Hedvig

A valóra vált gyönyörűség: Mária

2012.08.01. 17:36

Programkereső

A Szegedi Szabadtéri Játékok keretében augusztus 3-án és 4-én látható a Mária, Szarka Tamás zenés darabja Vidnyánszky Attila rendezésében, a debreceni Csokonai Színház társulatának közreműködésével.

Mint a szegedi REÖK-palotában megtartott közönségtalálkozón a zenét és a szöveget is jegyző Szarka Tamás elmondta, régi, dédelgetett álma vált valóra a Mária című musicallel, akik ugyanis a Ghymes és a zenész pályafutását végigkísérik, tapasztalhatták, hogy 10-15 éve foglalkoztatja a téma. Mint magyarázta, ez a mű nem csupán a karácsonyi ünnepkör feldolgozása, annál jóval több: a magyar kultúrában az ősmagyar hitvilág óta erős a kötődés Máriához, ugyanakkor a gyerekgyilkosságok egyetemességét és kortalanságát is beleírta a műbe, mert célja volt, hogy megmutatja azt is, amit eddig nem vittek színpadra. "Bele kell néznünk a sebbe" - fogalmazott, fő üzenetnek pedig azt szánja, hogy a történetben a legtörékenyebbet, azaz a várandós Máriát igyekeznek erővel legyőzni, végül azonban mégis ő emelkedik felül. Szarka Tamás a darab kapcsán kiemelte rendező és szerző kapcsolatának jelentőségét. Szándékai szerint ennek az előadásnak állandóan lebegnie kell, nem érhet földet - ezért is van versben az összekötő szöveg -, Vidnyánszky Attila rendezése pedig ezt a szerzői elvárást maximálisan teljesíti.

Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok
Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok

Vidnyánszky Attila felidézte, hogy évszázadok alatt számos művészeti ágban dolgozták fel a Mária-történetet, ami a rendező szerint "rendjén is van, mert az ember egész életében a hitén keresztül fogalmazza meg magát újra és újra". A mű egy "gyönyörű folyamat végeredménye": legalább 2,5-3 év telt el, míg az első 14 perces zenétől és a szövegzsengéktől a decemberi debreceni bemutatóig eljutottak. A szöveg és a zene egészen a premierig alakult, ez is mutatja, hogy "belőlünk szóló", "a ma fájdalmából építkező" történet lett.

A darab eredetileg operának készült, és bár musical a műfaji megnevezése, az opera, a passiójáték, a táncjáték elemei egyaránt felfedezhetők benne. Vidnyánszky Attila szerint a magyar musicalek magyarul szóló angolszász musicalek, másfajta életérzést, hangulatot adnak, nem a mi kultúránkból, hátterünkből, tradícióinkból építkeznek. A Mária hangvétele különleges: "égbenyúlóbb, szakrálisabb", egy, a tradicionális musicalektől eltérő zenei kultúra és gesztusrendszer mentén készült. Szakra Tamás nem különálló számokat írt, a történet szünet nélkül árad. Vidnyánszky a történetet akarta hangsúlyozni, ezért ragaszkodott a prózai színészekhez, akik nem mellékesen remekül énekelnek.

A címszerepet alakító Újhelyi Kinga is kiemelte a darab különleges zenei világát. Biztosította az érdeklődőket arról, hogy a produkció mozgalmas, gyönyörűséges képekkel van teli, és garantáltan katartikus élményt nyújt nézőknek és előadóknak is. Újhelyi Kinga fontosnak tartotta megjegyezni, hogy igazi, hús-vér embereket játszanak, emberi kérdésekkel, gyötrődésekkel, nem pedig az ikonokon látható távoli figurákat.

József szerepéről Bakos Kiss Gábor elmondta, hogy a szentképeken általában a háttérben álló férfi előrébb merészkedik: míg az első felvonásban csak vigyáz és óv, a második részben ő az, aki a gyerekgyilkosságok iszonyatát látva számon kéri Heródest.

Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok
Mária - Csokonai Színház, Szegedi Szabadtéri Játékok

Az Erzsébetet alakító Pápai Erika az előadás összművészetiségét emelte ki, azt, hogy a zene, a próza, a mozgás egyszerre van jelen a színpadon. "Valami nagyon fontos, izgalmas és szép jött létre" - fogalmazott. A színésznő a Dóm tér kapcsán arról is beszélt, hogy ennek a térnek színészi szempontból más követelményei vannak, és azt tekinti izgalmas feladatnak, hogyan lehet ezt a viszonyt másképp megfogalmazni.

A Mária című előadás együttműködés eredményeképp jött létre, a debreceni közönség karácsony környékén láthatta a Főnix csarnokban. Vidnyánszky Attila elmondta, az előadást már oda is úgy találták ki Olekszandr Bilozub díszlettervezővel és Gemza Péter koreográfussal, hogy a Dóm téren működjön a konstrukció: a dóm vonalai képeződnek le a díszletben, a tér pedig együtt zenél a dómmal, Debrecenben, a sportcsarnok adottságai ellenében dolgozva, ezek nem kaptak hangsúlyt. "Itt van jó helyen" - fogalmazott az előadásról, amelynek zenei anyaga a szegedi premieren CD-n már megvásárolható.