Menyhért, Mirjam

Évad végi nagy feladat

2009.05.18. 12:31

Programkereső

Az Operaház idei utolsó premierje Verdi Szicíliai vecsernyéje. Az előadás rendezője, Matthias von Stegmann nem akarja a darabot (aktuál)politikai vonatkozásokkal terhelni, célja az, hogy az egyéni sorstragédiákat helyezze középpontba.

A német rendező, aki rendezőasszisztensként dolgozott a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, állított színpadra előadást a Covent Gardenben, a bécsi Staatsoperben és a tokiói Új Nemzeti Színházban is, kiemelte, hogy nem célja az a fajta rendezői színház, ami erőszakosan akar ráhúzni a műre egy olyan koncepciót, ami bár az első pillanatban odaillőnek tűnik, dramaturgiailag konzekvensen mégsem használható. A szicíliai vecsernye 1282-es történetét nem helyezi vissza korabeli környezetbe - hiszen nem tudjuk, hogyan élhettek több mint hétszáz évvel ezelőtt -, a díszlet ezért inkább absztrakt, architektonikus lesz, olyan, ami az atmoszférát fejezi ki.

Az előadás karmestere, Kovács János szerint ez a premier május végi ünnepé válhat, hiszen a főszerepeket négy extraklasszis énekes alakítja: Fokanov Anatolij, aki operák és a Requiem után tizenharmadik Verdi-szerepként egy hónap alatt tanulta meg pályája első fiús apáját, Guido de Monfortét; Fekete Attila, akit tavaly júniusban kért fel az Operaház Arrigo megformálására, ráadásul azzal a „teherrel", hogy ha nem tudja elvállalni, akkor vendéget kell hívni a szerepre, így a tenor az előadás iránt különös felelősséget érez; Rácz István (Giovanni da Procida), aki szerint A szicíliai vecsernye pótolhatja a jövő évad repertoárjáról átmenetileg lekerülő hat Verdi-operát; valamint Sümegi Eszter, akire hatalmas feladat hárul Elena hercegnőként.

A produkció sikerében komoly részt vállalt a zenei asszisztencia, a próbák pedig nem könnyűek, mivel egy szereposztásban, cover nélkül dolgoznak az énekesek. Az Operaház A szicíliai vecsernye gyakrabban színre kerülő olasz változatát választotta, a premier május 31-én lesz.

A második párizsi opera

Verdi A szicíliai vecsernyét a párizsi világkiállítás alkalmából, a Párizsi Opera megrendelésére írta. 1852 végén állapodott meg a vezetőséggel egy, az 1854/55-ös évadban bemutatandó operáról. A szerződés rögzítette a szövegírót, Eugene Scribe-et. Scribe 1839-es Alba herceg című librettója szolgált a szövegkönyv alapjául, a felerősödő olasz függetlenségi törekvések hatására azonban a cselekmény helyszíne a Németalföldről Itáliába helyeződött át. A szicíliai vecsernye megtörtént esetet dolgoz fel: 1282 húsvéthétfőjén valóban lezajlott egy lázadás, ám az akkori spanyol hódítókból francia megszállók lettek. Scribe nem maga írta a darabot, a munka nagyobb részét Charles Duveyrier végezte, valószínűleg ebből adódnak a dramaturgiai következetlenségek. A darab premierje 1855. június 13-án volt. Még ebben az évben, december 26-án sor került az olaszországi bemutatóra a pármai Teatro Ducaléban, ahol Arnaldo Fusinato minimális átdolgozásában Giovanna de Guzman címmel játszották, más olasz operaházakban pedig Eugenio Caimi fordításában került színre. A magyarországi premier 1856. október 7-én volt Pesten, a Nemzeti Színházban Guzman Johanna címen.