Bertalan

A Carmen a Csokonai Színházban

2011.03.02. 13:30

Programkereső

A Carmen népszerű remekmű, épp ezért kell visszatérni a szerző által megírt szöveg és zenei partitúra igazságához. Minden rendezésnél vissza kell térni a zeneszerző eredeti partitúrájához. - mondja Nadine Duffaut, a Csokonai Színház és három francia operaház koprodukciójában készülő Carmen rendezője.

A "visszatérés" magyarázatára példákat is hoz a rendező: Az eredeti történetben Carmen egy tizenhat éves kislány, nem pedig valamiféle végzet asszonya, ahogyan ismerni véljük számos híres interpretáció révén. Az opera első felvonásának könnyed és játékos a zenei anyaga - például a Habanera, amely egy vidám népdalból született - is erre utal. Carmen akkor válik drámaivá, amikor a kártyából kiolvassa közeli halálát. Innentől a zenei anyag is drámaivá válik. Carmen és Escamillo, a torreádor, nagyon hasonlítanak egymásra. Mindketten felfokozott életet élnek, mert mindketten érzik korai halálukat - a torreádor a folytonos életveszély miatt, Carmen pedig a miliő miatt, amelyben forog, és amely megkötni igyekszik őt. Carmen lényének legfontosabb vonása ugyanis, hogy tökéletesen szabadon akar élni.

- Bizet halála után a zeneszerző barátja, Ernest Guiraud az eredetileg prózai szöveget meghúzta, és amit megtartott belőle, abból recitativót írt - magyarázza Kocsár Balázs, a Csokonai Színház zeneigazgatója, az előadás karmestere. - Ezzel viszont kimaradt egy sor olyan információ a szövegből, amely a drámai szerkezet, a darab megértése szempontjából fontos. Az eredeti verzióból világosabban kiolvashatóak a karakterek.

Amaya Dominguez (Carmen) Csokonai Színház
Amaya Dominguez (Carmen) Csokonai Színház

- Bizet eredeti Carmenje - amelyhez a Kocsár Balázs dirigálta debreceni előadás is visszatér - nem erőteljes, érett asszony, hanem egy túlérzékeny kislány. Carmen nem amazon, nem a végzet asszonya, nem a könnyűvérűséget, és nem is az anarchiát testesíti meg. Hanem a korlátok nélküli szabadságot. A minden emberben meglévő szabadságvágy az, ami őt vonzóvá teszi - ez persze együtt jár érzékiséggel, de nem ez a lényeg. Don José pedig nem egy macsó - ahogyan ezt az Otellón edződött Domingo játszotta. Escamillo, a torreádor a macsó, amilyen minden férfi lenni szeretne. Ha Don José erős, férfias, akkor a drámai szerkezet megbicsaklik. Márpedig az opera eredetijében többször kiderül, hogy Don José befolyásolható, nők által létrehozott erkölcsi rendszerbe kényszerített, végtelenül naiv fiúcska... Don José szerepe nagy drámai ívet tud befutni, ha a Carmennel való találkozásokon, a duetteken keresztül eljut addig, hogy végül önmagából kivetkőzve megöli a lányt. De miért is?

- Don José az utolsó mondatával veszi először kezébe a sorsát: "A gyilkos én vagyok! Szerettem őt, s megöltem!" Ebből az utolsó mondatból kiindulva építettem fel egy történetet - avat be a rendezés koncepciójába Nadine Duffaut: : úgy érzem, Don Josénak nem lett volna bátorsága megölni Carment, Micaëlának, aki joggal féltékeny Carmenre, hiszen Don José az ő vőlegénye, viszont igen. Micaëla marad Don José egyetlen támasza, és a lány mindenhová követi a vőlegényét, és próbálja megmenteni - természetesen Carmentől. Elrejtőzik az utolsó kettősnél - Don José látja is őt, Carmen nem -, és valójában ő vezeti Don José tőrt tartó kezét, amikor az leszúrja Carment...

További érdekességek, olvasnivalók, beszélgetés az énekesekkel az előadás műsorfüzetében és a Csokonai Színház honlapján: www.csokonaiszinhaz.hu

Carmen - plakát - Csokonai Színház
Carmen - plakát - Csokonai Színház


Georges Bizet: Carmen

Bemutató: 2011. március 4. - Csokonai Színház

További előadások: 2011. március 6., 8., 11., 13., 30. - 2011. április 2., 4., 7., 11., 13., 15.

Bizet: Carmen

Opera négy felvonásban, két részben

Szövegkönyvét Henri Meilhac és Ludovic Halévy írták
Prosper Mérimée azonos című regénye alapján

Vezényel: Kocsár Balázs

Carmen, cigánylány
Amaya Dominguez
Schöck Atala

Don José, tizedes
Cselóczki Tamás
Pataki Potyók Dániel

Micaëla, parasztlány
Kriszta Kinga
Létay Kiss Gabriella

Escamillo, torreádor
Mathieu Abelli
Kovács István

Remendado, csempész
Hajdu András
Kun Tibor

Le Dancaïre, csempész
Kóbor Tamás

Zuniga, hadnagy
Szvétek László

Morales, szakaszvezető
Fülep Máté
Haja Zsolt

Mercedes, cigánylány
Zábrádi Annamária

Frasquita, cigánylány
Gaál-Wéber Ildikó

Kocsmáros
Böjte Sándor

Hegyi vezető
Schild Jenő
Sinai Tibor

Don José édesanyja
Prohászka Ildikó

Szólót táncol: Tőke László
Katonák, gyerekek, cigánylányok, fiatal férfiak, csempészek, torreádorok, városlakók

Közreműködik a Debreceni Filharmonikus Zenekar, a Csokonai Színház Énekkara és a Bányai Júlia Általános Iskola és A. M. I. gyermekkara
Továbbá: Kurely Mózes, Babik Bianka, Konyári Nándor
Karigazgató: Pálinkás Péter
A gyermekkar vezetője: Nemes József

Korrepetitorok: Csűry Tamás Dániel, Gyülvészi Péter, Kunsági István, Szentai Cecília
Díszlet: Emmanuelle Favre
Jelmez: Katia Dufflot
Ügyelő: Szabó Krisztián
Súgó: Poór Hajnalka
Koreográfus: Vámos Veronika
Koreográfus asszisztens: Laczó Zsuzsa
Rendezőasszisztens: Bakai Barbara
A rendező munkatársa és magyar feliratok: Horváth Patrícia

Rendező: Nadine Duffaut

A debreceni Csokonai Színház, az Opéra-Théâtre d'Avignon et des Pays de Vaucluse, az Opéra de Reims és az Opéra de Massy koprodukciója
Az előadást az Alliance Française támogatta

Plakát:
Rácz Zsuzsa (Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola)

Fotó: Derencsényi István, Csokonai Színház, Debrecen