Gyöngyi

Prokofjev operája Kovalik Balázs rendezésében siker Hannoverben

2010.12.14. 17:52

Programkereső

Az első sajtóvisszhangok sikeresnek értékelik Prokofjev A három narancs szerelmese című operájának előadását a Hannoveri Városi Színházban; a produkciót összeszokott csapat - Kovalik Balázs (rendező), Antal Csaba (díszlet) és Angelika Höckner (jelmez) - hozta létre.
Kovalik Balázs (Dobó László fotója)
Kovalik Balázs (Dobó László fotója)

A decemberi premier után jóformán az egész évadban színen lesz az előadás, amellyel kapcsolatban a Süddeutsche Zeitung, a Hannoversche Allgemeine Zeitung, az opernnetz.de, valamint a Cellesche Zeitung kritikusai is kiemelik az alkotóhármas összhangját. Mint kiemelték, Prokofjev művének színrevitele komoly próbatétel a fiatal rendező számára, hiszen az opera különleges kettőséget hordoz: szereplői a commedia dell'arte jegyeit hordozzák, de a zenében megjelenik az 1910-20-as évek erőteljes orosz expresszionizmusa.

Kovalik Balázs és munkatársai a kettőséget úgy oldják fel, hogy a komputerjátékok szürreális világába helyezik a cselekményt. Az előadásban fontos szerepet játszó videóinstalláció Tasnádi József munkája. Csaknem minden rajzfilmszerű: a díszletelemek, a színek, a műanyag függönyök, a furcsa, hangsúlyosan groteszk alakok (Fata Morganának, a boszorkánynak például négy emlője van), állat-ember lények, a kínai piacokról ismert gyerekjátékok. Ezeken az opernnetz.de kritikusa a japán mangarajzok ihletését véli felfedezni.

A német kritikusok hatásosnak találták Kovalik Balázs ironikus szemléletét, ahogy a meseszerű, szimbolikus cselekményt poentírozza. (Az opera librettóját Carlo Gozzi drámája nyomán írta a zeneszerző). Kiemelték az énekes-színészi alakításokat: Tobias Schabeltét Treff királyként, Philipp Heótét Hercegként. A Staatsoper Hannover két kórusa, valamint a Niedersächsisches Staatsorchester teljesítményét ugyancsak dicsérik. Mint írták, Kovaliknak a mű képi megjelenését, Lutz de Veer karmesternek pedig az orosz zeneszerző jellegzetesen deklamáló stílusát sikerült elfogadtatnia a közönséggel.

Prokofjev nem volt harminc éves, amikor A három narancs szerelmesét Chicagóban 1919-ben bemutatták. A melankólia, az apátia, amely a főhőst, a Herceget áthatja, a saját identitásának és boldogságának keresése divatos téma volt Gozzi korában. Ugyanezek a kérdések jelennek meg Büchner Leonce és Lénájában vagy Mozart Budapesten most bemutatott Ascanio Albában című operájában