Salamon

Két botrányos évtized az Opera élén

2011.06.06. 08:07

Programkereső

Az utóbbi időszak történései okán - a június 7-i kormányülést megelőzően - a rendszerváltástól kezdődően tekintettük át a Magyar Állami Operaház vezetőváltásait.

A Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztére először 1990 decemberében hirdettek nyilvános pályázatot. Az első pályázók a nézőteret megtöltő társulat előtt számoltak be elképzelésükről. 1990. december 11-én Kerekes István korrepetitor, Oberfrank Géza karmester, valamint két énekes, Sass Sylvia és Ütő Endre koncepcióját hallgatta meg a tagság. Az eseményen 881 szavazó közül 626-an voksoltak Ütő Endrére, akit ezt követően ki is neveztek főigazgatóvá. Bár a döntést az akkori művelődési és közoktatási miniszter, Andrásfalvy Bertalan hozta, a "hangulatkeltő" szavazást sokan tartják "ősbűnnek" az operaházi békétlenség történetében. Ütő Endre igazgatói mandátuma 1995. december 31-ig szólt, Vámos László volt a főrendező, Szakály György a balettigazgató, Venczel Sándor pedig a gazdasági igazgató. 1994 januárjától Oberfrank Géza lett a főzeneigazgató. 1995. október 31-én Ütő Endrét felmentették, megbízott főigazgatónak pedig Vámos Lászlót nevezték ki. Vámos 1996. február 3-án elhunyt, így 1996. június 1-jei hatállyal Szinetár Miklós vette át az operaház vezetését, megbízatása 2001. május 31-ig szólt.

Szinetár Miklós megbízatásának lejártával újabb pályázatot írtak ki a főigazgatói posztra, amelyet első körben eredménytelennek nyilvánított az akkori tárcavezető. Az intézményt ideiglenesen Kiss Imre ügyvezető igazgató irányította. A második pályázaton Locsmándi Miklós nyert, akit 2001. szeptember 15-ével neveztek ki a Magyar Állami Operaház főigazgatójának. Locsmándi Miklós új szervezeti működési szabályzat és kollektív szerződés kidolgozását helyezte kilátásba. Eközben 2001 tavaszán a Rockenbauer Zoltán vezette Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fő-zeneigazgatói pályázatot is hirdetett. A zsűri - Eötvös Péter zeneszerző, Gulyás Dénes operaénekes, Harangozó Gyula balettművész, Csengery Adrienne operaénekes - Győriványi Ráth György karmester pályázatát támogatta első helyen. A másik pályázó, Peskó Zoltán visszavonta pályázatát. Győriványi Ráth György 2001. április 1-jén foglalhatta el a fő-zeneigazgatói posztot.

Magyar Állami Operaház
Magyar Állami Operaház

A választásokat és a kormányváltást követően 2002. június 26-án Görgey Gábor kulturális miniszter alkalmatlanságra hivatkozva visszavonta Locsmándi Miklós és Győriványi Ráth György vezetői megbízatását. A főigazgatói posztra ismét pályázatot írtak ki, amelynek eredményeként 2003. január 1-jétől négy évre ismét Szinetár Miklóst bízták meg a feladattal. A pályázaton Marton Éva operaénekes, Dékány Endre zeneszerző és egy magát megnevezni nem kívánó aspiráns is indult.

2003. január 13-án Szinetár Miklós rendkívüli társulati ülésen közölte, hogy a megbízott főzeneigazgató Petrovics Emil lesz, az ügyvezető Fülöp Attila, az első karmester pedig Kovács János. 2004. november 18-án Szinetár Miklós bejelentette, hogy a 2005-re várható büdzsé mértékétől teszi függővé, marad-e a dalszínház élén, ugyanis már 2004-ben is 500 millió forinttal kevesebbet kapott az intézmény, mint 2003-ban. A számokat megismerve Szinetár 2005. június 1-jén végül megvált intendáns-főigazgatói székétől.

2005. január 21-én újabb változások következtek: a Magyar Állami Operaház új ügyvezető igazgatója Závecz Ferenc, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója pedig 2005. augusztus 1-től Keveházi Gábor lett. 2005 áprilisában az elbocsátások, anyagi megvonások miatt sztrájkoltak az Operaház dolgozói és művészei, Szinetár Miklós 2005. június 1-jén vált meg intendáns-főigazgatói posztjától.

