Jenő

Ősszel kinyit az Erkel Színház?

2010.07.23. 06:54

Programkereső

Az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága július 22-i ülésén az Operaház és az Erkel Színház jövőjéről tájékozódott. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban fellelhető szakvélemény szerint a biztonsági előírások betartása mellett az Erkel előadásokra alkalmas, a működőképességet illetően Szőcs Géza államtitkár a közeljövőben levonja majd a konzekvenciákat.

Az ülést L. Simon László (Fidesz) bizottsági elnök hívta össze, hogy a képviselők átfogó képet kapjanak az Operaházról és az Erkel Színházról, és lehetőséget adjanak a szakmai szervezeteknek véleményük, álláspontjuk ismertetésére. Az ellenzéki képviselők közül Novák Előd (Jobbik) jelezte, hogy a bizottság elnökétől hiányos tájékoztatást kaptak az ülés témáját és az ülésen jelenlevőket (ti. szakmai szervezet képviselői) illetően, így az ellenzék nem tudott az ügyben előzetesen felkészülni és tájékozódni.

Az Erkel Színház ügyét vizsgáló albizottság vezetője, Gulyás Dénes (Fidesz) megerősítette, hogy az ülés célja az, hogy meghallgassák, a szakma mit gondol a jövőről, arról, a jelenlegi működési struktúra megfelelő-e, jól szolgálja-e a műfajt, a nézőt, a jövő generáció épülését segíti-e. Véleménye szerint az Operaháznak nemzeti kulturális alapintézményként meg kell tartania a társulati rendszert, tehát nem stagione és nem en suite rendszerben kell játszani. Szót ejtett a visszaeső látogatottságról, valamint arról, hogy az Operaház problémája érinti a művészképzést is, hiszen a zeneművészeti felsőoktatási intézményekben tanulók számára potenciális munkahely híján nincs jövőkép. A képviselő kulcsfontosságúnak tartja a közalkalmazotti viszonyban működő társulatot, az operaszakmai problémákat azonban házon belül tárgyalná.

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház

Vass Lajos, az Operaház főigazgatója egyetértett Gulyás Dénes több felvetésével, majd vázolta a jelenlegi helyzetet. Az Operaházat 1980 és 1984 között újították fel, ám a felújítást végző cég megszűnt azóta. A renoválás elodázhatatlan, erre két terv van: vagy csak a színpadot és annak környezetét újítják fel, vagy a teljes házat. (A főigazgató az utóbbit támogatja.) Az Opera bezárásához azonban szükséges egy új játszóhely, ahová ideiglenesen átvihető a csökkentett repertoár, és ez lehetne az új Erkel Színház. 2009-ben az akkori kormány egy multifunkciós épület megépítésére hozott határozatot. A PPP-konstrukcióban épülő Köztársaság téri létesítmény üzleti terve kész, a döntést várják. Vass Lajos elmondta azt is, hogy 2005-ben, még Szinetár Miklós igazgatása idején pályázatot hirdettek az Erkelre, arra három cég adott be tervet - egy belga vállalat, a KÉSZ és a Trigránit -, a beruházás akkori áron 15-18 milliárd forintba került volna. A jelenlegi Erkel Színházban biztonságosan nem lehet próbálni, játszani és kétezer nézőt elhelyezni - tette hozzá a FŐBER szakvéleménye alapján.

Gulyás Dénes megjegyezte, hogy ő próbált a már bezárt épületben, és több szakértői vélemény is van az épületet illetően, ezek pedig eltérően ítélik meg az Erkel veszélyességét. A képviselő azonban ennél a kérdésnél fontosabbnak ítélte a "közvagyon eltúrását", azt, hogy a fiatal művészek elhagyják az országot, az Operában dolgozók félelemben élnek, hogy hibás döntések következményeként alacsony számban játszanak előadásokat.

A FŐBER vezérigazgatója a 2007 decemberében bezárt Erkel Színház ügyére három megoldási javaslatot ismertetett: a jelenlegi állapot konzerválása (ennek költsége 4-5 milliárd forint), kibővítés és korszerűsítés (2008-as áron ez 15-16 milliárd forintba került), új, multifunkciós épület megépítése a műemléki elemek megtartásával(25-28 milliárd forintos költséggel). A vezérigazgató azt is elmondta, hogy az épületben hiányzik az oldalszínpad, ami a díszletmozgatás miatt jelent problémát. Az Erkel Színház a jelenlegi szabványoknak nem felel meg többek között azért, mert a menekülési útvonalak nem kielégítőek, valamint a közösségi terek, a kiszolgálóhelyiségek aránya az előírtaknak csak töredéke.

