Géza

Szkíta műtárgyakért folyik tovább a krími háború

2016.12.23. 16:33

Programkereső

Több mint két éve dúl a kelet-ukrajnai háború. Az eddig kölcsönben Hollandiában kiállított krími szkíta műtárgyak hányattatott sorsa új megvilágításba helyezi a területi vitákat is.

Az ősi szkíta műtárgyakat négy krími múzeum adta kölcsön egy amszterdami múzeumnak. 2014 márciusában aztán Oroszország annektálta a félszigetet, így a kincsek sorsa is bizonytalanná vált. Az amszterdami bíróság mondta ki néhány napja, hogy a műkincseknek Kijevbe kell visszatérniük - írta meg a The Art Newspaper.

[PINTEREST] 5858e8ff3b0ce

A szkíta kincsekért folyó harc ezzel még nem fejeződött be - a krími múzeumok még fellebbezhetnek, ráadásul még ha az antikvitások a kijevi Történelmi Kincsek Múzeumához is kerülnek, az ottani bíróságnak is rendelkeznie kell felettük. És ne gondoljuk, hogy az oroszok szó nélkül hagyják, hogy a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény ukrán tulajdonba kerüljön. Az amszterdami döntés tehát csak egy minden bizonyára bekövetkező jogi hercehurca első lépése. Az 565 darabból álló gyűjtemény az Amszterdami Egyetem Allard Pierce Múzeumának Krím: Arany és Titkok a Fekete-tengerből című kiállításán szerepelt kölcsönben.

A gyűjtemény sorsa azért különösen érdekes, mert hivatalosan még mindig nem tisztázott a krími terület sorsa: 

2013-ban tiltakozásokat és tüntetéseket indított el, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök nem írta alá az EU társulási egyezményt november 21-én. Az ellenzék az Euromajdan mozgalomban kovácsolódott össze, és követelésük az volt, hogy a kormány fűzze szorosabbra a viszonyát az Unióval, Janukovics pedig távozzon. A mozgalom sikeres volt, 2014. február 21-én Viktor Janukovics elhagyta Kijevet, és Oroszországba menekült. Másnap az ukrán parlament leváltotta, és a következő héten kinevezte az ideiglenes elnököt, Olekszandr Turcsinovot, aki Julia Timosenko egyik legközelebbi munkatársának számít. Az új kormányt elismerte az Egyesült Államok és az Európai Unió is, Oroszország azonban illegitimnek minősítette. Ukrajna keleti részében tüntetések indultak a kormányváltás miatt. A kormányváltás mellett a nyelvi törvény ellen is tüntettek, szerették volna, hogy az orosz is hivatalos nyelv legyen. A tüntetések erőszakossá váltak.

Három héttel Janukovics leváltása után népszavazást tartottak Krímben, amin megszavazták az elszakadást Ukrajnától. A népszavazást az Atlantikum országai nem tekintik érvényesnek. Másnap a krími parlament kikiáltotta függetlenségét, és kérte csatlakozását az Orosz föderációhoz. Harmadnapon Oroszország és a Krím aláírta az egyezséget, és Krím Oroszország része lett. (2014. március 18.)

Ameddig pedig a terület jogállása vitatott, addig a szkíta műkincsek sorsa is bizonytalan.

Gert-Jan Van den Bergh ügyvéd Ukrajnát, és ezzel azt az álláspontot képviselte a bíróságon, hogy a gyűjteményt egy szuverén állam adta kölcsön, így neki kell vissza is kapnia.

A Krími Autonóm Köztársaság nem szuverén állam, így a szóban forgó műtárgyakra az ukrán állam kulturális tulajdonaiként kell tekintenünk, ahogy ezt az Allard Pierce Múzeum és a négy krími múzeum közötti kölcsönszerződés is megerősítette

- mondta el az ügyvéd.

Más állásponton áll Mihail Pjotrovszkij, a szentpétervári Ermitázs Múzeum igazgatója és az Orosz Múzeumok Egyesületének elnöke:

A krími múzeumokból származó tárgyakat a krími múzeumokba kell visszahelyezni.

Jelena Gagarina, a moszkvai Kreml múzeumainak általános igazgatója ugyanakkor így vélekedik az ügyről: szerinte fontos hogy mindenki megértse, hogy a teljes múzeumi alap az állam tulajdona, és nem az egyes múzeumoké, vagy más kulturális intézményeké. 

Ebben az esetben a műtárgyakat ukrán területről vitték el és az ukrán államhoz tartoznak - az ítélet tehát teljesen igazságosnak tűnik.