Nándor

A hét portréja: Huszka Jenő

2008.01.28. 00:00

Programkereső

Huszka Jenő a magyar operett egyik klasszikusa. Végzettségét tekintve nemcsak zenész, hanem az államtudományok és a jog doktora is volt, és mint ilyen az elsők között foglalkozott Magyarországon a szerzői jog kérdésével.

Huszka Jenő

Huszka Jenő 1875. április 24-én született Szegeden, és 1960. február 2-án hunyt el Budapesten. A Zeneakadémián Hubay (hegedű) és Koessler (zeneszerzés) tanítványa volt, emellett jogot is hallgatott. 1896-ban doktorált, ezt követően Párizsba utazott, ahol a Lamoreux-zenekar első hegedűseként dolgozott, majd Budapesten vállalt munkát a Kulturális Minisztériumban. Itt ismerkedett meg Martos Ferenccel, aki később librettistája lett.

Első operettjét, a Tilos a bemenetet 1899-ben írta. Következő színpadi művét, az 1902-ben keletkezett Bob herceget – amely a magyar operett fénykorának kezdetét jelezte – Londonban, Bécsben, Olaszországban és az USA-ban is bemutatták. Munkáját magyar művészi körökben is nagy tiszteletben tartották. 1903. november 6-án Aranyvirág című kompozíciójával nyitották meg a Királyi Színházat. További operettjei: Gül Baba (1905), Tündérszerelem (1907), Nemtudomka (1914), Lili bárónő (1919), Mária főhadnagy (1942). Több daljáték (Erzsébet – 1939, Gyergyói bál – 1941, Szép Juhászné, Szabadság, szerelem – 1955) és számos dal (Petőfi-ciklus, Két veréb) fűződik a nevéhez. A Magyar Zeneszerzők Szövetségének elnöke volt, a Zeneszerzők Világszövetségének 1930-as budapesti kongresszusán alelnöki pozíciót töltött be.