Vass Lajos az Operaház állami támogatásáról és a közalkalmazotti státuszokról a következőket mondta: Az utóbbi évadokban rendre háromszáz fölötti előadásszámot produkáló Operaház a jelenlegi helyzetben mintegy 10-15%-kal marad el attól az évados előadásszámtól, amit két játszóhellyel ért el, a bevétel azonban folyamatosan növekszik, a bérleteladások rekordot döntöttek. Az Operában kilencszáz közalkalmazott van (korábban 1200 főt foglalkoztattak így), az énekesek közül 34-en vannak ilyen státuszban, az egyéb módon foglalkoztatottak száma száz fölötti. A főigazgató kiemelte, hogy fontosnak tartja az énekesek számára a biztonságot, de a jelenlegi törvény nehezíti a minőségi rotációt, mivel nem lehet elküldeni azt a közalkalmazottat, aki nem megfelelően teljesít. A folyamatosan csökkenő állami támogatás 80-90%-át az intézmény bérkiadásokra fordítja - bérkorrekcióra sor került, de kilenc éve nem emeltek fizetést az Andrássy úton -, a tervezést azonban segítette, hogy Vass Lajos és Fischer Ádám kinevezésekor három évre szóló garanciát kaptak az 5,3 milliárd forintos éves támogatásról. (A főigazgató kérte, ez a legalább három évre szóló garancia maradjon meg.) Az Operaház a szerződtetéseket tekintve le van maradva, mivel a jövő évi számok, tehát a következő évad második felére vonatkozó támogatás mértéke ismeretlen.

Kovács János karmester annak ellenére sem tartja megalapozottnak, hogy az Erkel Színház mostani körülményei között játsszanak, hogy vallja, kell a két játszóhely, mert csak ilyen módon nyújthatja az Opera azt a repertoárt, amit a fővárosban kötelessége nyújtani. A dirigens felvetette annak tisztázását, hogyan támogatja az állam az Operaházat: úgy, hogy adott összeget biztosít, és annak keretén belül oldja meg az intézmény a művészeti, repertoárt illető kérdéseket, vagy úgy, hogy az Operát megbízza a fenntartó, hogy számolják ki, mennyibe kerül a költséghatékony, nem pazarló operajátszás, és azt az összeget a kormányzat biztosítja nekik. Kovács János nem tartja járható útnak a közalkalmazottaktól történő megszabadulást, mert a formával járó biztonság szükséges a műfajjal járó stressz miatt, ugyanakkor nem lehet a gyengén teljesítőktől megválni, ezért a közalkalmazotti törvény módosítását szorgalmazta.

Keveházi Gábor, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója úgy fogalmazott, jelenleg "a kulturális katasztrófa küszöbén" áll az intézmény. Keveházi szerint új, külföldön nem ismeretlen jogi státuszba kell helyezni az Operaházat, ez pedig az akadémiai színház, ami a parlament alá tartozó autonóm intézmény több évre előre meghatározott költségvetéssel; a forma kereteit maximum két éven belül ki kell dolgozni. A balettigazgató külföldi igazgató/intendáns kinevezését nem támogatja, mivel ehhez a pozícióhoz egyebek mellett a hatályos magyar törvények ismerete szükséges, valamint a hazai politikai és gazdasági elittel kell jó kapcsolatot ápolni. A 2001 óta folyamatosan csökkenő állami támogatás kapcsán kiemelte, hogy a kilenc éve 6,5 milliárd forintról induló szubvenció ma 4,7 milliárd forint, ebből kell kötelezően tartalékot képezniük, az új elvonásokat pedig még nem ismerik. Megjegyezte azt is, hogy a tavalyi és az idei Májusünnepre, illetve a Kékszakállú-premierre Hiller István miniszter által beígért több száz millió forintos támogatás nem érkezett meg az Operaházba.

Erkel Színház
Erkel Színház

Selmeczi György zeneszerző szerint az Operaház csak "hab a tortán", és ahelyett, hogy a magyar operajátszásról, eszmei és tartalmi kérdésekről folyna diskurzus, panaszdélutánná változott az ülés. Legfontosabbnak azt tartja, hogy a műfaj társadalmi szerepe és funkciói tisztázódjanak, mert amíg erre nem kerül sor, csak újratermelődnek az Opera belső problémái. Selmeczi hamis feltevésnek nevezte azt, amelyik az Opera hűbéri domíniumának tekinti az Erkel Színházat, és sürgette annak - közművelődési célú - megnyitását, hogy ott elkezdődjék az új magyar operaközönség kinevelése. Az Erkel Színház legyen független az Operától, nyomott helyáron a volksoperi feladatokat lássa el, míg a nemzetközi operavilághoz az Andrássy úti intézmény csatlakozzon. Az öt vidéki operajátszó hely megerősítését és a nemzeti színházaktól történő függetlenedését javasolva Selmeczi hangsúlyozta: gazdasági kérdések helyett vízió kell először, mert "ennél lejjebb nincs", és minden intézményt illetően szorgalmazta az "elkopott, elfáradt" középvezetés cseréjét. A művészképzést kapcsán megjegyezte, a túlképzés felénk történelmi tradíció.

