Salamon

Egy éj Velencében és az Operettben

2011.03.02. 14:00

Programkereső

A golyók háborúja alcímmel mutatják be Johann Strauss egyik legnépszerűbb nagyoperettjét március 25-én és 26-án a Budapesti Operettszínházban. A korabeli kritikusok szerint ebben a műben több a dallam, mint egy Beethoven-szimfóniában.
Oszvald Marika
Oszvald Marika

Varázslatos muzsika, egyszerre andalító és felpezsdítő keringők, vérforraló polkák, álarcosbáli forgatag, igazi ünnep a Szent Márk téren; s közben szerelem, csalás, felszarvazás, féltékenység, beteljesülés. Igazi olasz temperamentum, csipetnyi német keserű humorral elegyítve. Az előadás nem fukarkodik ezen elemek használatával, ráadásul különleges világba helyezi a történeteket: egy flipperasztalra, ahol szemet gyönyörködtető velencei díszletelemek között pattognak, forognak, dörgölőznek és háborúznak a golyónak öltöztetett szereplők.

Az Egy éj Velencében - mint a legtöbb bécsi operett - egy francia komikus opera, a Le Chateau trompette (1860) alapján készült. Innen műfaji megjelölése is: Strauss műve "komische Operette". Párizsból plágiummal is vádolták a szerzőket, ami - az ilyen másodfelhasználásokat illetően - azelőtt elképzelhetetlen volt.

Mivel a rossznyelvűek szerint Strauss felesége gyengéd kapcsolatot ápolt a Theater an der Wien igazgatójával, a komponista inkább Berlinbe adta el az ősbemutató jogát. A bécsiek ezen megsértődtek, s a bosszúért lihegő rajongók szép számmal Berlinbe utaztak, hogy ott botrányba fullasszák a bemutatót 1883. október 3-án. A premier így aztán elég furcsán festhetett: az előadást vezénylő Strauss barátai lelkesen tapsoltak a dallamos számok után, a sértettek viszont egyre jobban nyávogtak, fütyültek, hangoskodtak. A kritika egyébként elismerően fogadta Strauss pompás zenéjét, különösen a második felvonás fináléját méltatták meleg szavakkal. A mű később - több átdolgozást megérve - világsikert aratott, természetesen a Theater an der Wienben is bemutatták.

A Budapesti Operettszínház előadása a Budapesti Tavaszi Fesztivállal és az erfurti színházzal közös produkció, ahol 2007-ben nagy sikerrel mutatták be a Kerényi Miklós Gábor rendezte darabot. A produkció díszleteit és jelmezeit Túri Erzsébet tervezte, a koreográfia Lőcsei Jenő munkája. A darabot Friedrich Zell és Richard Genée eredeti szövegkönyve és az eredeti zenés változat alapján a rendező és Kállai István dolgozták át. A verseket Kenesey Judit és Anger Ferenc írták. Az előadást Makláry László és Szabó Mónika dirigálják. A főbb szerepekben Vadász Dánielt és Vadász Zsoltot, Boncsér Gergelyt és Homonnay Zsoltot, Földes Tamást és Petridisz Hrisztoszt, Vörös Editet és Szendy Szilvit, Bordás Barbarát és Fischl Mónikát, Peller Károlyt és Szabó Dávidot, Geszthy Veronikát és Lukács Anitát, valamint Oszvald Marikát és Farkasréti Máriát láthatja a közönség.