Jenő

Álmában is Anyegin

2008.05.30. 00:00

Programkereső

A holnapi premier Anyeginje, Káldi Kiss András nem először énekli a Csajkovszkij-opera címszerepét, és a Kovalik-rendezésben is tapasztalata van.

Káldi Kiss András (foto: Éder Vera)

- Milyen lesz ez a mostani Anyegin? Változott-e például a legutóbbi, miskolci előadáshoz képest? Egyáltalán: mennyiben tekinthetjük ezt a produkciót a négy évvel ezelőtti reprízének?

- A szerepet 1996-ban énekeltem először Debrecenben, aztán itt az Operában Békés András rendezésébe álltam be 1999-ben, a miskolci produkció pedig négy éve volt. De érdekes módon egyikre sem emlékszem igazán, csak érzetek, emlékfoszlányok maradtak meg. A Békés-rendezést nem tudnám lejárni, az évad végi meleg azonban megmaradt. A miskolcit Kovalik Balázs állította színpadra, ezekkel a díszletekkel és jelmezekkel, ám ennek ellenére is az elejétől kezdődött minden. Szinte csak a forgószínpadra emlékszem. Úgy látszik, az új bemutatók felülírják a régi előadásokat. Az pedig, hogy én milyen Anyegin leszek... Alklatilag, hangilag abszolút nekem írt szerep, és ahogy az évek telnek, egyre inkább megértem és azonosulok vele.

- Személyiségben is?

- Abszolút. Tudok magamból építkezni, mert amit a színpadon játszom, én is megtapasztaltam. Azt a fajta kezdeti fiatalemberi gőgösséget, ahogyan Anyegint megismerjük, s értek különféle pofonok ezzel kapcsolatban. Most már a darab végi állapotot is megértem, a történet második felének fásultságát, s aztán a pillanatnyi elmezavarnak betudható újra feléledését. Átéltem ilyen érzelmeket, igaz, a szenvedély része igazán nem valósult meg, s ahogy az évek telnek, a világot is másképp látom. A szerepekben visszaköszön az ember személyisége, s bár fejlődünk, nehéz kitörölni a negatív tulajdonságokat. Az előadásokon a pillanatnyi diszpozíció sokat számít, de elvileg ez a szerep megvan nekem, a többi a jóisten dolga.

- Nem fáradt így évad végén?

- 18 előadással indultam, ebből beugrás miatt húsz lett, szóval nem mondhatnám igazán zsúfoltnak ezt a szezont. Az Anyegin szerencsésen jött ki, mert minden előadásom lement, mire a próbák elkezdődtek. Az energia nagyobb részét ugyanis nem az előadások, hanem a próbák veszik el, no meg a premierek. Mi ott akarjuk a legtöbbet nyújtani, a nézők pedig ott várják el a legjobb teljesítményt, pedig a produkció igazán az előadásokon érik meg, úgy az ötödik táján, mert ilyen a természet. Mindenki a premierre kíváncsi, nem is tudom, miért. Lehet, hogy az első négyet el kellene titkolni, a vendégeket pedig az ötödikre hívni.

- A fotós próba szünetében beszélgetünk, kis túlzással azt mondhatnánk, órák vannak a premierig. Már nagyon feszült?

- Minden álmomban Anyegint játszom.

- Kellemetlen érzés?

- Nem, nem jellemző. Fenn vagyok a színpadon, és teszem a dolgom.