Katalin

Cigányszerelem-premier a Budapesti Operettszínházban

2011.10.15. 08:58

Programkereső

A Budapesti Operettszínház októberi premierje a Cigányszerelem. A sajtótájékoztatón, ahol a darabból Vadász Dániel, Fischl Mónika, Frankó Tünde, Kalocsai Zsuzsa, Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté és Dolhai Attila is részleteket adott elő, VIDEOKAMERÁNKKAL jártunk.

Valahol Erdélyben, egy magyarok, románok és cigányok lakta területen él Zórika, Dragoján Péter vidéki földbirtokos lánya, és esküvőjére készül a szomszéd gazdag paraszt fiával, Gáborral. A ceremóniára azonban váratlanul betoppan Józsi, Zórika gyerekkori szerelme, aki a közeli cigánysor viskóiból verekedte fel magát egy vidéki város elsőszámú prímásává. A tervezett házasságot elsöpri a régi szerelem, és Zórika minden társadalmi elvárást felrúgva megszökik Józsival, hogy kövesse őt a cigánytáborba. A szökést nem csupán a megszégyenült örömapa és az elhagyott vőlegény nézi rossz szemmel, hanem Józsi korábbi szeretője, Ilona, a vidéki primadonna is, aki attól sem riad vissza, hogy hívatlanul megjelenjen Dragoján Péter birtokán...  A Cigányszerelemben három különböző kultúra, három egymással összebékíthetetlen világ találkozik és ütközik egy romantikus szerelmi történetbe ágyazva. Lehár operettje azonban túlmutat önmagán: a szabadságvágy, a boldogságkeresés témáját kiszélesíti azzal a történelmi tapasztalattal, hogy mennyire sérülékeny és egyben milyen magától értetődő lehet különböző etnikumok békés egymás mellett élése.

Dolhai Attila
Dolhai Attila

A mű bemutatója 1910. január 8-án volt Bécsben, a Carl-Theaterben, a szövegkönyvet Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky írták. A korabeli lapokban kifogásolták a mű cselekményét, de Lehár "olykor szinte operai szintet képviselő" zenéjéről kedvezően írtak. A librettóval kapcsolatos visszafogottság oka az lehetett, hogy Lehár a szerelem olyan mély rétegeit jelenítette meg ebben a darabban, amilyeneket a bécsi közvélemény az operettszínpadon akkoriban elképzelhetetlennek tartott.

Béres Attila a jekatyerinburgi Szverdlovszk Zenés Színház és a Szegedi Szabadtéri Játékok után a Nagymező utcában állítja színpadra Lehár Ferenc művét. Két évvel ezelőtt, a Dóm téri bemutató kapcsán így ajánlottuk az előadást: "Az operett a női lélek titkairól, a szerelem szabadságáról, a nemiség démoni erejéről szól. A darabot Béres Attila, a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legkarizmatikusabb alakja állítja színpadra, aki szerint egy szenvedélyes, a mai korra is érvényes szerelmi történetről van szó, mely ösztönök vezérelte, ám nem tud kiteljesedni. A rendező számára az 1 lány, 2 nap, 3 esküvő komédiai helyzetét árnyaltabbá teszi a darab az címe, ami az ösztönös szerelemre, a szabadságvágyra utal. A beteljesületlenség szomorkás hangulata azonban nem uralja el a 'képzőművészeti díszletben' játszódó előadást, hiszen a groteszk is erősen megjelenik a színpadon."

Arra, hogy a hangsúlyok 2009 óta eltolódtak, egy nemrégiben a Fideliónak adott interjúban utalt Béres Attila: "A Budapesti Operettszínháznak is reflektálnia kell a jelenre, a különböző társadalmi helyzetekre, hiszen az operett nem panoptikum, élő színház kell, hogy legyen, ezért is választottuk ezt a darabot. A Cigányszerelem alapvetően arról szól, miben hasonlítunk, miben különbözünk, és ez hogyan tart össze bennünket. Arról is szól, hogy a személyes bosszú képes arra, hogy népcsoportokat egymásnak ugrasszon."

Az október 20-án és 21-én bemutatandó produkció próbafolyamata a június 8-i olvasópróbával kezdődött - amelyen videokameránkkal jártunk -, július közepéig tartottak a korrepetíciók, majd augusztus 22-től kezdtek "élesben" dolgozni. Béres Attila a harmadik Cigányszerelem-rendezése sokat módosult az előzőekhez képest. Az operett szövegkönyvének magyar változatát Gábor Andor készítette. Jekatyerinburgban a Békés András által rendezett 1976-os operettszínházi előadás (dramaturg: Zoltán Pál) történetét használták, Szegeden ebbe jelentősen beavatkoztak, s bár nem kanonizált az operett szövege, az őszi budapesti bemutatóra visszatértek az eredeti lehári zenedramaturgiához.

"A mostani rendezésben változott az alapkoncepció, és teljesen új a nyitókép is. Nagyon fontosnak tartom, hogy már az első pillanatban megismerjük, kik játszanak a darabban, és milyen emberek. A ma emberének akarjuk elmesélni a történetet. Azokat a hasonlóságokat és különbségeket szeretném megmutatni, amik összetartanak, s nem szétválasztanak minket, amiktől mindannyian többek vagyunk. A legfőbb gond, hogy nem a jót látjuk meg a másikban, hanem például ebben az esetben az etnikumát. Az emberek gondolkodásában van egy hibakód, mert nem az számít, ki honnan jött" - mondta a rendező a sajtótájékoztatón, és jelezte: a darabot nem szerette volna kifordítani, az előadásban aktuálpolitikai utalások nem lesznek, mivel a Cigányszerelem témája a mindent elsöprő és felperzselő, ösztönös szerelem, az, amit mindannyian szeretnénk megtapasztalni. Ám a Cigányszerelem nem tipikus operett, hiszen nincs benne feloldás, nem teljesednek be a főszereplők vágyai, mégis - a műfaj követelményeinek megfelelően - happy enddel zárul.

Az előadás díszletét Daróczi Sándor, jelmezeit Velich Rita tervezi, a dramaturg Ari-Nagy Barbara, a zenei vezető Makláry László. A koreográfia a Honvéd Táncszínház vezetőjének, Zsuráfszky Zoltánnak a munkája, aki népi, főképp mezőségi, kalotaszegi és autentikus cigány motívumokból építkező táncokat készít. A produkcióban a közönség láthatja Kalocsai Zsuzsát, Frankó Tündét, Dolhai Attilát, Vadász Dánielt, Faragó Andrást, Jantyik Csabát, Fischl Mónikát, Lukács Anitát, Lehoczky Zsuzsát, Szulák Andreát, Peller Annát, Szendy Szilvit, Kékkovács Marát, Csonka Andrást, Kerényi Miklós Mátét, Boncsér Gergelyt, Vadász Zsoltot, Verebes Istvánt, Marik Pétert, Benkóczi Zoltánt, Csengeri Ottíliát és Magasházy Istvánt.