Vendel

Operaház: bővülő források és új játszóhely a Millenárison?

2012.06.25. 18:40

Programkereső

Évadzáró társulati ülést tartott a Magyar Állami Operaház vezetősége: Ókovács Szilveszter kormánybiztos, Mozsár István ügyvezető igazgató, Héja Domonkos fő-zeneigazgató és Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója. Az eseményen részt vett Balog Zoltán miniszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.

Az évadzáró társulati ülést Balog Zoltán miniszter nyitotta meg, aki beszédében az operát valláshoz hasonlította, hiszen ennek a műfajnak is megvannak a maga szentjei, eretnekei, reformátorai és hívei. Hangsúlyozta, hogy Magyarország újkori kultúrtörténete és a magyar nemzeti kultusz nem képzelhető el az Opera, a Népopera, illetve a balettegyüttes nélkül. Balog figyelmeztetett arra, hogy az Operaház hajója sosem ér révbe, hiszen verseny van. A verseny, jellegéből fakadóan megújulásra sarkall, a versenyképesség érdekében pedig strukturális változásokra van szükség. A miniszter megköszönte az Operaház társulatának, hogy nagy türelemmel és megértéssel fogadták a kormány döntését, és fontosnak tartotta megjegyezni, hogy legyen akármilyen is egy ország gazdasági helyzete, a kultúrára szükség van, majd hozzátette: a kormányzat igyekszik emelkedő támogatást biztosítani az intézménynek.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa beszédében elmondta, hogy kinevezése óta nyílt kártyákkal játszik, és intézményt nem lehet úgy vezetni, hogy mindig mindenkinek a tetszését elnyerje egy vezető. Hozzátette, amikor átvette az intézmény vezetését, nem láthatta előre az országban és a világban zajló gazdasági folyamatok alakulását. Az évadban a Magyar Állami Operaház történetének legnagyobb átszervezését és létszámleépítését kellett végrehajtania a vezetőségnek. Ennek nyomán már kialakult az új struktúra, a törvények legteljesebb betartásával lassan befejeződik egy hosszú folyamat. Kiemelte: ekkora mértékű forrásból felelős vezető nem ígérhet sem európai, sem világszínvonalat, ugyanakkor hozzátette, hogy a meglévő erőforrásokkal lehet úgy gazdálkodni, hogy a nemzeti operajátszás megmaradjon, ennél fontosabb cél pedig nem létezik.

Az Operaház idei évadjában 165 opera-előadást játszott - 24 darabból, ezek közül négy premier -, 76 alkalommal tűzött balettet műsorra - tíz produkció, köztük egy premier -, valamint 33 koncertnek adott helyet.  A következő szezonra 238 opera-előadást tűzött ki a vezetőség - 31 opera, köztük négy premier -, 82 balett-előadást - tíz balett, két premier -, illetve 26 koncertet láthat-hallhat a közönség a Magyar Állami Operaházban, illetve 2013. márciustól júniusig a Millenárison, mivel az Erkel Színház a jelzett időre a közbeszerzési és az uniós eljárások miatt időre nem nyílhat meg. Ókovács megjegyezte, ez nagyobb előadásszám, mint amennyit ebből a költségvetésből bárki is kihozott. "Bízom abban, hogy a kormányzat minden segítséget megad a Magyar Állami Operaháznak, hiszen egy lefelé kunkorodó spirálban kizárt a fejlődés lehetősége" - tette hozzá.

Kiemelte, hogy a pekingi Színházi Világfórumon nemzetközi intézményvezetőktől a Magyar Állami Operaházéhoz hasonló problémákkal találkozott, bár hozzátette, világszinten ritka a Magyarországhoz hasonló állam, amely egyetlen dedikált operaházzal rendelkezik. A budapesti dalszínház azonban 143 magyar énekest szerződtetett a következő szezonra - hazai tehetségeknek teret adni - ennél többet nemzeti operaház nem tehet. Időnként természetesen kell hívni vendégeket, hogy megmérettessük magunkat, és a közönség is lássa, hol tartunk - zárta beszédét, és megköszönte a társulatnak a bizalmat, és azt, hogy türelmesen és megértően viselte az évadot.

