Eufrozina, Kende

Lesz-e kukoricaeső Szegeden?

2012.07.05. 08:01

Programkereső

Még az is meglehet. Teatralitásban ezen a nyáron biztosan vinné a pálmát – már ha ezzel a képzavarral élhetünk –, ha ilyen fináléval zárulna a Mágnás Miska. BESZÁMOLÓ AZ OLVASÓPRÓBÁRÓL GALÉRIÁVAL ÉS VIDEÓVAL

A Nemzeti Színházban vége az évadnak, a büfé a nyári szünet és a hétfő reggel ellenére azonban lassan megtelik. Nem véletlen: a Mágnás Miska próbafolyamata kezdődik. (Arról, hogy egy próbafolyamat milyen etapokból áll, gyors áttekintést kaphatnak ebből a cikkünkből.) Láthatóan örömteli üdvözlések, a nap első vagy többedik kávéja, hozzá gyors cigi, és aztán mindenki indul két emelettel lejjebb, a Kaszás Attila Terembe, ahová már bekészítettek egy jó hosszú asztalt, és hét ajtókeret is a helyén áll.

Szükség is van a hosszú asztalra az olvasópróbához, mert hosszú a szereplők listája - többnyire a Nemzeti Színház tagjai -, ám a színészeken kívül ott ülnek a táncosok is - egyébként a magyar kortárstánc-élet jeles képviselői, akiknek a nevével világoskék táncrovatunkban rendre találkozhatnak olvasóink -, akikre a rendező, Alföldi Róbert nem csupán táncosként számít. A válogatáson személyiségeket keresett, mert nem statisztériaként fognak a kiválasztottak szerepelni amellett persze, hogy Kovács Gerzson Péter koreográfiáját prezentálják, ráadásul nekik kell majd a legtöbbet öltözni. Ahogyan a kórusnak is szerepet szán - teszi hozzá, majd hozzáfűzi, hogy a szegediekkel jól lehet dolgozni.

Kemény, de jó meló lesz - készíti fel Alföldi azokat, akik még nem dolgoztak Szegeden, és arról, hogy mi vár a csapat tagjaira a budapesti egy hónap után, elmeséli, hogy a Csárdáskirálynő egyik próbáját akkor fújta le, amikor Stohl András papucsa odaragadt a Dóm téri színpadhoz. (Láthatóan ez senkinek a kedvét nem vette el. A díszletek kapcsán később elhangzó "agyrém nehéz" kifejezés sem.) Szegedre tehát úgy kell érkezniük, hogy az előadás nyolcvan százalékban kész, hogy mindenki tudja a dolgát, és már csak a térhez adaptálják a helyzeteket.

A Mágnás Miska kevésbé operettes operett, a klasszikus operett és a zenés vígjáték között áll: az operett alapszabályait, a szerepekhez tartozó konvenciókat megtartja, de a szövegkönyv első tizenöt oldala próza. A történetszövés, a Csárdáskirálynőhöz hasonlítva, bugyutább - és Alföldi e ponton Molnár Piroskától kér megerősítést, Molnár Piroska pedig (akitől e műfajból ha más nem is, de a kaposvári Csárdáskirálynő Cecíliája és a Luxemburg grófja Madame Fleuryje alapkövetelmény) megerősít. A rendező nem akar mosolygós zenés színházat, ő helyzeteket és létező embereket szeretne a színpadon. Aktualizálni sem akar, de a jelenre ki fog kacsintani és a műfaj is fricskát kap, hiszen a Mágnás Miska története olyanokról szól, akik úgy gondolják, a vélt vagy valós okok, születésük vagy a történelmi hagyomány miatt különbek másoknál, jelen esetben egy szakembernél, arról, hogy minek szeretnénk látszani, és hogy valójában mi van e látszat mögött.

És ahogy ez az olvasópróbákon szokás, a koncepcióismertetéshez hozzátartozik a díszlet és a jelmez bemutatása is. Menczel Róbert tervein rajzlapokon, grafitceruzával három tér. Az első felvonás konyhája - ezért kell a már említett hét ajtó, és az olvasópróba asztala is marad jelzésként -, ahol "őrület" lesz már a háromperces nyitány alatt. Gőzölögnek majd a fövő ételek - ezek nem lesznek igaziak, mint ahogy csirkék nyakát sem fogják a színpadon elvágni -, jobbról-balról vonulnak majd át a színpadon az állatok - ezek viszont élő állatok lesznek -, az ötemberes családnak százhúsz ember sürög-forog. Ez aztán kastélybelsővé alakul át, a rendezői remények szerint egy bravúrszámmal, a második felvonásra pedig egy műfű borítja be a Dóm teret - persze, csak a színpadot -, és több díszletelem - poént nem lövünk le - utal arra, hogy Korláthyéké egy hazug világ. A harmadik felvonásban az előbbi terek keverékét látja a néző, ebből távozik Rolla és Baracs, és hagyja ott "a virtusos élet maradékát". (Alföldi ide szeretné a kukoricaesőt. Majd meglátjuk, lesz-e.)

Ennyi embert nem könnyű megkülönböztetni, pláne a távolabbi szektorokból, de Füzér Anni színkódolt jelmezeinek köszönhetően ez sem okoz majd problémát. A rajzok alapján elképesztően szép ruhákra számíthatunk, olyan jelmezekre, amilyenekről minden kislány álmodik. Csupa szép ruha - és értsük ez alatt a hagyományos, kvázi-korhű jelmezeteket -, ahogy az egy kastélyban dukál(t), természetesen a díszmagyar sem hiányozhat, bár ha belegondolunk, hogy a díszmagyarnak mennyi köze van a magyar népi hagyományokhoz... No meg abba, hogy szép, szép ez az öltözet, de hogy hány kilót nyom egy ilyen, és augusztus közepén, reflektorok kereszttüzében milyen kellemes lehet hordani, valószínűleg komoly empátia ébred bennünk a színészek iránt.

"Nem, nem és nem! Nem adok, nem adok több pénzt!" - a nagymama, azaz Molnár Piroska mondataival kezdődik a Mágnás Miska, a premier augusztus 17-én lesz, az előadás négy estén látható. A jegyértékesítés jól áll - ezt Bátyai Edinától, a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjétől tudjuk -, Szeged pedig várja a közreműködőket, akikkel augusztus elejétől lehet találkozni a városban. Szintén össze lehet futni majd Alföldi Panka nevű kutyájával, aki a színész-rendező-igazgató drámai rendezéseit nem bírja - ezt Alföldi Róberttől tudjuk -, a zenéseket szereti, a kedvence a Csárdáskirálynő. Csak emlékeztetőül: azt is Szegeden játszották.

Videoriport az olvasópróbáról

(Az előadás készülésének próbafolyamatát a 2011-es Valahol Európában-hoz hasonlóan követjük.)