2005-ben új főigazgatói pályázatot írtak ki. A 14 jelentkező közül 9-en adták a nevüket: Bán Teodóra (Szabadtér Színház), Bakati Miklós üzletember, Bátor Tamás (Miskolci Nemzetközi Operafesztivál), Dénes István karmester, Gulyás Dénes operaénekes, Hegyi Árpád Jutocsa rendező, Kerényi Mihály rendező, Kürthy András rendező és Zimányi Zsófia (Budapesti Fesztiválközpont). A pályázat győztese Hegyi Árpád Jutocsa lett, aki 2005. augusztus 1-től irányíthatta főigazgatóként a dalszínházat, a fő-zeneigazgató Kesselyák Gergely karmester lett. 2006. május 5-én Keveházi Gábor balettigazgató lemondásra szólította fel Hegyi Árpád Jutocsát a balettrepertoár megkurtítása miatt. Levelét Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Szili Katalin házelnöknek és Hiller István MSZP-elnöknek is elküldte. Kesselyák Gergely fő-zeneigazgató is konfliktusba keveredett Hegyi Árpád Jutocsával, mivel helytelenítette a főigazgató modernizációs lépéseit. Hegyi június 1-jén leváltotta és helyére - megbízottként - kinevezte Győriványi-Ráth Györgyöt.

2006 júniusában Hegyi Árpád Jutocsa távozásával az Operaház vezetését miniszteri biztosként Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára vette át fél évre szóló megbízatással. 2007. március 28-án az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatot hirdetett, amelynek eredményeként Hiller István miniszter Vass Lajost nevezte ki a főigazgatói és Fischer Ádámot a fő-zeneigazgatói posztra. Kovalik Balázs művészeti vezető címet kapott, Kovács János első karmester lett. A kinevezés ötfős bizottság ajánlására történet, melynek tagjai Rácz István, a helyi Közalkalmazotti Tanács elnöke, Rotter Oszkár, az Operaház szakszervezeti bizottságának elnöke, Kovács Sándor, a Zeneakadémia Zenetudományi Tanszékének vezetője, valamint László Géza, az Antenna Hungaria Zrt. vezérigazgatója voltak, a szaktárcát Schneider Márta szakállamtitkár képviselte a bizottságban.

2009. július 1-jén bejelentették: Fischer Ádám visszalép a fő-zeneigazgatóságtól, és a továbbiakban nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a művészeti tanácsadó testület elnökeként irányítja az intézmény művészi munkáját. 2010. június 24-én nyilvánosságra került, hogy Kovalik Balázs megbízott művészeti igazgató június 30-án lejárt szerződését nem hosszabbítják meg.

2010. június 11-én az Österreich című bécsi lap azt írta, hogy a bécsi opera vezetői posztjáról leköszönt Ioan Holender-Harangozó Gyula páros veheti át a budapesti ház irányítását. 2010. augusztus 23-án az MTI értesülései szerint Harangozó Gyula táncos-koreográfus miniszteri biztosként tér vissza a Magyar Állami Operaházhoz, és be is ment az Ybl-palotába, ahol felmentette az augusztus 1-től öt évre kinevezett Keveházi Gábor balettigazgatót, aki ezt - jogkör hiányára hivatkozva - visszautasította. Vass Lajos főigazgató állítása szerint csak szóbeli tájékoztatást kapott a Harangozó kinevezéséről szóló döntésről. Augusztus 24-én a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közölte: Réthelyi Miklós miniszter nem írta alá Harangozó kinevezését, így ő nem járhatott el miniszteri biztosként a Magyar Állami Operaházban.

2010 augusztusában a kulturális területért is felelős Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) úgy döntött, miniszteri biztost neveznek ki az intézmény élére. Először Harangozó Gyulát kérték fel, aki - bár kinevezését nem írták alá - meg is kezdte a munkát az Ybl-palotában, végül azonban szeptember 1-jével Horváth Ádám operaénekesre bízták a miniszteri biztosi feladatot.

2010. szeptember 6-án a Magyar Állami Operaház évadnyitó társulati ülésén Szőcs Géza államtitkár már arról beszélt, hogy Horváth Ádám operaénekes lesz a miniszteri biztos a dalszínházban, kinevezése szeptember 1-jétől fél évre szól. Feladataként a színház teljes körű pénzügyi és gazdasági átvilágítását, és az Operaház leghatékonyabb működését biztosító közjogi szervezeti forma megtalálását jelölték meg.