Részlet Balog Zoltán és Ókovács Szilveszter beszédéből

Mozsár István ügyvezető igazgató kimerítő tájékoztatót nyújtott az Erkel Színház megújulásával kapcsolatos folyamatok állásáról. Összefoglalóját a 2011 novemberébeóen kiadott kormányhatározattal kezdte melynek értelmében megszületett a döntés: a színháznak mielőbb meg kell nyitnia. A program véghezviteléhez azonban nem állt rendelkezésre egy olyan csapat, amely a jogi háttértől az építészeti kérdésekig azonnali megoldásokra képes, ezért a színházi élet szereplőivel - az intézmény volt főigazgatói, műszaki vezetői, más színházak igazgatói - folytatott részletes konzultációt követően meg kellett keresni a megfelelő szakembereket.

A projekt mára kész, és tartalmilag erős, megalapozott beruházási programmal rendelkezik, amelyben különféle költségvetési sávokhoz rendelt lehetőségeket is kibontotta: a szükséges programcsomag bruttó 0,9 milliárd forintjából az öt évvel ezelőtti állapotot érhetnék el, bár kérdéses, hogy a hatóság erre nyitási engedélyt adna-e; bruttó 1,7 milliárd forint minimális szakmai gépesítést jelentene, szakmai fejődésre azonban nem lenne mód; bruttó 3,6 milliárd forintért új épületrész készülhetne raktárakkal, új játszóhellyel, a közönségforgalmi terek megújításával, az öltözők korszerűsítésével, új próbateremmel a balett-tagozatnak, házi színpaddal; és vannak tervek bruttó 4,7 és 5,6 milliárd forintos beruházásra is. Mozsár István hangsúlyozta: a jóváhagyott költségvetés duplájával, azaz 3,6 milliárd forintos beruházással gyakorlatilag új épület, Magyarország legnagyobb befogadó képességű színháza jönne létre. A terveket májusban mutatták be a minisztériumban, és a napokban a kormány elé kerül a javaslat.

Mozsár István prezentációja az Erkel Színház felújításáról (a minőségért olvasóink elnézést kérjük, a vetített prezentációt filmeztük)

Az intézmény fő-zeneigazgatója, Héja Domonkos a nyitó társulati ülésen elhangzott szavaira emlékeztetett: akkor ígéretet tett, hogy két kiemelkedő zeneszerző darabjait a repertoár részévé teszi. A következő szezon első premierje Erkel: Hunyadi László című operája, a bemutatók sorában pedig Richard Strauss Ariadné Naxosban című műve is hallható lesz. Épp így emlékeztetett arra is, hogy még ősszel, első bejelentései között szerepelt, hogy a fiatal operaénekes generációnak nyújtson lehetőségeket, akikre a jövő építhető. A 2012/2013-as évadban fellépő 143 művész között számos pályakezdő léphet színpadra az Operaházban. A fő-zeneigazgató megköszönte a zenekar munkáját, azt, hogy kompromisszumkésznek bizonyultak és kollektív szerződés hiányában is gördülékenyen zajlott az évad. Hája Domonkos hangsúlyozta azt is, hogy a minden, az előadások létrejöttéért dolgozó munkatársat a társulat részének tekint.

Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója kiemelte, hogy a nehéz gazdasági viszonyok közepette az Operaház balett-társulata rendkívüli teljesítményt nyújtott a most záruló évadban, a következő szezonban pedig immár egy gazdagabb repertoárral lépnek közönség elé, melyek között megtalálható egy premiernek tekinthető előadás, az új díszlettel és jelmezekkel megvalósuló Anyegin, valamint két Jiri Kylián-koreográfia.

A társulati ülésen Balog Zoltán miniszter ünnepélyesen lezárta a februárban meghirdetett ErKell nekünk! jótékonysági árverést, amelynek keretében a dalszínház relikviáit és híres művészeinek jelmezeit bocsátották licitálásra, a megújuló Erkel Színház javára. Az adományok számlálása megkezdődött, a befolyt összegről június 26-án adnak tájékoztatást az Operaház honlapján.

