Katalin

Lefotózott zene

2016.12.01. 15:04

Programkereső

Autó- és motorversenyek, jazz-zenészek, zongoristák Mensáros László önálló estje és Kodály temetése. A Nemzeti Múzeum Pulszky-termében Schwanner Endre fotográfus képeiből nyílt kiállítás.

A stilizált kamerává alakított bejárattól balra egy városligeti motorversenyen készült fotó. A dátum 1956. augusztus 20., háttérben a – még két hónapig álló – Sztálin-szobor. Jobbra Schwanner Endre liftben készült önarcképe 1968-ből, mellette 2012-ből pedig a legfrissebb. Ezzel a rövid tájolással meg is indokoltuk a Nemzeti Múzeum kiállításának címét: Idők.

Nem nosztalgiázni akartunk.

Én is kíváncsi voltam arra, hogy a fiataloknak mit jelenthet Schwanner Endre életműve” – indokolta Stemlerné Balog Ilona, miért húzódott a háttérbe és hagyta, hogy a kiállítás másik kurátora, Fisli Éva alakítson ki egy saját koncepciót. A múzeum Történeti Fényképtárának főmuzeológusa hangsúlyozta, hogy a kiállítás egy olyan "időszalagot" hoz létre, amely bizonyos témák, tárgyak és események kiemelésével igyekszik kapcsolódási pontot keresni a jelen közönségével.

Schwanner képei akarva-akaratlanul játszanak az idősíkokkal. A ledöntött szobor a fotóstól függetlenül, a történelmi események vetületében nyert más jelentést. Az Ezerkilencszázhatvanhét című felvételen azonban nagyon is tudatosan összejátszik a lerobbant traktor mögött az erősen romos állapotban lévő kőszent és templomhomlokzat, előttük villanyvezeték.

A képeket szemlélve a felvétel ideje és a közönség életének ideje találkozik, amelynek különös feszültségéből új látogatói élmény születhet”

- fogalmazott a kurátor, aki hozzátette azt is: az analóg fotózás egy sajátos szemléletmódot és a technikai részletek iránti érzékenységet igényelt, amely talán már idegen a mai közönség számára.

Schwanner Endre 1928-ban született Budapesten, gyermekkora óta fényképez. Az analóg fényképezés átfogó ismeretét első munkahelyén, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézetben szerezte meg. 1967-ben felvették a Magyar Fotóművészek Szövetségébe. Bár sosem dolgozott sajtófotósként, 1991-ig fotóriporterek nemzedékeit oktatta fotótechnika-elméletre a Magyar Újságíró Szövetség iskolájában.

Schwanner első Kodak Retina típusú fényképezőgépét 1948-ban vásárolta - másfél havi fizetéséért.

Ezt 1963-ban váltotta le, azt követően különböző Nikon-típusokkal dolgozott. A fotóst nemcsak a fényképezés művészi oldala izgatta, hanem mestere volt a technikai hátterének is. 1968-tól jelent meg fotótechnikai cikksorozata a Fotó és a Fotóművészet szakfolyóiratokban. A mostani tárlat egyik különlegessége, hogy a több mint 100 fénykép zöme a szerző zselatinos ezüst nagyítása. A művész 2011-ben adományozta hagyatékát a Nemzeti Múzeumnak.

Karrierje kezdeték Schwanner Endre motor- és autóversenyeket fotózott. Mint Fisli Éva megjegyezte: ilyen technikával elképesztő ritmusérzék kellett ezek megörökítéséhez. Innen haladt nem nem kevésbé szokatlan terep, a zenészek fotózása felé.

A hatvanas-hetvenes években szinte valamennyi Magyarországra látogató művészről készített felvételt.

 Sokukkal barátságot is ápolt, gyakran előhívta a felvételeket és dedikáltatta a zenészekkel. A tárlaton számos komoly- és dzsesszzenész - például a világhírű zongorista, Richter, Rosztropovics gordonkaművész, Thelonious Monk dzsesszzongorista és Yehudi Menuhin hegedűművész - portréja látható.

A fotóst nagyon izgatta a hangok közötti átmenet pillanata, hosszú ideig kereste és próbálta elkapni ezt a momentumot koncerteken. Végül a Nemzetiben is látható Passaggio című felvételén sikerült, amelyen Szabados György keze látható a zongora billentyűkön. Foglalkoztatta a zongora, ami saját bevallása szerint korán elvesztett édesanyjára emlékeztette.

Felvételei mellett számos személyes tárgyát, eszközét - például egyik félbe vágott Nikon kameráját - is megkapta a múzeum. Ilyen az a – Fisi Éva megfogalmazásában - "megdöbbentő erejű időkapszula", amely egy a személyes hagyatékból származó könyv. Ebbe 1944. december 25-én egy szovjet katona Budapest népét megszólító, pusztítással fenyegető cirill betűs bejegyzést írt. Az írást csak a 70-es években fedezte fel Schwanner és felsége, Scholtz Ágnes.

Előkerült a fotós negatívjai közül számos beatkoncerten készített felvétel, amelyeket maga Schwanner nem érzett különösebben fontosnak, a múzeum szakemberei azonban kiállították Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta, Kóbor János vagy Zorán képeit.

A negatívok azért is érdekesek, mert betekintést engednek abba, hogy a fotós miként válogatta össze felvételeiből híres képsorozatait. A falakon látható például a Madách Színház 1977-es Hamlet előadását néhány képbe sűrítő sorozata, a főszerepekben Haumann Péterrel, Huszti Péterrel és Psota Irénnel.

Különösen közel állt a fotóshoz Mensáros László, aki két évvel felette járt a bencés gimnáziumban. A színész előadói estje, a XX. század jelentette élete legfontosabb színházi élményét. 

Egy teljes évig látogatta az Egyetemi Színpadon rendezett előadásokat, míg megszületett a legendás színész egy-egy mozdulatát előadás közben megörökítő fekete-fehér sorozata.

Látogatható

Schwanner/Idők című kiállítás január 29-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Pulszky-termében. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a Nikon támogatásával valósult meg.