Dénes István karmester a társulati forma, a közalkalmazotti státuszhoz hasonló stabil foglalkoztatási mód és a Szőcs Géza államtitkártól kölcsönzött fordulattal a debürokratizálás mellett érvelt.

Fodor Antal koreográfus, aki az Erkel Színház bezárását olyan trükknek nevezte, amivel spórolni tudott az Opera, az ellenőrző funkciót betöltő igazgatótanács létrehozását tekintette fontos feladatnak.

A szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot képviselő Rácz István kollégái nevében két potenciális vezetőt nevezett meg, akiket szívesen látnának az Operaház irányítójaként: Gulyás Dénest és Dénes Istvánt. Az énekes a törvényi kereteket részletkérdésnek nevezte.

Gyimesi László kettős minőségben kért szót. A Magyar Zenei Tanács elnökségét képviselve kifejezte reményét, hogy a vidéki nemzeti színházakban is elfoglalja méltó helyét az operett és a balett, Budapesten pedig legyenek játszóhelyek, ahol a két műfaj sokszínűsége megmutatható. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének képviselőjeként a közalkalmazottiság kapcsán elmondta: egy ilyen státuszú művész esetében nehéz az alkalmatlanság indoklása, de ez legyen a munkáltató gondja, és inkább a szakmai eljárásbeli módszer szorul újragondolásra, nem a közalkalmazotti törvény. Azt is hozzátette, hogy az előadó-művészeti törvényben benne áll, hogy ha a művész számára a munkaszerződésben megállapított előadásszám legalább 40%-át a következő évadban nem tudja biztosítani az intézmény megváltozott művészeti koncepcióval összefüggő ok miatt, akkor a művész elbocsátható. E törvény kapcsán javasolta még az operát és a balettet illető kettes és hármas szorzók növelését.

Wendler Attila operaénekes abbéli reményének adott hangot, hogy Gulyás Dénes kerül az Operaház igazgatói székébe.

L. Simon László bizottsági elnök fehívta a figyemet arra, hogy a bizottságnak a döntésben nincs kompetenciája, ezen a grémiumon lobbizni senki érdekében nem lehet. A képviselők célja a tájékozódás.

Az ülésen Szőcs Géza államtitkárt képviselő Kálnoki-Gyöngyössy Márton államtitkár-helyettes a beszélgetést folytatásra érdemesnek tartotta. Ismertette, hogy az Erkel Színház jelenleg nem életveszélyes, ilyen helyzet két alkalommal állt fönn. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumban fellelhető szakvélemény szerint a biztonsági előírások betartása mellett az Erkel előadásokra alkalmas, valamint hozzátette, hogy egy 1911-ben épült épületnél nem lehet számonkérni a ma hatályos előírásokat. A működőképességet illetően Szőcs Géza államtitkár a közeljövőben levonja majd a konzekvenciákat. A közalkalmazottiság felülvizsgálatát támogatta, megszüntetését azonban ellenezte az államtitkár-helyettes.

Hiller István (MSZP) négy kérdést tett fel az államtitkár-helyettesnek: az őszi szezonban elküldik-e Vass Lajost, illetve Fischer Ádámot; szeptemberben kinyit-e az Erkel Színház; 2011-ben garantált-e az Operaház állami támogatása.

Az államtitkár-helyettes az "elküldik" szót nem tudta értelmezni, megfogalmazása szerint "nem ez a stílusuk". Amennyiben az átvilágítás azt eredményezi, akkor a megbízatást visszavonják vagy a szerződést megszüntetik, de erről egyelőre nem tud. Az Erkellel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha az elődök nem zárták volna be, most nem kellene állagmegóvásra költeni. Az állami garanciát illető kérdésre adott válaszában a PPP-szerződés dokumentumainak átnézését jelölte meg elsődleges feladatként. Ha megismerték az ügyet, akkor tájékoztatást adnak.

Hiller István képviselő jelezte, minisztersége idején elkészült a koncepció arról, hogyan és milyen ütemterv szerint folyjon az Operaház - fél évtizeden belül szükséges - felújítása, az előző kormány ezt elfogadta, a szerződéseket azonban a következő kormányra gondolva már nem kötötték meg. Az új Erkel megépítését, az Operaház felújítását és a költözést a képviselő szerint 35 milliárd forint alatt nem lehet megúszni. Hiller hiányolta a pénzügyi kormányzat képviselőjét a bizottsági ülésről, mert anélkül, hogy keretszámokat ismernének, nem lehet érdemileg tájékozódni.

Az ülésen L. Simon László megjegyezte, hogy az ülés alatt megfogalmazódott benne és Gulyás Dénes képviselőtársában egy, az őszi ülésszakon benyújtandó, a jogi következményeket érintő indítvány terve.