Júlia, Rita

Látta az év legjobb kiállítását?

2017.05.19. 11:52

Programkereső

A szakmai zsűri a Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 kiállítást ítélte 2016 legjobbjának, az év múzeuma pedig a Kazinczy Ferenc Múzeum lett.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Háromszázezer magas Cé - Simándy 100 című időszaki kiállítása az indoklás szerint:

Rendkívül gazdag kommunikációs készlettel tette befogadhatóvá és avatta időtállóvá egy múltbéli művész életét és életművét.”

A Pulszky Társaság célja, hogy minden évben elismerje és kitüntesse a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást, s emellett jó példákat mutassunk fel a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra. 2016-ban 16 kiállítással pályáztak az intézmények.

A fődíjat elnyert Háromszázezer magas Cé – Simándy 100 című tárlat Simándy József operaénekes születésének évfordulóján, 2016. szeptember 18-án nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A nagyszabású tárlatot március 5-én ünnepi megemlékezéssel zárták.

Simándy József gyönyörű orgánumával, nagyszerű szerepformálásával és színpadi játékával szerepek sokaságában nyújtott felejthetetlen élményt közönségének – országhatárokon belül és túl. Neve összeforrt Erkel Ferenc Bánk bán című operájának címszerepével. A tárlat a művész kalandos életútján túl bemutatta azokat az alkotótársakat (rendezőket, karmestereket, tervezőket és a kiváló partnerek sokaságát), akik hozzájárultak ahhoz, hogy az 1945 utáni időszak valódi aranykora lehessen a Magyar Állami Operaháznak, és magának az opera műfajának is.

A művész egész pályáját végigkísérte a közönség szeretete. A tárlat a rajongás korabeli tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül igyekszik a Simándy-kultuszt érzékeltetni, míg a magánélet képei a hétköznapi embert teszik láthatóvá.

Az életpálya bemutatásához felhasznált anyagok gerincét a Simándy-család archívumában fennmaradt dokumentumok alkotják,

 kiegészítve az Operaház Archívuma és Emlékgyűjteménye, az OSZMI Fotó-és Színlaptárának dokumentumaival és az MTI fotóanyagával.

A BTM Kiscelli Múzeum #moszkvater – A Széll Kálmán tér története című, a tér történetét, emlékeit, múltját és jelenét feldolgozó kiállítsa különdíjat nyert. A Széll Kálmán tér a városi közlekedésben és a város életében betöltött szerepe révén az utóbbi évtizedekben Budapest egyik ikonikus helyévé vált. A kiállítás apropójául a tér átalakítási munkálatai, ezzel együtt a kultikus, a városlakók, elsősorban a budaiak széles közösségének „emlékhorgonyát” képező Moszkva téri órának a múzeumban való elhelyezése szolgált.

Az újjáépítés során több szimbolikus elem tűnt el, olyanok, amelyek évtizedeken keresztül egyet jelentettek a Moszkva térrel.

 A Kiscelli Múzeum nemcsak begyűjtötte ezeket az emblematikus tárgyakat, hanem folyamatosan dokumentálta és tudományosan is feldolgozta a tér történetét. Ennek eredményeit láthatta a kiállításban a nagyközönség.

A Pulszky Társaság 1997 óta hirdeti meg és szervezi „Az év múzeuma” pályázatot, amelyre idén öt intézmény nevezett be. Az elismerést a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján ítélik oda a bíráló bizottság tagjai, akik a beküldött dokumentáció és a helyszíneken szerzett személyes tapasztalatok alapján hozzák meg döntésüket.

A pályázat bíráló bizottságát

ebben az évben is a Pulszky Társaság és a társkiíró szervezetek (az ICOM /Múzeumok Nemzetközi Tanácsa/ Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum) képviselői alkották.

A tagok: Bereczki Ibolya, Berényi Marianna, Deme Péter, Földessy Mariann, Kemecsi Lajos, Matskási István, Molnárné Aczél Eszter, Török Petra, Török Róbert, Végh Katalin.

A fődíjat a PIM Kazinczy Ferenc Múzeumának ítélték, amely 2013 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működik. A területi múzeum három szakterületet: a régészetet, a történettudományt és a természettudományt foglalja magába. Legnagyobb gyűjtemény-együttesük a természettudományi, amely elsősorban a zempléni régió földtani és biológiai értékeit tartalmazza. Gyarapszik a várostörténeti és az ásatások révén a régészeti anyag is, a hozzájuk kapcsolódó feldolgozó munkát is beleértve. 2016-ban több új tárgy, kollekció került a múzeum birtokába. A helyi közösségek bizalmát jelzi, hogy 2015-ben itt mutatták be

a sátoraljaújhelyi Református Egyházközség tulajdonában álló, korábban nem ismert Vizsolyi Bibliát.

A rendhagyó, a hagyományos természetrajzi kiállítások hazai gyakorlatát is megújító állandó tárlat mellett újszerű az Egy eltűnt vár nyomában és a Régészeti kutatások a sátoraljaújhelyi Várhegyen című kiállítás is.

Az Év kiállítása-díj eddigi fődíjasai (az átadás évével)

2011: Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre): Észak-magyarországi falu tájegysége

2012: Petőfi Irodalmi Múzeum: Ki vagyok én? Nem mondom meg... Petőfi választásai

2013: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (Pannonhalma): Van egy kert – Útikalauz monostori kertekhez

2014: Rippl-Rónai József Emlékház, Róma Villa (Kaposvár): Új állandó kiállítás

2015: Herman Ottó Múzeum (Miskolc): „Elit alakulat” – A Kárpát-medence leggazdagabb

honfoglalás-kori temetői

2016: József Attila Emlékhely (Budapest): Eszmélet

Különdíjat kapott a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum egy olyan

új múzeumtípus – integrált kulturális intézmény - kialakulását vetíti előre

, amelyben a múzeumok hagyományos funkciói mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a gyűjteményektől, a kutatásoktól elszakadó közművelődési, közösségszervező feladatok. Ezek a tevékenységek az intézmény életében nem egymást gyengítő, kizáró tényezőként jelennek meg, hanem kölcsönösen erősítik egymást. Ennek kiemelt helyszíne a Rómer-ház átalakított épülete és belső udvara, ahol egy időszaki kiállítótér mellett igényes kávézó található, ahol koncerteket, filmes, beszélgetős programokat szerveznek.