Vendel

Guerilla Girls: Miért jó, ha az ember múzeumtulajdonos?

2016.08.30. 11:45 Módosítva: 2016-08-30 11:45:37

Programkereső

A New York-i Guerilla Girls kollektíva, amely feminista művészeti aktivistákból áll, egy hatalmas molinót függesztett ki a kölni Ludwig Múzeum bejáratára. Az intézmény idén ünnepli negyvenedik évfordulóját, ennek apropóján akarják felhívni a figyelmet a múzeumok férfiközpontúságára és a változatosság hiányára - adta hírül a news.art.net.com

A Guerilla Girls nevezetű csoport feminista perspektívából közelíti meg a művészetet. Az általuk közzétett videóban a tagok számokkal is alátámasztják a nemi és faji egyenjogúság hiányát: mint mondják, a kölni Ludwig Múzeumban kiállított művek 89 százalékát férfiak, 97 százalékukat fehér művészek alkották. A művek 17 százaléka kötődik más nemzetiségű, nem német alkotóhoz. Mindehhez hozzáteszik, hogy Köln az egyik legsokoldalúbb és legsokszínűbb város Németországban.

A gyűjtemény Otto Dix, Ernst Ludwig Kirchner, Marc Chagall, Pablo Picasso és egyéb, többek között német expresszionista művész munkáit tartalmazza.

Az új beszerzések már szélesebb körből merítenek, néhány női alkotó -többek között Cosi­ma von Bonin, Yvonne Rain­er és An­drea Fras­er- művei is a gyűjtemény részei már. Ugyanakkor a Guerilla Girls szerint ez még mindig kevés, tekintve hogy a múzeum gyűjteményének csupán 11 százaléka származik nőtől és csak 2 százaléka színesbőrű művésztől.

Válaszul az aktivisták egy molinót függesztettek a múzeum bejárata fölé, amiben egy listán ironikusan ecsetelik, hogy miért jó, „ha van egy saját múzeumod”. Itt olyan érvek szerepelnek, mint például az, hogy "a hatalmas adományoddal hatalmas adóbevételre tehetsz szert, miközben azt gondolják rólad, micsoda egy önzetlen filantróp vagy". 

A Ludwig Múzeumot 1976-ban alapították Peter Ludwig és felesége, Irene adományaiból - 350 modern és kortárs művészeti alkotásból. A gyűjteménynek része Josef Haubrich adománya is; az expresszionista és modern művészeti alkotásokat még 1946-ban adományozta Köln városának.

Az aktivisták a videóban azt is megjegyzik, hogy a múzeum által alapított és adományozott díj, a Hahn Prize nyerteseinek csupán négy százaléka színesbőrű, és

az elismerést eddig még soha nem kapta meg színesbőrű nő.

A kollektíva arra is rávilágít, hogy a változatosság és sokszínűség hiánya komoly tendencia, melyet a magánmúzeumok még erősítenek is, hiszen a topgyűjtők ugyanazokat az alkotókat tartják fontosnak, és ugyanazoktól vásárolnak alkotásokat.

Mint azt az egyik maszkos aktivista a videóban kifejti, ha csak a múzeumokban kiállított művek alapján akarunk képet kapni a művészetek történetéről, egyáltalán nem a sokszínűségről, sokkal inkább a pénzről és a hatalomról kapunk látleletet. 

Miért olyan ritkák a női karmesterek?

Korábbi cikkünkben azzal is foglalkoztunk, mi az oka a nők alulreprezentáltságának a karmester szakmán belül.