Zalán

Kolozsváron a Kovács Gábor Gyűjtemény

2016.08.22. 11:30

Programkereső

Markó és követői - Az ideális táj a 19. századi magyar festészetben címmel Kolozsváron nyitott kiállítást augusztus 12-én a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány.

A tárlat legfőbb darabjai a Kovács Gábor Gyűjteményből kerültek a válogatásba, amelyet a kolozsvári Szépművészeti Múzeum három műve, illetve a Magyar Nemzeti Galéria festményei és grafikái egészítenek ki.

A nézők id. Markó Károly közel harminc műve mellett a festő szintén művészi pályát választó fiai, Károly, András és Ferenc, valamint Ligeti Antal, Brodszky Sándor és Telepy Károly alkotásaival találkozhatnak majd a szeptember 18-ig látogatható, a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban megrendezésre kerülő kiállításon.

Id. Markó Károly (1793–1860) művészetét a klasszicizmus és a romantika irányzatai alakították: művészetfelfogását egyaránt jellemezte az antik kor eszményeihez való visszanyúlás és a művészegyéniség belső világának feltárása.

Pályakezdése Kolozsvárhoz és Pesthez kötődik, ahol művészképzés hiányában mérnöki tanulmányokat végzett, majd kisebb megszakítások után 1822-től a bécsi akadémián folytatódtak a felkészülés évei. Itt érlelődött meg benne az itáliai utazás vágya, s először 1832-ben érkezett Rómába. Az évek során számos, főleg főúri és fejedelmi megrendelést kapott, amelyek elsősorban bibliai és mitológiai jelenetekre vonatkoztak, de Markó egyre inkább a tájfestészetben találta meg önálló hangját. Hasonlóképpen nagy kedvvel örökítette meg a hétköznapi élet jeleneteit.

id. Markó Károly: A tanítványok elhívása, Kovács Gábor Gyűjtemény
id. Markó Károly: A tanítványok elhívása, Kovács Gábor Gyűjtemény

Hosszabb ideig dolgozott Pisában és Firenzében, emellett képeket küldött a budapesti Műegylet kiállításaira is. 1848-ban a Firenzéhez közeli Villa l'Appeggiben telepedett le. Olasz tanítványai mellett gyermekei szintén a művészpályát választották, ám gyakori vendég volt műtermében Kovács Mihály, Molnár József, valamint Ligeti Antal, aki – Telepy Károlyhoz hasonlóan – Markó tájfelfogásának talán leghűbb őrzője.

1853-ban látogatott Magyarországra, ahol a művészkörök és a kritikusok nagy revelációval fogadták. Itt készült képei a magyar alföldi táj legszebb ábrázolásai közé sorolhatók. Halála után, 1872-ben nagy kitüntetés érte: fia, ifj. Károly ajándékaként egy önarcképe a firenzei Uffizi Képtár portrégalériájába kerülhetett. Művei megtalálhatók többek között a bécsi, pozsonyi, kassai, barcelonai, koppenhágai és mexikóvárosi közgyűjteményekben is.

id. Markó Károly: A tanítványok elhívása, Kovács Gábor Gyűjtemény
id. Markó Károly: A tanítványok elhívása, Kovács Gábor Gyűjtemény