Eufrozina, Kende

Ahol minden lehetséges

2006.02.06. 00:00

Programkereső

A csodák városa (Wonderful Town) című musical alaptörténetét Ruth McKenny 1938-ban megjelent önéletrajzi ihletésű My Sister Eileen című könyve adja. Ezt dolgozta fel Joseph Fields és Jerome Chodorov, ehhez írt szöveget Betty Comden és Adolph Green, és ehhez komponált zenét Leonard Bernstein 1952-ben, alig öt hét alatt.

Xantus Barbara és Csizmadia Ildikó (forrás: www.vorosmartyszinhaz.hu)

A Broadway-premier 1953. február 25-én volt, és bár az előadás nagy közönségsikert aratott, a szakmai elismerést pedig hat Tony-díj jelentette, mégis elfelejtődött Bernstein New York-musicaltrilógiájának középső darabja (a két szélső: A városban, 1944 és a West Side Story, 1957); csak 2003-ban tűzték újra műsorra. Ennek kapcsán így írtak róla: „ragyogó, csodás musical, amely ötvenévesen is frissebbnek, fiatalosabbnak hat, mint a legtöbb új produkció”.

A musical egyszerre romantikus történet és szerelmi vallomás New Yorkról, szellemes, szatirikus. 1935-ben járunk, de a világválság komor hangulata nem érezhető (a székesfehérvári előadásban halványan utalnak a korszakra: a Christopher Street című nyitószámban néhány tüntető „Elég a Wall Streetbő” feliratú táblával jelenik meg). Annál többet merít a szerző a jellemző divatos zenei világból: big bandre hangszerelt swing, jazz, ragtime szól.

A középpontban két nővér áll, akik Columbusból, egy unalmas ohiói kisvárosból New Yorkba mennek, hogy ott valósítsák meg álmaikat. Az idősebb, gesztenyeszín hajú, komoly, megfontolt, elegáns, írónak készülő Ruth (Xantus Barbara) és húga, a szőke, bájosan naív, a férfiakat azonnal az ujja köré csavaró, ám női kisugárzásáról mit sem tudó Eileen (Csizmadia Ildikó), aki a színpadra vágyik. Greenwich Village-ben kötnek ki, a város nyüzsgő bohémnegyedében, ahol excentrikus figurák élnek: a görög származású, akcentussal beszélő, anyagias, modern festőművész főbérlő, Appopolous (Varga Bálint), a moralizáló Lonigan rendőr (Juhász Illés) és az általa vezetett rendőrörs ír származású, és erre mindenek felett büszke tagjai – akiknek hagyományőrző ír sztepptánca kifejezetten vicces –, az éppen munkanélküli színésznő, Helen (Závodszky Noémi) és a vele vadházasságban élő, sérüléséből gyógyulgató, vasalni, takarítani szerető focista, Tropa (Gerner Csaba), a nőcsábász firkász, Chick Clark (Kozáry Ferenc), a teszetosza bolti segéd, Frank Lippencott (Janklovics Péter) aki csak a bolt akcióiról tud beszélni, vagy a Village Vortex mulató tulajdonosa, a műsorában csak híres embereket szerepeltető Speedy Valenti (Tűzkő Sándor). A karakterek felskicceltek, csupán egy-egy komikus jellemvonásukat erősítették fel. Kalandokon és félreértéseken át vezet az út a sikerhez és a boldogsághoz. A „világ legjobb férfiriasztója”, Ruth megtalálja álmai férfiját a szerkesztő Bob Baker (Szomor György) személyében, és Eileen is felléphet a Village Vortexben.

A karmesteri pálca Drahos Béla kezében van, aki úgy dirigálja a zenekart, hogy a játékos és sokszínű hangzásvilág –az ironikus-nosztalgikus Christopher Street és Ohio, az inkább vallomásos-romantikus, mint szenvedélyes Majdnem szerelem, Vár rám ő, Drága Eileen és Oly jó, oly szép, illetve a korszakra jellemző stílusban íródott Hogy veszíts el egy jó pasit, Konga-dal, Swing és Rossz hang rag – valóban érvényesül.

Bernstein musicaljeinek alappillére a tánc. A koreográfia Bodor Johanna munkája, friss, fiatalos, lendületes – tökéletesen illeszkedik a zenéhez. Ötletes Perlaki Róbert díszlete. A színpadot hátulról egy hatalmas fehér vászon zárja le, amelyre jellegzetes New York-i képeket – Brooklyn Bridge, téglaházak és tűzlétrák, Central Park – vetítenek. Egy lámpaoszlop és padok az utcai jelenetek eszközei, a szobai jeleneteket néhány betolt fallal és egy ággyal, a mulató helyszínét egy dobogóval és néhány asztallal, székkel jelzik. Fekete Monika korhű jelmezei szépek, színesek, és sokat elárulnak egy-egy figura jelleméről.

A csodák városa európai ősbemutatóját láthatjuk Székesfehérváron. Látszik, hogy mindenki élvezi a játékot, az előadók nagy energiákkal dolgoznak.

(2005. január 31. Vörösmarty Színház, Székesfehérvár; Leonard Bernstein–Joseph Fields–Jerome Chodorov–Betty Comden–Adolph Green: A csodák városa; Ruth Sherwood: Xantus Barbara, Eileen Sherwood: Csizmadia Ildikó, Bob Baker: Szomor György, Appopolous: Varga Bálint, Helen: Závodszky Noémi, Tropa: Gerner Csaba, Mrs Wade: Zsurzs kati, Frank Lippencott: Janklovics Péter, Chick Clark: Kozáry Péter, Speedy Valenti: Tűzkő Sándor, Lonigan rendőr: Juhász Illés, Violet: Bodnár Vivien, Idegenvezető, olasz szakács, szerkesztő: Jónás Andi; fordította: Ruttkay Zsófia; dalszövegek: Szurdi Miklós, Szomor György; dramaturg: Réczei Tamás; díszlet: Perlaki Róbert; jelmez: Fekete Monika; koreogr.: Bodor Johanna, zenei vezető: Döme Zsolt, vez.: Drahos Béla; rend.: Szurdi Miklós)