Gyöngyi

A víg özvegy már a Dóm téren hódít!

2011.07.07. 19:04

Programkereső

A Szegedi Szabadtéri Játékok következő premierjeként egy Lehár Ferenc-nagyoperettet láthat a közönség. A rendező és a főszereplők a REÖK-palotában találkoztak a leendő közönséggel.

Valószínűleg sokan nem tudták, hogy Kozma Péter, az előadás rendezője komoly szegedi kötődéssel rendelkezik: több nyarat töltött itt, édesapja pedig számos előadásban statisztált. "Hamar megfertőződtem a csodával" - fogalmazott. A víg özvegyre Kesselyák Gergelytől érkezett a felkérés, akivel 14 éves koruk óta ismerik egymást, együtt játszottak az Istvány Király Szimfonikus Zenekarban, később pedig - egy fuvolistaként induló direktortól meglepő módon - cintányérosként közreműködött Kesselyák egykori miskolctapolcai Víg özvegyében.

Herczenik Anna, Bajor Imre - A víg özvegy
Herczenik Anna, Bajor Imre - A víg özvegy

A kihívást azonban nem az jelentette, hogy a "cintányérszólam" mellett egyéb hangszerekkel is megbirkózzon, hanem az, hogy az operettben három műfajt, az éneklést, a prózát és a táncot kell összehozni, miközben máshonnan indítja a szerepformálást a prózai és az énekes színész, így a rendező a műfajon fanyalgóknak azt javasolta, állítsanak színre egy operettet.

A víg özvegy világszerte operaházak repertoárján is szerepel, ám nem csupán a zene állta ki az idő próbáját, hanem a történet is, ami lecsupaszítva az emberi kapcsolatok alakulásáról szól, arról, különböző korosztályok hogyan élik meg a szerelmet, min mennek keresztül, hogy megtalálják a boldogságukat.

A Glavári Hannát alakító Herczenik Anna az utóbbi időszakban jelentős operett-tapasztalatra tett szert, ezt a szerepet is énekelte már. A műfajt előadóként azért szereti, mert igazi összművészet, a néző összes érzékét leköti, a szerep pedig izgalmas, jó feladat, mert bár játszotta már, de ahogyan egy regény újraolvasásánál, itt is új árnyalatokat fedezett fel Hanna jellemében. Az operaénekes magasnak nevezte a mai magyar színjátékközpontú zenés színházban a mércét, és bízik abban, hogy ezt az előadással megugorják.

Haumann Péter, Csákányi Eszter, Kálmán Péter - A víg özvegy
Haumann Péter, Csákányi Eszter, Kálmán Péter - A víg özvegy

A magyar operetthagyományban a bonvivánok tenorok, míg külföldön bevett szokás a baritonok szerepeltetése is. Kálmán Pétert azért választotta a rendező Danilo szerepére, mert az operett, a történet igazságát nem egy tündérmesei, hanem egy nagyon valóságos, mindennapi igazságként akarta megmutatni. Valódi férfihanggal, valódi kisugárzással, valódi férfialkattal. Az énekes, aki első alkalommal lép fel operettben, megjegyezte, baritonként "nagyon kell kapaszkodnia". Kálmán Péter, aki eddig vagy a gonosz, vagy a bohóc szerepeit játszotta az operákban, csodálattal és tanulsággal beszélt kollégáiról, arról, hogy ellentétben velük, akik a zenéből építkeznek, prózai színházakból érkező partnereik "tökéletesre viszik a próbálgatást".

Az egyik ilyen próbálgató Nyegus szerepében Bajor Imre, aki első alkalommal játszik a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A színész beszélt arról, hogy válogat a felkérései között, csak azokat vállalja el, ahol jó alkotói közegre talál. „Jól érzem magam" - fogalmazott Bajor A víg özvegy alkotói csapatáról.

A darab témája akár mai is lehetne, ám amellett, hogy a megírás korára vonatkozó jelzéseket kihúzták a szövegből, a direkt aktualizálást is elkerülik. Az előadás díszlete egy hatalmas, eldöntött Eiffel-torony lesz, amelynek egy részét a forgószínpadra építik, így izgalmas játéktereket ad. A színészek egy napja vették birtokba a Dóm teret, egyelőre ismerkednek vele, hogy a főpróbahétre már igazán komfortosan érezzék magukat benne.