Olivér

Védett maradhat a Golgota

2016.09.19. 11:55

Programkereső

Elutasította a bíróság Pákh Imre műgyűjtő keresetét. Már csak a Kúria marad a fellebbezésre.

 Elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet hétfőn a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. A közigazgatási pert Pákh Imre műgyűjtő, a festmény tulajdonosa indította a Forster-központ ellen a festmény védetté nyilvánítását elrendelő határozat miatt.

A bíróság szerint nem vitatható a kép magyar kultúrtörténeti vonatkozása és az sem, hogy a Golgota pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű örökségi elemnek minősül. Emellett a felperes nem tudott a visszaviteli kötelezettséget konkrétan alátámasztó bizonyítékkal szolgálni. Az ítélet jogerős, a felek a Kúriához fordulhatnak felülvizsgálati kérelemmel.

Munkácsy Mihály: Golgota, 1884
Munkácsy Mihály: Golgota, 1884
Fotó: Wikipédia, Déri Múzeum

A Munkácsy-képért nagy csata folyik: tulajdonosa Pákh Imre, New Yorkban élő műgyűjtő, 2015-ben azt tervezte,  hogy elviszi a debreceni Déri Múzeumból a Krisztus-trilógia részét képező festményt. Munkácsy Mihály Golgota című alkotásáért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban 6 millió dollárt ajánlott, de a tulajdonos 9 millió dollárt kért. Válaszul a Miniszterelnökség kezdeményezésére a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája - mint elsőfokú hatóság - elindította Munkácsy Mihály Golgota című festményének védési eljárását. Pákh pert indított, melyet most elbukott. 

A Golgota jelenleg letakarva lóg a debreceni Déri Múzeum falán. A tulajdonos emlékeztetett arra, hogy a képet 1991 óta őrzik Magyarországon, a védettség kérdése mégsem merült fel 25 évig. A műgyűjtő jogi képviselője szerint a védetté nyilvánítási határozat része volt annak az állam által kinyilvánított szándéknak, hogy a képhez áron alul jussanak hozzá, a vevő által meghatározott összegért. Ez kimerítheti akár a zsarolás, akár a kényszerítés tényállását, így az eljárás akkor sem minősülhet jogszerűnek, ha egy hatóság határozatában ölt testet - közölte.

Munkácsy-trilógia
Munkácsy-trilógia

A Forster-központ jogi képviselője hangsúlyozta: a felperes beadványa nem tartalmaz a védetté nyilvánítással kapcsolatban releváns információkat, az eljárás ugyanakkor nem politikai és gazdasági célokat, hanem a közérdeket, a kulturális örökség védelmét szolgálja. A védetté nyilvánítás szakmai szempontból indokolt volt, még ha a tulajdonosi jogok bizonyos korlátozásával is jár, ezek a korlátozások azonban nem egyediek és 14 ezer másik védett műtárgy tulajdonosát ugyanúgy érintik - jegyezte meg. 

Az ítélet indoklásakor elhangzott, hogy a bíróság polgári vagy büntetőjogi felelősséget nem vizsgálhatott, csak azt, hogy a kép védetté nyilvánítása megfelelt-e a jogszabályoknak. Az ítéletben a bíróság hangsúlyozza: a felperes nem tudott a kép visszaviteli kötelezettségét konkrétan alátámasztó bizonyítékot szolgáltatni.

A kép története

Munkácsy 1884-ben festette a képet, mely magyar és francia kiállításokon is szerepelt, majd 1888-ban az Egyesült Államokba került, ahol később egy ismert üzletember megvásárolta és húsvét előtti időszakokban az áruházában tette közszemlére. Ezután egy magyar származású Amerikában élő műkereskedő tulajdonába került, 1991-ben pedig Magyarországra szállították. Közben a szakszerűtlen csomagolás miatt megrongálódott a nagyméretű műalkotás, melyet a Szépművészeti Múzeum szakemberei restauráltak.

A képet a debreceni Déri Múzeumban állították ki. Szakemberek szerint Munkácsy két másik alkotásával, az Ecce homo és a Krisztus Pilátus előtt című festményekkel együtt a Golgota egy trilógiát alkot. A képet 2003-ban Pákh Imre műgyűjtő vásárolta meg és letéti szerződést kötöttek a kiállító múzeummal 2004-ben, 2006-ban és 2012-ben. Időközben a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy az alkotást a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A tulajdonos azonban kilencmillió dollár alatt nem volt hajlandó eladni a Munkácsy-képet.

Az adásvételről a tulajdonos és a magyar állam között folyó eredménytelen egyeztetések után indult meg a kép védetté nyilvánítása. Ennek során egy külső szakértő, tanácsadó testület, a Kulturális Javak Bizottsága nem támogatta a védetté nyilvánítást, ám a közigazgatási eljárásában első fokon tavaly októberben a Műtárgyfelügyeleti Iroda, majd idén februárban másodfokon a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elrendelte a Pákh Imre tulajdonában lévő festmény védetté nyilvánítását, így a képet nem lehet kivinni az országból.