Az évadzáró társulati ülésen első alkalommal adták át az Operaház új alapítású díjait. Az elismeréseket a dalszínház vezetősége a Magyar Állami Operaház aktív szólistáinak megbecsülésére, tehetségük és teljesítményük értékelésére hozta létre, hisz retrospektív, visszatekintő állami díjak léteznek, de a pálya zenitjén vagy a csúcs előtti pillanatban kevesen kaphatnak elismerést. Az Operaház új szakmai díjai ezt az űrt hivatottak betölteni. Az operavilágban Európa-szerte a legmagasabb kitüntetést jelenti a Kammersänger cím - ezt a rangot kívánja a hazai szakmai életbe átültetni a magánénekesek számára létrehozott "A Magyar Állami Operaház Kamaraénekese" cím. A balettművészek számára alapított "A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja" cím a francia balett tradícióra kíván építeni. A kitüntető címeket a mai naptól évente három ének- és egy balettművész veszi át és viselheti egy évadon át. Olyan előadók kaphatják, akik a Magyar Állami Operaházhoz különösen kötődnek, színpadának rendszeres fellépői, a díjátadás évadában pedig kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A Magyar Állami Operaház vállalja, hogy a kitüntetett művész következő szezonbéli főszerepes fellépéseinek tiszteletdíját - az első 20 nagyszínpadi előadás erejéig - a legmagasabb orientációs szint felett állapítja meg, a szóban forgó évadban pedig minden színlapon, egyedüli díjként, mint az Operaház szakmai elismeréseként tünteti fel.

Az új alapítású díjak átadási ünnepségeinek alkalmára Pacsay Attila zeneszerző fanfárt komponált, a következő években a díjátadások állandó szignálja ez a dallam lesz - erre vonultak színpadra a díjazottak, akik elnyerték a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese 2012/2013, és A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címeket. A cím kézzel fogható, elegáns jelképe a díj, amely egy fontos és közös, az opera és a balett számára is üzenetet hordozó szimbólum: egy herendi porcelán hattyú ébenfa hatású posztamensen, oldalán ezüstszín tábla, fekete, névre szóló vésettel; mindez pedig ébenfa hatású, valódi ezüst betéttel ellátott, art deco stílusú, antikolt keretben. Az Operaház történetében elsőként nyerte el a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese címet Sümegi Eszter, Váradi Zita és Bretz Gábor.

Sümegi Eszter laudációjában elhangzott, hogy valóban különösen kötődik a budapesti Operaházhoz - Philadelphiától Berlinig, Salzburgtól Torontóig a világ élvonalába tartozó énekesek partnereként hatalmas sikereket aratott. A nemzetközi és hazai koncertszínpadok egyik legkeresettebb művésze, mégis a Magyar Állami Operaház közönségének adja át művészete legjavát. Az idei évadban négy hatalmas szoprán főszerep magas színvonalú megvalósításáért és két elsöprő erejű debütálásáért kapta az elismerést.

Váradi Zita a most záruló évadban nyolc operában, harminchárom alkalommal lépett színpadra. Az Arabella-sorozatban nyújtott teljesítményéért Zdenka szerepében egyöntetűen pozitív kritikai visszhanggal jutalmazta a sajtó, a Népszava kritikusa ezt írta róla: "a pesti társulatnak már régen nem ígérete, ebben a produkcióban is igazi üdvöskéje (...), hosszú szünet után betöltheti a László Margit visszavonulásával örökül maradt űrt."

Bretz Gábor külföldi színpadok után az idei évadban a Magyar Állami Operaházban, hét opera basszus és basszbariton szerepeiben csillogtatta meg képességeit. Az Operaház művészeti vezetése díjazta egyenletesen magas színvonalú teljesítményét, amelyet a Macbeth Banquo szerepének megformálásával koronázott meg, különösképpen pedig a Mefistofele címszerepében nyújtott alakítását.

A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja címet Oláh Zoltán, az együttes első magántáncosa nyerte el. Az évadban a balettrepertoár legnagyobb férfi főszerepeit alakította. A klasszikus repertoár mellett a modern darabokban ugyancsak magas színvonalat nyújtó művészt azonban nemcsak szakmai kvalitásaiért, hanem a munkához és partnereihez való hozzáállásáért is jutalmazza a művészeti vezetés.

A társulati ülés végén a nézőtéren helyet foglaló Tokody Ilona a Magyar Operaénekesek Egyesületének alelnökeként magához ragadva a szót nyílt levelet olvasott fel, melyben ismertette álláspontjukat a társulati operajátszás és az alkalmazotti státuszú művészek foglalkoztatásának szükségességéről. Ókovács Szilveszter reakciójában jelezte, a konfrontatív stílust el kívánja kerülni, és a megváltozott világra, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a hagyomány ápolása nem annak konzerválását jelenti.