Cecília

Kovalik Balázs hannoveri premierje

2012.03.22. 14:02

Programkereső

Kovalik Balázs rendezésében március 24-én mutatják be Hannoverben A louduni ördögök című Krzysztof Penderecki-operát.

A louduni ördögök Aldous Huxley 1952-es regényének (magyarul: Loudun ördögei) színpadi adaptációja, amelyet John Whiting készített. Penderecki első operáját 1968-69-ben írta a Hamburgi Állami Opera megrendelésére, bemutatóját 1969. június 20-án tartották, majd két nappal később Stuttgartban is színre vitték, két hónappal később pedig Santa Fében került repertoárra. 1972-ben - Kazimierz Dejmek rendező javaslatára - és 1975-ben módosított a komponista az opera dramaturgiáján, illetve hangszerelésén. A német, brit, francia, svájci, amerikai, lengyel, olasz, portugál premiereket vegyesen fogadta a zenei és a színházi sajtó, csakúgy, mint az 1971-es lemezfelvételt.

Hannoveri Állami Opera
Hannoveri Állami Opera

A történet a 17. század első harmadában, egy francia város Orsolya-rendi zárdájában játszódik, ahol a korabeli dokumentumok szerint egy papnak köszönhetően, aki szerződött az ördöggel, több apácát megszállt a démon. Penderecki operájában mindez csak a külső keret, a valós eseményeket allegóriának szánja, a narratíva mélyén a zeneszerző a huszadik század totalitárius rendszereinek, a hatalom fékevesztett boszorkányüldözésének kritikáját adja.

Kovalik Balázs nem első alkalommal dolgozik Hannoverben: 2010 decemberében Prokofjev A három narancs szerelmese című operáját vitte színre, a kritikai visszhangok pozitívak voltak (erről szóló cikkünk ide kattintva olvasható). A Penderecki-premiert Stefan Klingele vezényli - aki Luigi Nono Intolleranza 1960 című operájának hannoveri dirigálásáért 2011-ben elnyerte a német színházi szövetség Faust-díját -, a díszletek Angelika Höckner munkái, a jelmezeket Florian Parbs tervezte. Az előadás március 24-én, április 1-jén, 4-én, 21-én, 25-én, 29-én, továbbá május 1-jén és 4-én látható Hannoverben, április 21-én 19 órától pedig az NDR rádió felvételről közvetíti a premiert.

"Társadalompolitikai dráma arról, hogyan nyír ki egy kisváros, Loudun valakit, miként kerül szembe Urbain Grandier püspök a helyi és a nagypolitika erőivel és küldi halálba az a beteges szerelmi vonzódás, amelyet az Orsolya-rendi apácazárda főnöknője, Jeanne érez iránta. A Loudun ördögei nem regény, hanem valójában tényirodalom" - mondta Kovalik Balázs az MTI-nek.

Hozzátette: az opera bemutat minden érzelmi frusztrációt, ami odavezet, hogy elkezdjünk valakit gyűlölni, boszorkányüldözést kreálni. Kovalik Balázs szerint a mai párhuzamokért nem kell nagyon mélyre ásni. "Amint a történészek is megállapítják, Grandier egy Richelieu bíborostól induló, politikailag motivált üldöztetés áldozata egyben. A hugenották elleni küzdelemben a városok önrendelkezési jogát elvették, a bíboros a központosított hatalom megszállottjaként a1634-ben leromboltatta a városfalakat, Loudun és Grandier volt a keményen ellenállók egyike" - magyarázta Kovalik Balázs.

Mint kifejtette, mivel nem lehetett politikailag vagy egyházilag ellehetetleníteni a püspököt, végül az emocionális hisztériát használták fel ellene. "Nagyon érdekes a háromfelvonásos darab felépítése és az is, hogy 1968-ban, a diákmozgalmak fellángolása idején volt az ősbemutató Hamburgban. Magyarországon sohasem játszották, a hannoveri opera együttese pedig azért vette most elő, mert érdekes, nyitott színház és rendszeresen műsorra tűz olyan darabokat, amelyek nem tartoznak a standard repertoárhoz, mint a Bohémélet vagy az Aida" - jegyezte meg a rendező. A főszereplők - Brian Davis (Grandier), Khatuna Mikaberidze (Jeanne) és Edward Mout (Mignon atya) - Kovalik Balázs szerint nagy erőpróba előtt állnak, hiszen Penderecki hatalmas zenekari apparátust használt, a szokásos szimfonikus összeállítás mellé elektromos basszusgitár-, orgona-, zongora-, harmónium- és négy szaxofonszólamot is illesztett.