Vendel

Ki volt Marcel Prawy?

2011.12.25. 18:21

Programkereső

December 29-én lenne 100 éves az operadramaturg és kritikus, Marcel Prawy. A 2003-ban elhunyt, kissé különc szakértő hipermarketek műanyag zacskóiba rendezve hatalmas archívumot hagyott hátra. Emlékének szenteli december 26. délelőttjét a 3sat német közszolgálati televízió, amely Magyarországon is elérhető.
Marcel Prawy
Marcel Prawy

Marcel Prawy, akinek Johann Straussról szóló kötete magyarul is kapható, 1911-ben Bécsben született, lovagi címmel, nemesi ranggal elismert lengyel eredetű nagypolgári zsidó családban, amelytől a 1919-ben megvonták a nemességet. Szülei házasságának megromlása miatt a fiatalember egy darabig nagynénjénél nevelkedett Csehszlovákiában. Visszatérve Bécsbe jogi doktorátust szerzett és Egon Wellesz zeneszerző-zenetörténésznél tanult. Így kezdett el az opera műfajával, a bécsi operaház helyzetével foglalkozni, és már fiatalon óriási népszerűségre tett szert előadóként a császárváros közönsége körében: Herr Operának is becézték.

1938-ban az Egyesült Államokba menekült, ahonnan az amerikai hadsereg kulturális tisztjeként tért vissza Bécsbe. 1955-től a Volksoper dramaturgjaként dolgozott, ebben az időszakban kaptak teret a színházban a nagy amerikai musicalek, a Csókolj meg, Katám!, a West Side Story, a Showboat, emellett egy sikeres Porgy és Bess produkció is a nevéhez fűződik. Első számú kedvence azonban az opera maradt, 1972-től vezető dramaturgja lett a Bécsi Állami Operaháznak. Számos ismeretterjesztő előadást tartott a matiné előadások előtt, operakalauzként televíziós műsorokban is megjelent, sok vidám anekdota fűződik a nevéhez. 

A magánéletéről alig lehetett valamit tudni, legendák és pikáns feltételezések vették körül privát kapcsolatait. Senta Wengraf, Otto Schenk, Marta Eggerth, Olive Moorefield, Ioan Holender lehetett büszke Prawy szakmai barátságára. Óriási dokumentációt gyűjtött össze az előadásaihoz, ezeket a Billa és egyéb üzletek műanyag zacskóiba "rendezte" el, 750 csomag maradt így fenn a Hotel Sacherben bérelt szobájában, saját lakása ugyanis nem volt. A személyes archívumot a Bécsi Könyvtár vette át. A levéltárosok a gyűjtemény tudományos feldolgozásával foglalkoznak, csütörtöktől egy kamarakiállítás nyújt bepillantást az anyagba.