Eufrozina, Kende

A hangszerkészítő palotájának titkai

2017.04.23. 10:07

Programkereső

Április utolsó előtti hétvégéjén ismét megnyitják kapuikat Budapest történelmi épületei olyan bennfentes titkokat is elárulva, amit csak a legrégebbi lakók ismernek. Idén a százéves rakpart és a környező házak adják a témát. Kedvcsinálónak a Lánchíd utca 5. történetébe pillantunk bele.

A budai oldalon az Alagúttól és a Lánchídtól balra, a 0 kilométerkő parkja mellett áll a  Lánchíd utca 5. számú ház, amely már címében is sokatmondó. Hiába keressük esetleg a híd túl oldalán, a Lánchíd utca 1-3. nem létezik.

A Clark Ádám téren színház állt, aminek helyére 1870-ben épített székházat a Magyar Nyugati Vasúttársaság.

A hatalmas épületblokkban 1890-től 1944-ig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium működött, amit bomba találat ért. Bár a károk nem indokolták volna, de az épületet térrendezés címén lebontották, akárcsak a mostani házsor és a Duna között húzódó 5-6 tagú palotasort. Így vált elsővé a rózsaszínes narancs, hullámzó vonalú ház. Az archív fotók tanúsága szerint egy jól menő fogadó is működött a környéken.

A mai épület helyén álló földszintes lakóházra Dankó András épített rá egy emelet 1811-ben Kirchmajer Aegidius megbízásából. Az archív fényképek alapján ezt az egyemeletes házat is átalakították,

a földszinti részen üzletportált alakítottak ki a Stowasser hangszerüzlet számára.

A háromemeletes palota építtetője  Stowasser János, aki először 1899-ben kért rá építési engedélyt, sikertelenül. Azonban 1900. január 29-i keltezéssel Kommer József műépítész és Pöltz Antal építőmester aláírásával elkészültek az épület első rajzai, melyeken 1901-ben még módosítottak, de végül eszerint épült meg a ház. 1903-ból egyfázisú váltóáramú motor felállítását tervezték, 1910- ből pedig a földszint átalakítási tervei maradtak fenn. 

A megbízó, Stowasser János Graslitzban (Csehország) született 1845-ben. Édesapjának hangszer üzlete volt, itt ismerkedett meg a hangszeripar fogásaival. 1867-ben egy rokona hívására  érkezett Budapestre és átvette hangszerüzletét. 

1873-ra már olyan ismertségre tett szert, hogy a katonai zenekarok legkeresettebb szállítója lett, majd császári és királyi udvari hangszergyárosi címmel is kitüntették.

Üzlete legfőképp a réz- és fafúvóhangszereiről volt híres. Az ő találmánya az „echo-szárnytrombita”, amely minden katonai zenekarban nagy szerepet játszott. Haladt a korral: 1943-ban már gramofonokat is árult és javított. Hangszerei ma értékes ritkaságnak számítanak.

A zárt sorban álló neobarokk stílusú saroképület négyemeletes, főhomlokzata a Duna felé néz. Oldalhomlokzata a Clark Ádám tér felé fordul, hátsó homlokzat pedig az Öntőház utcára. Ez utóbbi oldalon meglepően barátságos utcácska található, egy kevésbé romantikus épülettel. A ház háta mögött, a Várhegy aljában egy 1942-ben leégett - addigra elhagyatott - zsinagóga helyén 1952 óta katonai bunker rejtőzik a futónövények alatt a kormány óvóhely részeként.

Az építész.

Kommer József 1862-ben született Pesten, a bécsi képzőművészeti akadémián végezte tanulmányait. 1888-tól 1892-ig a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott, ahol vásárcsarnok- és iskolaterveket készített. Az ő munkája többek között Nagy Virgillel közösen a nagyszebeni görögkeleti székesegyház (1900), a nyíregyházi Samassa-templom (1904), vagy a VIII. kerületi práter utcai elemi iskola (1909). 1907-ben a brassói állami faipari szakiskola tervpályázatán I. díjat nyert.

A ház Várhegy felőli oldala a tulajdonosa foglalkozását is elárulja a figyelmes szemlélőnek: a második emeleti ablaksort hangszerek domborművei díszítik. Talán ez is megalapozhatta azt a városi legendát, hogy maga a hangszerkészítő tervezte a házat. A kiugró zárt erkélyekben is a mesterségére való utalást látták.

Az esővizet a padláson egy farekeszbe gyűjtötték és onnan vezették el, hogy ne a ház homlokzatán éktelenkedjen az esőcsatorna. Ezt néhány évvel ezelőttig még használták, akkor azonban beázott és modernizálták a vízelvezetést. Maga a rekesz még megtalálható a padláson. 

A ház belsejét neorokokó stukkók és neobarokk kovácsoltvas korlátok díszítik.

A külsőre szolid, három emeletes épület a meredek és végtelennek tűnő lépcsősorokkal emlékeztet rá, hogy az elegánsan nagy belmagasságnak is ára van.

 A ház emeletei két lakásra, egy 105 és egy 140 négyzetméteresre osztottak. Az épület alsó szintjén volt a hangszerkészítő műhely is, amelynek különleges karzatos kialakítású hangszerbemutató terme korabeli úti beszámolókban is megjelent, de említi naplójában Illyés Gyula is: itt vette magának fuvolát.

1993-ban az Opel Budafok szalonja működött itt, 1995-ben a Mestermű Galéria alakította át a portál címfeliratát. Különös egybeesés, hogy 1916-ban a Lánchíd u. 5. szám alatt volt bejegyezve Fehér József borkereskedő, ma pedig a Bortársaság egyik üzlete működik a földszinti üzlethelyiségben.

Budapest100

A budai és pesti Rakparton összesen 54 házba látogathatnak el az érdeklődők a hétvégén. Az utat ez alkalommal kishajóval is megtehetik. A házak és a kísérőprogramok listája a Budapest100 honlapja mellett a Tourinfó vagy a KÉK irodáiban kapható füzetecskében is megtalálható.