Móric

Az Y-generáció és a vállalatok lehetnek a legnagyobb műgyűjtők

2017.09.08. 09:31

Programkereső

A rendszerváltás óta már nemcsak az ügyvédek, orvosok és maszekok kiváltsága a műgyűjtés, sőt már vállalatok is vásárolnak. Lassan a harmincasok is felfedezik maguknak ezt az elsősorban még mindig a szenvedélyek vezérelte piacot. Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze mesélt a műkincspiac hazai helyzetéről.

A rendszerváltás előtt pontosan meg lehetett határozni, manapság azonban nehéz általános képet adni arról, hogy kik és miért vállnak műgyűjtővé. Szakértők szerint a vásárlókat leggyakrabban a képzőművészet szeretete és a gyűjtőszenvedély vezérli, de egyre inkább közrejátszik a befektetési lehetőség, az értékmegőrzés, valamint a társadalmi presztízs.

A Deloitte 2016-os, globális Art & Finance riportja szerint a műgyűjtők

  • 72 százaléka szenvedélyből gyűjt, de közben odafigyel a befektetési szempontokra is,
  • 15-20% között van azok aránya, akiket csak gyűjtői, és csak
  • 5-10 százalékuk az, aki tisztán a befektetési megfontolások motiválnak.

A befektetői attitűd mögött a többséget a műkincsek értékállósága fogott meg, de vannak, akik nyereséget is szeretnének.

Vállalatok, a XXI. század mecénásai

Az ötvenes évek Amerikájában a vállalatokat is elkezdte foglalkoztatni a gyűjtés gondolata - befektetési célból. Először a Chase Manhattan Bank vezetői felismerték: a művészeti befektetés sokkal többet jelent a rövidtávon hasznot nyújtóüzleti vállalkozásoknál. Több, mint hatvan éve épített kollekciójuk mára több mint 30 ezer darabból áll. Nálunk a kétezres évek elején jelentek meg a céges magángyűjtemények. A műgyűjtést azóta is jellemzően bankok és tanácsadó cégek építik be a társadalmi felelősségvállalásba és szponzorációs tevékenységükbe ezzel megteremtve a XXI. századi mecenatúra egy sajátos formáját.

“Az elmúlt 20 évben nagy számban kerültek ki a hazai gyűjtők közül vagyonos magánszemélyek, akik befektetési célokból vásároltak műtárgyat. A 90-es évektől már a nagyobb tőkével rendelkező intézményi befektetők és külföldi vásárlók is megjelentek a piacon: a sok új belépő jelenléte pedig egyrészt egyfajta árrobbanást, másrészt a gyűjtői réteg átalakulását eredményezte.” - emelte ki Kelen Anna, a Virág Judit Galéria művészettörténésze a hazai viszonyokat vizsgálva.

Arra a kérdésre, hogy kik napjaink gyűjtői azonban már nem lehet egyértelmű választ adni:

„Nagyon változó, sem az életkoruk, sem a társadalmi státuszuk, sem a foglalkozásuk nem specifikus. A rendszerváltás előtt könnyebb volt meghatározni, hiszen főként orvosok, ügyvédek és maszekok vásároltak műtárgyakat, akik másba nem tudták befektetni a megtakarításaikat. Ma azonban jóval szélesebb a réteg, így közel lehetetlen behatárolni a gyűjtői kört.”

Felnő egy új gyűjtőgeneráció

Az igazán jelentős gyűjtemények kialakulása hagyományosan generációkon átívelve történik, uralkodók, dinasztiák, vagy éppen családok hozzáértő munkájának eredménye. Részben ennek a tradíciónak köszönhető, hogy

globális szinten már évekkel ezelőtt elkezdődött az Y generáció betörése a műtárgypiacra. Ők azok, akik gyűjteményeket örököltek, vagy olyan családi háttérrel rendelkeznek, ami ezt a szenvedélyt lehetővé teszi.

Azonban egyre többen lesznek ebből a korosztályból cégvezetők, vagy olyan startup vállalkozást hoznak létre, amely hirtelen nagyobb likvid vagyonhoz juttatja őket, aminek egy részét műtárgy vásárlásba fektetik. Nem véletlenül. A globálisüzleti szcénában ugyanis sokkal hitelesebbnek számít az a személy, aki komoly befektetésnek tekinti a művészetet.

Az Y generáció leginkább a progresszív kortárs művészeti alkotásokat választja, amelyek a jelenlegi társadalmi és politikai folyamatokra is reflektálnak, míg az idősebb gyűjtők azok, akik a tradicionálisabb darabokat keresik, hiszen ezek vásárlása kevesebb kockázattal jár, egy-egy elismert név gyakorlatilag garancia a jó üzletre.

A Virág Judit Galéria vevőkörében is már megjelent a 30-as 40-es korosztály konkrét vásárlási szándékkal: “Azt tapasztaljuk, hogy már ebből a rétegből is kerülnek ki fizetőképes vásárlók, akik egyre élénkebb érdeklődést mutatnak a műgyűjtés iránt.

Ennek ellenére hazai viszonylatban még aligha beszélhetünk az Y generáció térnyeréséről, ez a tendencia egyelőre csak a tengerentúlon jellemző”

- meséli Kelen Anna. Ahogy azonban az Amerikából indult vállalati gyűjtés is egyre jellemzőbb hazánkban, biztosak lehetünk abban, hogy hamarosan itthon is nagy számban az Ygeneráció tagjai közül kerülnek ki a legprogresszívebb műgyűjtők.