2010. szeptember 15-én a NEFMI tudatta: a miniszteri biztosi feladatkört két részre bontják, az operaház működésének operatív munkájára, illetve egy tényfeltáró bizottság összeállítására és annak vezetésére. Az operatív feladatokat Horváth Ádámra bízták, a gazdasági-pénzügyi, művészi és működési tevékenységét átvilágító bizottság vezetésére pedig Harangozó Gyula balettművészt kérték fel. Harangozó Gyula azonban kijelentette: csak akkor tud részt venni a munkában, ha az általa már korábban feltárt, Keveházi Gábor balettigazgatóhoz köthető és véleménye szerint korrupciógyanús két szerződést kivizsgálták. A szakértőkből álló bizottság irányítását a miniszter a fentieket követően a minisztérium vezető szakjogászára bízta. Az ügy kapcsán szeptember 17-én Keveházi Gábor írásban kérte személye mindenre kiterjedő teljes átvilágítását Horváth Ádámtól.

2010. szeptember 23-án nyilvánosságra hozták, hogy Fischer Ádám lemondott fő-zeneigazgatói funkciókat ellátó vezető karmesteri státuszáról, számára tiszteletbeli fő-zeneigazgatói címet ajánlottak fel.

2010. október 7-én megbízott fő-zeneigazgatónak Győriványi Ráth György karmestert nevezte ki a minisztérium engedélyével Vass Lajos főigazgató. Győriványi elsődleges feladatául azt jelölte meg, hogy Horváth Ádám miniszteri biztossal együttműködésben konszolidálja a most kezdődött évadot, és hogy előkészítse a következő két évad terveit.

Horváth Ádám kinevezése eredetileg fél évre szólt, ám azt később meghosszabbították. Vass Lajos főigazgató - és Szabó Attila gazdasági igazgató - megbízatását 2010. október 22-én vonta vissza azonnali hatállyal Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, mivel az operaház pénzügyeit átvilágító bizottság szerint a vezetők pazarlóan gazdálkodtak. A döntés alapjául az a munkaanyag szolgált, amelyet az Operaház átvilágításával megbízott bizottság néhány nappal korábban juttatott el a minisztérium részére. A bizottság vezetője és Horváth Ádám miniszteri biztos a Fidelio.hu-nak elmondta, hogy olyan gazdasági visszaélésekre is fény derült, amelyek nyomán komolyan felmerült a vezetők büntetőjogi felelőssége is. Ekkor, mint hírül adtuk, legkevesebb négy szemeteszsáknyi dokumentumot daráltak le az Operaházban azt követően, hogy a minisztérium tájékoztatta az intézmény vezetőit személyi változásokról. Mivel Vass közalkalmazotti jogviszonya nem szűnt meg, a közös megegyezéssel történő szerződésbontást október 27-én fogadta el.

2010 novemberében Mozsár István került az Opera ügyvezetői igazgatói székébe. A tekintélyes európai cégek vezető pozícióiban tapasztalatot szerzett Mozsár Istvánt a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jóváhagyásával Horváth Ádám, az Operaház miniszteri biztosa kérte fel a poszt betöltésére. Megbízatása az ügyvezető igazgatói posztra kiírt pályázat eredményes lezárásáig, legfeljebb 2011. június 30-ig szól.

2011. január 29-én, Horváth Ádám, a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium jóváhagyásával Eldar Alievet nevezte ki a Magyar Nemzeti Balett megbízott művészeti igazgatójává. Keveházi saját felmentését nem tekintette jogszerűnek, és jezete, munkaügyi bírósághoz fordul.

A főigazgatói pályázatot 2011. április 11-én tette közzé a NEFMI kultúráért felelős államtitkársága. A posztért Horváth Ádám, Harangozó Gyula táncművész, valamint - lapértesülések szerint - Retkes Attila zenei újságíró, Aczél András rendező és L. Zsolt vegyészmérnök indult.

Horváth Ádámot, aki tavaly ősz óta miniszteri biztosként irányította az Operaházat, június 1-jei hatállyal nevezte ki főigazgatóvá Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter. 2011. június 1-jén este a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azt közölte az MTI-vel, hogy csak később lesz döntés a főigazgató személyéről, és Horváth Ádám miniszteri biztosként viheti tovább az operaház vezetését. Ebben a helyzetben Horváth június 3-án felajánlotta lemondását a nemzeti erőforrás miniszternek Horváth Ádám. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium tájékoztatása szerint Réthelyi Miklós pénteken közös megegyezéssel, június 3-ai hatállyal szüntette meg Horváth Ádámnak az Operaház főigazgatói munkakörére szóló munkaviszonyát. Ezzel Horváth Ádám miniszteri biztosi kinevezése is megszűnt. Az Operaház főigazgatói posztjára történő kinevezés módjáról a június 7-ei kormányülésen döntenek. Addig Mozsár István jelenlegi ügyvezető igazgatót bízták meg a dalszínház vezetésével.