Lukács

Melankólia a magyar művészek sikerének titka

2017.03.31. 11:56

Programkereső

A mintegy ötezer alkotást számláló debreceni Antal-Lusztig-gyűjteményből 25 kép mutatkozik be az RMA galériájában május 7-ig látható kiállításon.

A Melankóliát választotta a római tárlat vezérmotívumaként Gulyás Gábor a kiállítás kurátora, mivel szerinte ez az életérzés fejezi ki a magyarok viszonyulását a világhoz.  A modern magyar kultúrában – különösen a költészetben és a képzőművészetben – kiemelten fontos a melankólia témája. „A melankolikus alkat szükségképpen elveszíti a fejét” – ahogyan azt Aby Warburg (1866–1929) művészettörténész Dürer Melankólia című (1514) híres rézmetszetéről írta.

 "A szomorúságra, búsongásra való hajlamot fejezi ki, de

a melankólia a művészetben rendkívüli termékenységgel is párosul, és az, hogy a magyar művészet ennyire termékeny, talán ezzel is magyarázható"

- jelentette ki a kurátor.

2017. március 23-én, csütörtökön nyílt meg a Melankólia, Klasszikus magyar festők művei (1878-1969) az Antal–Lusztig-gyűjteményből című kiállítás a Római Magyar Akadémia Galériájában. A római tárlatot összeállító Gulyás Gábor, a debreceni Modem és a Műcsarnok volt igazgatója elmondta, hogy a kiállítás legrégebbi műve Munkácsy Mihály Faust-vázlat című képe. Az alkotás művészettörténeti érdekességnek számít, mivel

a festmény alól az utóbbi tíz évben bukkant elő a festő egy másik, a Honfoglaláshoz készített vázlata.

 Faust mögött Árpád vezér alakja tűnik elő, az asztal lábai pedig, amelyre Faust könyököl, egy lónak a lábaival esnek egybe.

A kurátor kiemelte Rippl-Rónai Józsefnek saját édesapjáról festett képét. Az alak mellkasán Ferenc József-rendi kitüntetés látható, ami miatt később nem lehetett kiállítani a képet. Védett képnek számít Moholy-Nagy László Fotelben ülő kislány című alkotása is 1919-ből, amely a festő figuratív korszakának utolsó alkotása. Koszta József Sötét fák című képe inkább japán művészetre emlékeztet, mint klasszikus alföldi tájábrázolásra, ezért került Román Györgynek a japán Fuji-hegyet ábrázoló képe mellé.

Magyar művészek Rómában

A kiállításon Anna Margit, Ámos Imre, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Dési Huber István, Farkas István, Simon Hantai, Kondor Béla, Korniss Dezső, Koszta József, Moholy-Nagy László, Munkácsy Mihály, Nagy István, Reigl Judit, Rippl-Rónai József, Román György, Tornyai János, Mednyánszky László, Nemes – Lampérth József, Szőnyi István, Vajda Lajos és Vaszkó Erzsébet művei lesznek láthatóak.

A kiállítás  2017. május 7-ig látogatható a Római Magyar Akadémia Galériájában (Falconieri Palota – Via Giulia, 1).

Gulyás Gábor hangsúlyozta, hogy a kiállítás olyan klasszikus képeket mutat be, amelyek témájukat tekintve közel állnak a kortárs alkotásokhoz. A tárlat legújabb műve a világ legnagyobb múzeumaiban kiállító Reigl Judit 2011-es, Gesztus című képe.

Antal Péter műgyűjtő kollekciójának képei először mutatkoznak be Rómában.

A debreceni Antal-Lusztig gyűjtemény bemutatása az idén indított kulturális sorozat része, amely a vidéki magyar városok kulturális életét kívánja bemutatni a római magyar intézetben - mondta el Puskás István, az RMA igazgatója. A korábban bemutatkozó Kecskemét és Debrecen után ősszel Pécs következik.

Az Antal-Lusztig gyűjtemény Magyarország és Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb értékű és jelentőségű művészeti kollekciója - emelte ki a megnyitón Papp László, Debrecen polgármestere. Hozzátette, hogy a debreceni Modem tíz éve mutatja be a gyűjteményt, és a várossal kötött megállapodás szerint 2019 végéig újabb és újabb műveit tárják a közönség elé félévente változó tematika szerint. A terveik szerint ősszel a reformáció 500. évfordulója alkalmából a kálvinista Rómaként ismert Debrecen városa egyháztörténeti kiállítást és konferenciát mutat be Rómában.

Péntek este Vásáry Tamás zongoraművész, Debrecen díszpolgára ad ünnepi koncertet a Római Magyar Akadémián a Római Szerződések 60. évfordulója tiszteletére.