Hortenzia, Gergő

Mahagonny, Budapest

2009.02.09. 00:00

Programkereső

Február 21-én és 22-én lesz a Mahagonny városának felemelkedése és bukása című Kurt Weill–Bertolt Brecht-mű premierje. A rendező, Szikora János szerint kevés ilyen „brutálisan aktuális darab” van a drámairodalomban: „Gazdasági válság, elértéktelenedő pénz, perspektívátlan élet – ezek a gondolatok ma is érvényesek. Ritka, amikor a történelem ennyire egymásra tükröz két konfliktust”.
b781bb68-fcda-4695-9a31-743b87ba780b

A Mahagonny különleges és nagyon várt feladat a szereplők számára – állította egybehangzóan Wiedemann Bernadett (özvegy Begbickné), Herczenik Anna, Rálik Szilvia (Jenny Smith) és Wendler Attila (Jim Mahoney). Az ok: a darab komplex színpadi elvárásokat támaszt az operistákkal szemben, mert nem csupán énekelni kell, de prózát mondani, táncolni, mozogni is.

A zeneszerző műfaj-meghatározása: zenei képeskönyv vagy képsorozat, amelynek főszereplője maga a város, a történet annak alapítása, idilli, szinte paradicsomi mindennapjai, fejlődése és bukása, amit az új törvény, a „Mindent szabad” bevezetése indít el. A művet az előadás karmestere, Kesselyák Gergely opera-színdarabnak nevezte, és kiemelte a zenedramaturgiai elvek szigorát: mert annak ellenére, hogy Weill partitúrájában látszólag nincs szabályrendszer, „semmi blöff nincs benne”: a sok stílus – keringőtől jazzig, néger spirituálétól a tömegindulókig – a kiegyenlített harmónia elve mentén rendeződik, és a történet ellenére mégis pozitív energiákat ad. A revüjellegű előadást a kendőzetlenség (fizikai értelemben is) mellett a humor jellemzi, mert Szikora János szerint ha az előadásból hiányzik a „jó nagy adag huncutság”, akkor az embert éltető remény is hiányzik belőle.

A darab premierje 1930. március 9-én volt be a lipcsei Neues Theaterben, és a rákövetkező két hét alatt öt másik német színházban is bemutatták. Kurt Weill visszaemlékezéseiben arról írt, hogy már 1927-es első találkozásukkor felmerült benne és Brechtben a Mahagonny szó (a fafajta és a náci SA-csapatok látványa a magyarázat) és egy „paradicsomi város” elképzelése. A darabhoz vezető út első állomása a Hauspostille (Házi imakönyv) öt Mahagonny-dalának megzenésítése volt, és az ebből készült Mahagonny-songjátékot a Baden-Baden-i Fesztivál közönsége 1927 nyarán láthatta, de a Koldusopera, a Happy End, a Berlini requiem és a Lindbergh repülése is az opera „építőköveinek” tekinthetők.

(2009. február 21., 22. 19:00 - Thália Színház
Kurt Weill-Bertolt Brecht: Mahagonny városának felemelkedése és bukása - a Magyar Állami Operaház előadása
Km.: Wiedemann Bernadett, Kovács Annamária - özvegy Begbickné; beöthy-Kiss László, Kiss Péter - Willy, a cégvezető; Tóth János, Szvétek Lászéó - Hétszentség Mózes; Herczenik Anna, Rálik Szilvia - Jeny Smith; Wendler Attila, Nyári Zoltán - Jim Mahonney; Busa Tamás, Massányi Viktor - Spórolós Billy; Derecskei Zsolt, Daróczi Tamás - Jack O'Brian; Cser Krisztián, Hámori Szabolcs - Alaszkafarkas Joe;Mukk József, Kóbor Tamás - Toby Higgins
Ford.: Görgey Gábor; látvány, rend.: Szikor János; jelmez: Tresz Zsuzsa; kor.: Papp Tímea; karig.: Szabó Sipos Máté; vez.: Kesselyák Gergely)