt ellenzőit?

- A néprajzhoz mindig közel állt az ökológiai gondolkodás, a természettel való kapcsolat, ezért örülök neki, hogy egy olyan épületterv nyerte a pályázatot, amely a legnagyobb alázattal viszonyul a környezete és a park felé. Egy lebetonozott parkolóra építenek, az épület energiaellátását hőszivattyús rendszer biztosítja. Néhány apróság is környezettudatos konstrukcióról árulkodik: a gépkocsiparkoló helyett például a kerékpártároló méretei növekednek.

- Sokan aggódnak a zöldterület csökkenése miatt. Mit tesznek azért, hogy az új épület barátságos közösségi térként működjön majd, és a zöld iránti igényeket is kielégítsék?

- A győztes épületterv az antik agorát idézi, zöld tetővel és telepített fákkal. A terveken jól látható, hogy helyenként két méter magas talajréteg fogja bevonni a tetőt, és a tetőteraszok mind a látogatók, mind a dolgozók számára találkozási pontok lesznek. Mondanom sem kell, egészen más hatékonysággal lehet dolgozni ilyen feltételek mellett. A Kossuth téri épület egy palota, impozáns márványtermekkel és lenyűgöző oszlopokkal, de nem közösségi tér. A Ligetben lévő múzeumban a látogatók felfrissülhetnek, zenét hallgathatnak, hogy aztán újult erővel folytassák a kiállítások megtekintését.

néprajzi múzeum

- Nem mindenkinek tetszik az új épület külleme. Nem kell attól félnünk, hogy harminc év múlva ezt is kerülgetni fogjuk, mint a szocialista monstrumokat?

- Nem lehet megmondani, milyen stílus lesz irányadó az építészetben harminc év múlva. Viszont megnyugtat, hogy a nyertes magyar iroda már az eredményhirdetés napján az együttműködésünket kérte, hogy a homlokzaton olyan elemek jelenhessenek meg, amik kifejezik a beltartalmat. Olyan tárgyakra utaló motívumokról beszélek, amelyek most is, és száz év múlva is a gyűjteményünk részét képezik. Nem tartok attól, hogy elavul az épület esztétikája, annak pedig külön örülök, hogy – hiszen nem a mostanihoz hasonló palota – közönségbarát, funkcionális az épület.

- Hogyan tervezik kihasználni az új épület adottságait?

- Nagy felelősség volt felvázolni az építészeti koncepció alapját jelentő igényeinket, ehhez ismernünk kellett a működésünket, illetve jövőbeni vállalásainkat. Utóbbihoz tartozik például a már említett gyerekmúzeumi rész, amely különálló egységként éjszakai szállást is biztosít a kisebbek számára. A Kossuth téri épületben nem is álmodhattunk látványraktárról, de a jövőben két helyszínen, a Ligetben és a Szabolcs utcai épületben is megtekinthető lesz a gyűjtemény darabjainak nagy része.

- Szerepel-e a tervek között, hogy új közönségrétegeket érjenek el?

- Természetesen. Sokat tanulunk a külföldi példákból. A Glasgow-i Múzeum, mely három éve az év európai múzeuma volt, például megjelölt négy korcsoportot, köztük az öt év alattiakat, és olyan tevékenységbe kezdett, hogy elnyerje azok figyelmét. Mi az előző évben látogatóvizsgálatot folytattunk, és megtesszük ezt jövőre és két év múlva is. Az így szerzett ismereteink, a külföldi példák és a szakmai koncepció határozza majd meg, hogy kit és hogyan szeretnénk megszólítani. Nyitni fogunk a fiatalok felé, szeretnénk, ha felismernék és elismernék, hogy a Néprajzi Múzeum nem poros kerámiaedények és sárguló fotók gyűjteménye, hanem aktuális kérdésekre is képes hiteles válaszokat adni.

néprajzi múzeum

Itt, a Kossuth téren látogatóink kisebb fele külföldről érkezett, ezenkívül nagy érdeklődést mutattak a kisgyerekes családok. Mintegy 15-16 ezer hátrányos helyzetű gyereknek biztosítottunk programokat. Közös projektet szerveztünk a Cseppkő Gyermekotthonnal, bevontunk az Iskolai Közösségi Szolgálatot a feladatainkba, a legutóbb városi túrát szerveztünk velük. Nyugati-Európában a miénkhez hasonló múzeumok nagy szerepet vállalnak a nyugdíjas korosztállyal való foglalkozásban, például segítséget nyújtanak az időskori demenciában szenvedőknek. Nekünk is vannak ilyen terveink. Ezek olyan projektek, melyeknek a valódi eredményét nem itt, hanem az új városligeti épületben fogjuk látni.

néprajzi múzeum

- Jelenleg 1991-es az állandó kiállítás. Számíthatunk rá, hogy gyorsabb tempóban váltják egymást a tárlatok a jövőben?

- Olyan állandó kiállításokat szeretnék, melyeknek bizonyos elemeit ötévente cserélhetnénk, új és új árnyalatokkal gazdagítva a témát.

- A napokban indult a múzeum új, korszerű honlapja. Miért volt erre szükség?

- Egy évtizedes munka gyümölcse, hogy az ország legnagyobb digitalizált, online elérhető gyűjteményével rendelkezünk. Fotók, hangfelvételek és filmek találhatók a honlapon. Az idei Bartók-év alkalmával közzétettük a zeneszerző teljes népzenei gyűjtését. Célszerű volt tehát egy korszerű, informatív és okoseszközökön is kezelhető honlap létrehozása.