Jolán

A KULT50 bemutatja: Maurer Dóra

2017.11.10. 15:31

Programkereső

Nem szívesen válik meg munkáitól, mert nem tartja magát műtárgycsinálónak. Maurer Dóra portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent  KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

A Kossuth-díjas festőművész, grafikus, egyetemi tanár évek óta a legelismertebb magyar képzőművészek közé tartozik. 

2015-ben a New York-i MoMA állította ki egy művét,

majd tavaly Londonban a rangos White Cube galéria kiállítótermeiben rendezhetett kiállítást, amely életművének legfontosabb állomásait ölelte fel a hetvenes évek fotóalapú konceptmunkáitól, nyomataitól egészen a mértani hálózatban szerkesztett kváziképekig és a mai képtárgyakig. A kiállítással egy időben a Sotheby's aukcióján is kalapács alá került két korábbi munkája, egy fotóalapú kép a nyolcvanas és egy nyomat a hetvenes évekből. Előbbi több mint nyolcezer, utóbbi pedig ötezer font fölötti áron kelt el, ami kétségtelenül siker. Ahogy az is egyértelműen az egyre nagyobb nemzetközi elismertség jele, hogy a Tate Modern múzeumban ugyanekkor futó Performing for the Camera című kiállításon is kiállították egy fotósorozatát, amely már korábban a múzeum tulajdonába került.

Maurer Dóra képzőművész
Maurer Dóra képzőművész

Annak ellenére, hogy művei a világ fontos gyűjteményeiben szerepelnek, Maurer Dóra mindig hangoztatja, hogy nem szívesen válik meg munkáitól, mert nem tartja magát műtárgycsinálónak. Alkotásai mindig egy szellemi építkezés állomásait dokumentálják, ezért fontosak a számára. 

Kicsit sajnálja azt is, hogy a nyugati világ nem igazán az új munkáira volt kíváncsi eddig, hanem a hetvenes években született konceptuális alkotásaira,

köszönhetően annak, hogy Nyugaton most zajlik ennek azidőszaknak a művészettörténeti feldolgozása, pontosabban most tartanak a korszak kelet-európai eredményeinek feltérképezésénél.

Sokszor hangoztatja azt is, hogy nem képeket alkot, hanem képtárgyakat. Azok a művei ugyanis, amelyek ma készülnek, valóban több mint képek. Térbeli hatású síktárgyak, amelyek a figura határai mentén vannak kivágva. A megvalósítás minden egyes elemét maga végzi, maga fűrészeli ki a formát falemezből, húzza rájuk a vásznat, csak utána következik a festés. Gondos számítás eredményeként jönnek létre térbeli hajlást, átfedést imitáló felületei. Hasonló alapos átgondolás előzi meg a színek felvitelét is, főleg ami a különböző színű síkok találkozásánál létrejövő mezőket illeti.

Azt mondja, nem foglalkoztatja, hogy szinkronban vannak-e a művei a nyugati progresszióval. A hetvenes évekig sokat adtak neki a nyugati példák, ám utána a maga útját járta, amelynek állomásai koherens módon következtek egymásból.

A hetvenes években a kompozíciói alapjaként raszterhálót kezdett használni, s ennek bizonyos számú elemei alkották a képein azokat az egyforma síkidomokat, amelyeknek körvonalait különböző színekkel jelölte, akkor még kizárólag ipari alapszíneket használva. Ezek az egyforma idomok egymáshoz képest eltolva, de részben egymást fedve helyezkedtek el. Az elmozdulás irányát, a síkok alá- és fölérendeltségét maguk a színek határozták meg a művész által megállapított szabályrendszer szerint. Így jöttek létre az úgynevezett kváziképek.

9C3FBF2F-373F-4CD9-B61A-B1CCF4CF3B52
Fotó: Unspecified
Mindebben az elmozdulás, az eltolás jelensége izgatta Maurer Dórát.

A statikus kép megmozdítása. Később ezeknek az eltolt idomoknak a térbeli viselkedése kezdte érdekelni, majd a vonal találkozásaikra koncentrált, ezeket nagyította fel. A nyolcvanas évek második felétől e mértani formákat ki is metszette a képsíkból, képtárgyakat hozva létre, amelyek olykor kiléptek a harmadik dimenzióba is. 

Kváziképeinek kezdeti színes vonalai később lapszerű színsíkokká nőttek,

amelyeket egy idő után nemcsak úgy ábrázolt, mintha a síkban helyeződnének egymás alá és fölé, hanem mintha a térbe is belehajlanának (bár igazából a síkban maradtak). Így jöttek létre mai, olykor hatalmas méretű, látványos objektumai, amelyek a londoni közönséget is elkápráztatták.

Maurer Dórát 2015-ben az EDGE Communications ügynökség által lebonyolított szakmai szavazáson beválasztották a tíz legjelentősebb kortárs, élő képzőművész közé. Ugyanebben az évben a XXI. Század Társaságtól megkapta a Hazám-díjat.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!