Sámuel, Hajna

Díj, biztos, premier

2010.09.06. 15:49

Programkereső

A Magyar Állami Operaház 127. évadát megnyitó társulati ülésén örökös taggá választották Kovács János karmestert, Pártay Lilla koreográfust, valamint posztumusz gróf Bánffy Miklóst. Az ülésen mutatta be Szőcs Géza, a NEFMI kultúrát felügyelő államtitkára Horváth Ádám operaénekest, az Operaház miniszteri biztosát. Az évad első premierjére szeptember 14-én kerül sor.

 A díjak átadását követően megszólaló Fischer Ádám arról beszélt, micsoda élmény volt számára a szeptember 5-i este, Mahler II. (Feltámadás) szimfóniájának vezénylése, és kifejezte reményét, hogy egy ilyen teljesítményre képes társulattal bizakodva tekinthet a jövőbe, és olyan feladatokat kívánt a társulatnak, amelyekben megmutathatják képességüket.

Keveházi Gábor, Fischer Ádám, Horváth Ádám, Szőcs Géza, Vass Lajos, Szabó Attila, Kovács János
Keveházi Gábor, Fischer Ádám, Horváth Ádám, Szőcs Géza, Vass Lajos, Szabó Attila, Kovács János

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúrát felügyelő államtitkára az Operaház állapotát az ország állapotához hasonlította: rengeteg tehetség dolgozik itt, hatalmas a befektetett munka, mégis válság jellemzi. Az államtitkár és a kormány elvárása az, hogy az Opera a világ vezető társulatainak egyikévé váljon. A hat hónapra kinevezett Horváth Ádám miniszteri biztos munkája által kijelölhető az az út, amelyen az intézmény ezt a célt elérheti. Szőcs Géza elmondta, hogy az Opera költségvetéséből zárolt ötmillió forint az NKA és a MMKA visszatartott támogatásaival összehasonlítva igen alacsony.

A szeptember 1-jei hatállyal kinevezett miniszteri biztos, Horváth Ádám operaénekes "négy évvel ezelőtt, amikor belépett e szent helyre" a közönség szolgálatába szegődött. Új munkakörében, ígérete szerint, a közönség mellett a fenntartót és a társulatot is szolgálni fogja.

Vass Lajos, az Operaház főigazgatója kiemelte, hogy az előző évad több mint háromszáz előadását közel háromszázezer néző látta, az Operaház pedig azt szeretné elérni, hogy a nézők szeressenek oda járni. Az opera azonban költséges műfaj. A főigazgató elmondta, hogy a 2002-ben 6,8 milliárd forint állami támogatásból erre az évre 4,7 milliárd forint maradt, nyolc éve pedig nem került sor érdemi béremelésre. "Jobban figyeljenek ránk" - kérte Vass Lajos az államtitkárt, valamint segítséget kért az Erkel Színház fel- és újjáépítéséhez. A társulat tapssal fejezte ki egyetértését.

A Magyar Állami Operaház első premierjére szeptember 14-én kerül sor. Arrigo Boito Mefistofele című operáját Kovalik Balázs rendezi, az előadás karmestere Kovács János lesz, szereplői Bretz Gábor, Fekete Attila, Létay Kiss Gabriella, Boncsér Gergely és Pánczél Éva. Kovalik 1997-ben Pál Tamás felkérésére és meggyőzésére Szegeden megrendezte már az operát. Akkori koncepciója nem változott, saját bevallása szerint azonban ez az előadás sarkosabb, drámaibb lesz, a szegedi gyermeki optimizmus és Monty Python-szerű irónia ereje gyengült. Kovalik felhívta a figyelmet arra, hogy Boito nem a romantikus hagyományból táplálkozott, a Faust-témából nem a szerelem érdekelte, hanem a Faust-szellemiség összefoglalására törekedett. A zeneszerző, aki librettistaként is működött, européer zenei nyelv megteremtésére, észak és dél, kelet és nyugat összekötésére tett kísérletet. A százfős énekkart, zenekart, gyermekkart, statisztákat igénylő előadásban - Kovalik megfogalmazása szerint - a technikai nehézségeket igyekeznek sikkesen megoldani.

Mefistofele: Kovalik Balázs, Kovács János, Vass Lajos, Bretz Gábor, Boncsér Gergely, Antal Csaba
Mefistofele: Kovalik Balázs, Kovács János, Vass Lajos, Bretz Gábor, Boncsér Gergely, Antal Csaba

A produkció díszletét Antal Csaba tervezi, aki kereste a DNS-spirállal fordította le a kozmikusság és a patetikusság korunkban nehezen átélhető érzését: ez a molekula az ember legkisebb alkotóeleme, ennek leírása a tudomány csúcsa. Faust, azaz az ember istenné akar lenni, a tudomány útján nem ismer határokat, és teremtővé tud válni -  a tervező szerint nyilvánvaló az analógia a jelennel. A kettős spirálban pedig ott rejlik Faust és Mefisztó párhuzamos útja, az, hogy egymás nélkül nem tudnak létezni, és a másik nélkül nem tudják magukat meghatározni.

Kovács János karmester nehezen barátkozott a darabbal, de a nyári szünetben tüzetesen foglalkozott a Mefistofelével, és ahogyan fogalmazott: "teljességgel belezúgtam". Kovács izgalmas rendezésnek nevezte a készülő előadást, a szólistákról is elégedetten nyilatkozott. Közülük a címszerepben fellépő Bretz Gábor, aki első alkalommal énekli Mefistofelét, a Kovaliktól megszokott logikus, átgondolt, jelenetről jelenetre építkező rendezést emelte ki az előadás erényeként.

Arrigo Boito operájának második változatát 1875-ben mutatta be a bolognai Teatro Comunale. A mű 1882-ben, Radó Antal fordításában, Erkel Sándor dirigálásával került színre a Nemzeti Színházban. Az operaház megnyitása után még néhány alkalommal színre került. 1974- Mikó András rendezésében, Lamberto Gardelli vezényletével, Jevgenyij Nyesztyerenkó, Michele Molese, benMarina Chiara, Szirmay Márta, Nagy János, Horváth Eszter, Takács Klára, Rozsos István közreműködésével játszották a Margitszigeten a Mefistofelét, 1997-ben pedig Kovalik Balázs állította színpadra Szegeden Tóth János, Daróczi Tamás és Sáfár Mónika főszereplésével.