Gyöngyi

Opera Ománban

2012.06.24. 09:00

Programkereső

"Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy komolyzene rajongó szultán. Kábusz bin Száid Al-Száid volt a neve. Ez a szultán Omán fővárosában, Maszkatban felépítette az Arab félsziget első igazi operaházát, amelynek a világ minden tájáról csodájára jártak." Valahogy így kezdődne a történet, ha az 1001 éjszaka meséje lenne. De nem az, hanem 21. századi valóság. Fényben szikrázó kristályból, rézből, tikfából, 80 ezer négyzetméteren.

Olaj, pálmafák, fehérség, gazdagság. Mostantól új sztereotípiát vehetünk fel az Ománról szóló listára. A komolyzenét. Az Arab-félsziget délkeleti peremén elterülő szultánság uralkodója legalábbis mindent megtesz ezért. Az elmúlt huszonöt évben alapított egy szimfonikus és több katonazenekart, nemrég indult a komolyzenét sugárzó Oman Classics nevű rádióállomás. De a szultán igazi vágya mindig is egy operaház volt, a 16. századi klasszikus olasz operák stílusában.

Ománi Operaház
Ománi Operaház

A projekt 2001-ben indult. Az eredeti terveket egy angol színházi vállalkozás dolgozta ki, az építészeti megvalósítás a Wimberly Allison Tong and Goo feladata volt. Az akusztikai tervező pedig ugyanaz a Russel Johnson vezette amerikai cég, az Artec, amelyik a Művészetek Palotájának hangzásáért felelt. Az épületen másfélezer ember dolgozott, óriási kőtömbjeit, amelyek a fényviszonyoktól függően olykor vakítóan fehérnek, máskor halvány rózsaszínnek tűnnek, egy közeli kőbányában termelték ki. A Maszkati Királyi Operaházat 2011-ben októberében adták át, a nyitóelőadáson Puccini Turandot-ját Franco Zeffirelli rendezésében Placido Domingo vezényelte.

A gigantikus méretű előcsarnok ragyogó kristálycsillárjai, faberakásai, az ablakok csiszolt üvegtáblái lenyűgöző, hideg tisztaságot árasztanak és az iszlám formavilágot idézik. A színház egyiptomi programigazgatója, Dr. Issam el Mallah lelkesen mutatja a szultán vitrinekben kiállított, 16-18. századi európai hangszergyűjteményét. Közben arról mesél, hogy a legfontosabb feladatuk megismertetni az arab közönséggel a nyugati klasszikus zene történetét. Hogy az operák megértését segítsék, a nézőtéren a székek háttámlájába kijelzőket építettek, amelyeken arabul és más nyelveken olvashatja a közönség az áriák szövegét. Itt már a vörös bársony, az arany és a sárgaréz uralkodik, mintha csak egy európai operaházban lennénk. A terem mérete változtatható. Összesen 1100 fő befogadására alkalmas, de az oldalfalak és az orgona segítségével egy gombnyomásra koncertteremmé, vagy kisebb színházzá alakítható. A 120 tonnás orgona egy sínen mozogva 35 perc alatt 15 métert képes megtenni előre-hátra. A technikai személyzetet, a berendezőktől a világosítókig a londoni a Covent Gardentől bérelik. Hogy az épület - akárcsak a budapesti - tényleg olasz mérték után készült, az igazán akkor derült ki, amikor a Magyar Állami Operaház társulata vendégjátékon járt Ománban. Csikós Atilla díszlete, amelyet Mozart Szöktetés a Szerájból című operájához tervezett, szinte centiméter pontosan illett a színpadra, amelyen a gyors díszletváltást a 32 méter magas toronyban található zsinórpadlás segíti.

Ománi Operaház
Ománi Operaház

A befogadó színházként működő Maszkati Királyi Operaház történetében egyébként az első álló ovációt a magyar előadás kapta, amelyben a főszerepeket olyan sztárok énekelték, mint Elena Mosuc és Kurt Rydel. Mosuc, aki a következő évadot a milánói Scala színpadán tölti majd, az előadás után csak annyit mondott: "végre egy hely, ahol jól lehet halkan énekelni".