Ábrahám

Harangozó Gyula nem biztos, viszont átvilágít

2010.09.16. 12:05

Programkereső

Miután Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) Kultúráért Felelős Államtitkársága tegnap sajtóközleményben tudatta, hogy Harangozó Gyulát kérte fel a Magyar Állami Operaház gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységét átvilágító bizottságának a vezetésére, az érintett csütörtökön sajtótájékoztatón közölte, hogy elvállalja ugyan a feladatot, egyelőre azonban nem veszi át a bizottság vezetését.

A sajtótájékoztató az előzetes híresztelésekkel ellentétben nyugodt körülmények között zajlott, amiben talán szerepet játszott az is, hogy szigorú ellenőrzés mellett kizárólag az előzetesen regisztrált újságírókat engedték be a Liszt Ferenc téri kávézóba.

A sajtótájékoztatón Harangozó Gyula az alábbi nyilatkozatot olvasta fel - a nyilatkozatot az alábbiakban kommentár nélkül, teljes terjedelmében közöljük.

"Már 2009-ben, amikor még a "Das Ballett der Wiener Staatsoper und Volksoper" igazgatójaként dolgoztam Bécsben, megkeresett a jövendő kormány képviseletében Szőcs Géza úr azzal, hogy amennyiben kormányváltás történik Magyarországon, akkor vállaljam el a miniszteri biztosi szerepet, és utána legyek része az Operaház megalakuló új vezetésének. A megbízatást örömmel fogadtam, amihez nemzetközi szintű biztatást is kaptam. (H. mell. - Ioan Holender ajánlólevele - a szerk.) Ennek megfelelően Szőcs Géza úr már mint államtitkár felterjesztett ez év nyarán az említett pozícióra. Annak ellenére, hogy Szőcs Géza államtitkár úr mindvégig korrektül kiállt személyem mellett, sajnos indiszkréció folytán szakmailag ellenérdekelt személyek tudomást szereztek az előterjesztésről, és ettől kezdve intrikával, politikai kapcsolatokkal való fenyegetőzéssel és rágalmazó iratok készítésével próbálták megakadályozni a kinevezésemet. Itthoni barátaim figyelmeztettek, hogy a pártállami időkben ellenem is irányuló lejáratási praktikák (pl. disszidálási feljelentés Keveházi Gábor akkori pártfunkcionárius részéről) újraindítása régi szereplőkkel, esetleg új közéleti szereplők bevonásával az aktuális érdekeik szerint megismétlődhet a mai Magyarországon is. Rágalmazó hadjáratot indítottak ellenem a sajtóban, és még attól sem riadtak vissza, hogy köztiszteletben álló Kossuth-díjas művészeket megnyerjenek ehhez, és engem becsmérlő levelüket aláírásukkal erősítsék meg. Hogy ez miként zajlott le, azt Dózsa Imre és Tokody Ilona rendelkezésemre bocsátott leveléből megtudják. (az I. sz. melléklet - Dózsa Imre e-mailje Szőcs Géza államtitkárnak Tokody Ilona kézzel írott támogató aláírásával - a szerk.)

Ez év augusztus 19-én behívtak a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, ahol találkoztunk Réthelyi Miklós miniszter úrral, Szőcs Géza államtitkár úrral és Vass Lajos főigazgató úrral megbeszélést folytattunk miniszteri biztosi kinevezésem ügyében.

Az ezt követő szóbeli megbízás eredményeképpen Vass Lajos főigazgató úr még aznapi utasítása értelmében operaházi belépőkártyát kaptam, és rendelkezésemre bocsátották a "Mahler-szobát", amelyhez kulcsot is kaptam. A 22 tagot számláló igazgatóság előtt miniszteri biztosként mutatott be - hozzátéve, hogy a kinevezési okiratom pár napon belül érkezik -, valamint ismertette, melyek közös feladataink ebben az új felállásban, és kérte a jelenlevőket, hogy mindenben segítsék a munkámat. Ennek megfelelően első munkanapomon augusztus 23-án bementem az Operaházba, elfoglaltam a szobámat, és elkezdtem a munkát, amivel megbíztak. Az első szerződést, ami a kezembe került, annyira összeférhetetlennek tartottam mind gazdaságilag, mind szakmailag az Operaház és az ország érdekeivel, hogy úgy éreztem, azonnal lépnem kell. Jeleztem Vass Lajos főigazgató úrnak szóban, majd később írásban (II. sz. melléklet - Harangozó Gyula levele Vass Lajos főigazgatónak, amelyben Keveházi Gábor balettigazgató tanácsadójának 2010. február 15-én kelt, a 2010/2011-es évadra egy külföldi céggel kötendő, mintegy 17 millió forintos összegű szerződésének körülményeiről érdeklődik - a szerk.) a korrupciógyanús szerződéseket, és a további vizsgálatok akadálytalan lefolytatása érdekében úgy gondoltam, hogy akkor járok el helyesen, ha Keveházi Gábort felmentem a vizsgálatok befejezéséig a munkavégzés alól.

A kormányzat mindeközben, az Operában ezalatt lezajló eseményektől függetlenül úgy döntött, hogy a miniszteri biztosi feladatkört két részre bontja, az Operaház működtetésének operatív munkájára, és egy tényfeltáró bizottság összeállítására és annak vezetésére. Engem erre az utóbbi pozícióra kértek fel, akinek feladata az Operaház gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységének átvilágítása és a konklúziók megfogalmazása. Tekintettel arra, hogy a felajánlott új feladat alapvetően különbözött az eredeti felkéréstől, rövid gondolkodási idő után igent mondtam. Pozitív döntésem megszületésében az az elv vezérelt, ami hazahívásomat is megelőzte: a kormányra bízom, hogy ott foglalkoztasson, ahol a legnagyobb szükség van rám a kultúra bármely területén. Ugyanakkor azt is elhatároztam, hogy a tényfeltáró bizottság elfogulatlanságának megkérdőjelezhetetlensége végett egyelőre nem veszem át a bizottság vezetését, hogy a Keveházi Gábor ellen lefolytatatandó vizsgálat körül ne lehessen bizalmatlanságot kelteni (erről a megállapodásról szól a III. sz. melléklet - a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának 2010. szeptember 15-i közleménye arról, hogy Harangozó Gyula világítja át a Magyar Állami Operaház működését - a szerk.).

Itt tartunk most. Ugyanakkor szomorúan veszem tudomásul, hogy 20 évvel a rendszerváltás után még mindig továbbélhetnek a régi beidegződések, és a politikai indíttatású alvilági konspirációt az ún. kultúrfrontból sem sikerült száműzni. Ezzel szembe kell nézni mindnyájunknak, de elsősorban a kultúrpolitika irányítóinak. Meggyőződtem, hogy ilyen tekintetben eltökéltek a változtatások mellett.

A kormány felelős tagjai értésemre adták, hogy a jelenlegi helyzet fonákságával maguk is tisztában vannak, de éppen ennek megváltoztatására hívtak haza, hogy emberi és szakmai hitelességemmel közös erővel érjük el a rég óhajtott változásokat. Nem biztos, hogy az "opera-saga" ezzel lezárult, de ha lesz folytatása, ígérem, hogy tájékoztatni fogom Önöket.

Harangozó Gyula"