Katalin

Vér és politika a Budapesti Operettszínházban

2012.03.20. 08:18

Programkereső

Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója szerint új távlatokat nyit a magyar zenés színjátszásban a Veled, Uram! kőszínházi premierje.

Március 30-án és 31-én mutatja be a Budapesti Operettszínház és a Thália Színház Szörényi Levente és Bródy János rockoperáját, a Veled, Uram!-at. Az ősbemutatóra 2000. augusztus 19-én és 20-án került sor Esztergomban, a bazilika előtti Szent István téren, kőszínházban még nem játszották. A mű az István, a király folytatása, témája a trónutódlás körül kirobbant harcok konfliktusokkal átszőtt korszaka.  A darab az alcím szerint István válaszútja, azaz utódlási harcok izgalmas, fordulatos drámája, ami tele van megfejtetlen rejtélyekkel - Imre herceg halála, Vászoly megvakíttatása -, ahol a zene a lélektani folyamatokat pontosan megfogalmazza. A mű összeségében az alkotók megfogalmazása szerint shakespeare-i királydrámákhoz hasonlítható. A Budai Várban rendezett sajtóbemutatón készült videónkon elhangzik az előbbi mondat, és megmutatunk négy rövid részletet a darabból is:

Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója elmondta, már 2000-ben készült igazgatói pályázatában is leírta, hogy Szörényi-művet kíván műsorra tűzni, mivel a modern magyar zenés színházban egyedülállónak tartja azt a zenedramaturgiai ismeretet, amivel a komponista rendelkezik, s a Veled, Uram!-at a wagneri nagyszabáshoz hasonlatossá teszi. A direktor reményét fejezte ki, hogy a kőszínházi bemutató - hiszen "követeli a közelséget a darab" - mérföldkő lehet a magyar zenés színjátszás történetében, és új távlatokat adhat a műfajnak.

Szörényi Levente és Bródy János is úgy fogalmazott, hogy egy évvel ezelőtt, amikor a felkérést kapták, azt gondolták, "a darab így jó, ahogy van", ám az új helyzetek, az azok következményeképp létrejött dramaturgiai átalakításoknak köszönhetően meggyőződésük szerint egy korszerű, izgalmas, fordulatos, előadásmódjában filmszerű "nagy mű" jött létre. Szörényi Levente az István, a király a királydombit követő, Nemzeti Színházban színre vitt előadása kapcsán kifejtette, hogy akkor számukra az volt a legnagyobb kétely, hogy a mű egy működő színdarab-e, vagy csupán egy egyszeri happening alapanyaga. A Veled, Uram! új változatában ezért is voltak hajlandók a módosításokra, a hat új dal megírására, ezért engedtek nagyobb teret a színházi alkotóknak, akiknek a munkájával Bródy János már az első összpróbán nagyon meg volt elégedve.

Somogyi Szilárd rendező a díszlet sokrétű szimbolikája kapcsán elmondta, a színpadon egy titkokat rejtő kristálypalotát láthat a közönség, a háttérben egy késekből álló világgal, a sziluettek viszont a mohácsi kopjafákat is felidézik, s az egész fölött István palástja lebeg; a jelmezekben pedig egyszerre törekedtek a korhűségre és a modern anyagok és szabásvonalak használatára. Mindezek mellett a rendező kiemelte a világítás szerepét is az előadásban.

A Veled, Uram! kettős szereposztásban látható a Thália Színházban. István királyt Földes Tamás és Sasvári Sándor, Gizellát Füredi Nikolett és Geszthy Veronika alakítják. Orseolo Péter szerepében Mészáros Árpád Zsolt és Homonnay Zsolt lép színre, Vászolyt Feke Pál és Szerényi László személyesítik meg, Ilon, Vászoly felesége Janza Kata és Nádasi Veronika lesz. Imre hercegként Kádár Szabolcsot és Barkóczi Sándort láthatja a közönség, menyasszonyát, Krisztinát Vágó Bernadett és Fekete-Kovács Vera játsszák. Torda táltost Szomor György kelti életre, Aba Sámuel Németh Attila és Szentmártoni Normann, Gellért püspök Magócs Ottó és Mati György lesznek. Zobor táltosként Pirgel Dávid és Angler Balázs látható, a német követet Pálfalvy Attila, a pápai legátust Ambruzs Ádám alakítja. Vászoly három fiát Monoki Marcell, Torvund Alexander, Monoki Milán, Venczéli Alex, Bárány Richárd és Csősz Bálint játssza. A produkció díszleteit Rózsa István, jelmezeit Velich Rita tervezte. Az előadás zenei vezetője és egyik karmestere Balassa Krisztián, a hangszerelés Németh Zoltán munkája.