Zsanett, Janka

Török kori vitéz a Margit körút alatt

2017.04.15. 15:35 Módosítva: 2017-04-15 15:37:35

Programkereső

A Budapesti Történeti Múzeum a főváros múltjába ássa bele magát - szó szerint. Legújabb tárlatukon a Budapest területén - gyakran építkezéseken, véletlenül - talált régészeti leleteket mutatják be az arany pénzektől a gyerekcipőkig.

Kevesen tudják, hogy a hazai régészet születése a Kiegyezést követő gazdasági fellendüléshez és az ahhoz köthető városias fejlődéshez kapcsolódik. Ennek a folyamatnak a részeként indult meg a főváros, akkor még Pest, Buda és Óbuda régészeti emlékeinek gyűjtése, majd módszeres feltárása, mely a Főváros első múzeumának ( a mai Budapesti Történeti Múzeum) alapításához vezetett. 

A gyűjtemények gyarapodásához jelentős mértékben járulnak hozzá az egyre szaporodó 

építkezésekhez, fejlesztésekhez kapcsolódó feltárások során felszínre kerülő régészeti emlékek.

A kiállítás a Kiegyezést követő időszakban gyökerező régészeti feltárások mai végpontjának bemutatásával a legutóbbi 10 év legfontosabb ásatásainak eredményeit és legjelentősebb leleteit tárja az érdeklődők elé. A 150 évvel ezelőtt előkerült leletek és ásatási események bemutatása mellett, a csak nemrégiben előkerült, mintegy 100 lelőhelyről származó, csaknem 2000 értékes lelet többségét e kiállítás alkalmával láthatják először az érdeklődők.

A budai Skála bontásánál előkerült neolitikus kettős sírban egymásba karoló férfi és nő maradványait tárták fel, akik lábánál arcos edény feküdt, ami fontos új információ a korszak rítusaival kapcsolatban. Ugyanitt került elő egy tízezer edénytöredéket tartalmazó tárgyegyüttes, ebből a restaurátorok 112 edényt, egy komplett asztali készletet tudtak összeragasztani. 

A Nagyvásárcsarnok mögötti téren a közelmúltban bukkantak rá Szenterzsébetfalva nyomaira, itt az egyik kora újkori sírból egy jó állapotban megőrződött párta is előkerült. Szintén ritkaság, hogy bőrtárgyak maradjanak fenn, mégis

a Miniszterelnökség építkezéséről középkori gyerek- és felnőtt cipőket, míg a Vízivárosból egy bőrerszényt tártak fel.

Az őskori arcos edények, kultikus temetkezések, a római kori limes mentén fekvő metropolis, Aquincum mozaikjai és falfestményei, a budai vár és a pasák palotájának fényűző tárgyai, a várostromokról árulkodó fegyverek mind a főváros földjének rejtett kincsei, hazánk történetének hiteles tanúi. Leletek kapcsolódnak olyan helyekhez, mint a budavári karmelita kolostor, a budai városháza, a Mátyás templom felújítása, vagy a Margitsziget kutatása, a Kossuth tér átépítése, az Esztergomi vasút rekonstrukciója, az M0-ás körgyűrű építése, de számos ipari park (pl. a Graphisoft park) vagy lakópark építés (pl. Csúcshegy-Harsánylejtő), illetve magánház építése is értékes leleteket eredményezett.

A kiállításon azokra a kérdésekre is választ kaphatunk, hogy a főváros területén hol alakultak ki az első települési láncok, hol fejlődtek ki az első települési központok és ez a fejlődés milyen kapcsolatban állt az egykori környezettel. Az értékes és sok esetben egyedülálló leleteket, arany pénzeket, ékszereket, az egykori írásbeliségre, műveltségre vonatkozó tárgyak egészítik ki. Nemcsak történeti, hanem művészi értéket is képviselnek az őskori agyagművesség, a római kori mozaikművészet és a középkori falfestészet kiállított tárgyai.

Az elmúlt időszak ásatásainak köszönhetően olyan mennyiségű leletanyag és információ áramlott a múzeumba, hogy ezek feldolgozása még hosszú évekig eltart majd - mondta el Szilas Gábor régész a csütörtöki sajtótájékoztatón. A több mint száz éve fennálló őskori gyűjtemény leletanyagának 60 százaléka az utóbbi tíz évben érkezett.

A leletek igen változatos szituációkban kerültek elő.

 A Római-parton, a Királyok útján feltárt lelőhelyen például hat különböző korszak rétegeire bukkantak; ezeket úgynevezett tanúfal mutatja be feltáráskori állapotban.

A római kori leletek alapján kijelenthető, hogy a korabeli Pannonia igazi kulturális olvasztótégelyként működött: a birodalom minden részéből érkeztek katonák és kereskedők, akik a helyi lakossággal keveredve folyamatosan változó, mégis jellegzetes kultúrát hoztak létre.

Máig rejtély annak a valószínűleg mentális problémákkal élő nőnek a sorsa, akinek a koponyájába és a szemébe szöget szúrtak, mielőtt a középkori Csepelen eltemették, míg egy török kori vitézt a gerincébe fúródott puskagolyóval helyeztek sírba a mai Margit körútnál.

Rengeteg tárgy - többek között páncélok, fegyverek, vaseszközök vagy a királyi palota majolika padlótéglái - került elő Várbazár területéről, így

a kiállításban lehetővé vált egy török kori fogadó ebédlőjének berendezése,

 míg 3D-s rekonstrukción egyebek mellett a korabeli Rudas-fürdőbe léphet be virtuálisan a látogató.

Kincsek a város alatt

„Budapest feltárja titkait”

RÉGÉSZETI KIÁLLITÁS 1867-2005- 2015

2017. április 12-szeptember 17.

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum

(1014 Budapest, Szent György tér 2. Budavári palota E épület)

A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjai keretében valósul meg.