Ábrahám

Excelsior! - új magyar opera-ősbemutató

2011.03.09. 09:51

Programkereső

Fekete Gyula és Papp András operájának bemutatója a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Magyar Állami Operaház közös produkciójában, Gothár Péter rendezésében lesz a Thália Színházban március 18-án.

Az Operaháznak játszani kell kortárs darabokat - erősítette meg Győriványi Ráth György, az Operaház fő-zeneigazgatója, s ennek mi sem jobb példája, mint Fekete Gyula új operája. A zeneszerző a Budapesti Tavaszi Fesztivál (BTF) felkérésére készítette a művet, és hozzátette, tisztában van azzal, hogy "arcátlanság" a legnagyobb magyar zeneszerzőről operát írni. Az Excelsior! - Liszt Ferenc mennybemenetele - műfaji megjelölése: félkomoly opera két felvonásban - Liszt, illetve Wagner zenei nyelvére reflektál, ám hosszú zenei idézeteket nem tartalmaz, csupán harmóniákban, dallamfoszlányokban idézi fel a két komponista életművének darabjait. Fekete Gyula elmondta, kísérletezett a 20. század második feléből ismert hangzásokkal, de azt Liszt zenéje, annak tisztasága és feszültsége "ledobta" magáról.

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház

Az opera címének jelentése feljebb, magasabbra. Lisztnek van egy ilyen című prelúdiuma is, melyet feltehetőleg Longfellow azonos című versének hatására írt, ám közvetlenül sem a zenei mű, sem a vers nem jelenik meg az operában; a címadást azonban a Vatikán mint latin nyelvű környezet, továbbá Liszt spirituális emelkedése indokolja. Az Excelsior! szövegét Papp András írta, aki mintegy három hónapos forráskutatás után jutott arra a döntésre, hogy nem dokumentarista, de nem is teljesen fiktív mesét készít. Lisztre, az emberre volt kíváncsi: a jellemre, a hiteles karakterre, aki történetesen zenész volt, virtuóz zongorajátékos, karmester, zeneszerző, növendékeket oktató mester, ebből azonban a lehető legkevesebbet akarta a színpadon ábrázolni. A szerző abban biztos volt, nem zenészként akarja Lisztet megjeleníteni, sőt a hangszer színre kerülésének csapdáját is el akarja kerülni. Azt viszont tudta, hogy „Lisztről tiszteletteljes módon kell megnyilatkozni", és a 19. századi nyelvet kell használni. A végeredményben, 1861. október 21. estéjén valóság és fikció sűrűsödik, a fiatal Liszt Ferenccel történteket pedig az idős Liszt prózai szerepben kommentálja, értékeli, magyarázza.

Az előadás karmestere, Kesselyák Gergely szerint az Excelsior! a felszínen romantikus zene, amely Wagner-, Liszt-, Bellini-idézetek mellett még néhány sanzont is tartalmaz, és tele bravúros megoldásokkal, jól énekelhető, játszható és hallgatható, ugyanakkor modern kompozíciójú, mai színházi zene, valójában egy balladisztikus misztériumjáték.

Gothár Péter rendező bízik benne, hogy a térkialakítással a Thália Színház akusztikai mumusát sikerül megszelídíteniük. Nem illusztratív előadást készít, de a zenéből kiindulva a zenét kívánja szolgálni ebben az inspiratív szellemi kalandban.

A fiatal Liszt szerepében a kortárs művekben otthonosan mozgó Fekete Attilát láthatja a közönség ("rendkívüli hasonlatossága a fiatal Liszttel eleve ráosztotta a szerepet" - jelezte Fekete Gyula), míg az idős Lisztet Fodor Tamás alakítja. Az operai tradíciót követve a szerelmesek, házasulandók tenorok és szopránok, Carolyne azonban mezzo, ezzel is jelezve, a házasság nem jön létre. A hercegné szerepét Mester Viktória alakítja, míg Árpádházi Szent Erzsébetet - akivel végül "frigyre lép" Liszt - Kertesi Ingrid. A katolikus egyház nemek feletti mivoltát, földi valóságból való ki- és elemeltségét Fekete Gyula azzal kívánja jelezni, hogy Hohenlohe kardinálist Kovács Annamária, IX. Pius pápát pedig kontratenor, Birta Gábor, illetve Bárány Péter éneklik. Cosima von Bülow Frankó Tünde, Wagner Káldi Kiss András lesz, Liszt inasát, Spiridont pedig Kiss Tivadar személyesíti meg.

A március 18-i premiert követően március 20-án, április 6-án és 10-én, valamint május 18-án és 20-án látható az Excelsior! című opera a Thália Színházban.