Gyöngyi

Együttműködés, Edgar és A kék kalap

2008.03.06. 00:00

Programkereső

Három jeles esemény állt a Magyar Állami Operaházban kedden tartott sajtótájékoztató középpontjában. Szó volt a MÁO és a Hagyományok Háza együttműködéséről, Puccini: Edgar című operájának bemutatójáról, és Solymosi Tari Emőke: … magam titkos szobája című Lajtha-könyvéről.

A Hagyománonyok Háza és a Magyar Állami Operaház együttműködés keretében előadáscsomagot állított össze, amelynek programjai négy hétvégén, két helyszínen várják az érdeklődőket. A csomagban Mendelssohn: Szentivánéji álom (kor.: Seregi László), Sebő Ferenc: Pannon freskó (rend., kor.: Mihályi Gábor), Prokofjev: Rómeó és Júlia (kor.: Seregi László), Kelemen László: Az örök Kalotaszeg (kor.: Farkas Zoltán), Puccini: Tosca (rend.: Nagy Viktor) és Goldmark: Makrancos Kata (kor. Seregi László) című műve szerepel. A késő tavaszi, kora nyári időszakra időzített programok, és az együttműködés célja, hogy a hazánkat és Budapestet felfedezők figyelmét együtt fordítsák nemzeti értékeink felé. A két különböző profilú, sokéves múltra visszatekintő intézmény műsorának keresztmetszetével igyekszik elsősorban a külföldi vendégeknek kedveskedni.

Puccini: Edgar című operájának magyarországi bemutatójára március 18-án kerül sor a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. Az előadást Éry-Kovács András rendezi, aki így nyilatkozott videóüzenetében készülő munkájáról: "Az Edgar az egyetlen Puccini-opera, amelyben két nő azonos súllyal szerepel, ám karakterükben mégis eltérőek. Fidelia boldog, ha szerethet, Tigrana szenved, mert nem szerethet. Edgar csak élveteg, léha és lust aszerető. Antihős, hanyatló, elidegenítő és szenvelgő. De karakteresen szenvedélyes, mint a fiatal Puccini. Ettől az izzó szenvedélytől lesz lendületes a játék és szeretelenül rakoncátlan a zene.

eed4c768-5650-4053-bb63-8d655b4ddf4e

Az előadás a mostanában önálló műfajként megjelenő félig szcenírozott koncertszerűségre és olykor stilizált mozgásra épül. Friss, új szellemű mű, ismeretlen és kuriózum. A megközelítés megkísérli bebizonyítani a mű elévülhetetlen értékeit, amit méltetlenul eltitikoltak eddig a legnagyobb operaházak is."

Végül, de nem utolsó sorban Solymosi Tari Emőke mutatta be …magam titkos szobája című könyvét, amely Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténetét, esztétikai vonatkozásait és zenetörténeti kapcsolódásait vizsgálja. A Zeneakadémia zenetudós tanára lebilincselő előadást tartott Lajtháról és a műről is. Solymosi rávilágított arra is, hogy Lajtha személye – úgy, ahogy a MÁO és a Hagyományok Háza között létre jött együttműködés is – menniyre jól példázza a műfajok találkozásának lehetőségét. Solymosi Tari Emőke kifejezte azt a reményét is, hogy ezt a rendkívül jó, és sikeres darabot (az 1990-ben megtartott Rádiós bemutató után megírt kritikák igen elégedetten nyilatkoztak a műről) az Operaház is műsorára tűzi majd.