István, Vajk

Szabó Máté: "Nem a kor jellegzetességei miatt élő a történet"

2012.09.09. 11:27

Programkereső

Mese egy gyárigazgató lányáról, aki fiúruhába öltözve utazik Velencébe egy nőgyűlölő dán milliomossal, hogy aztán hirtelen újra nővé változva elrabolja a szívét. Az Én és a kisöcsém kedvelt darabja a magyar színházaknak. Ezúttal a Miskolci Nemzeti Színház előadása érkezik a Tháliába, Szabó Máté rendezésében.

Én és a kisöcsém - Miskolci Nemzeti Színház
Én és a kisöcsém - Miskolci Nemzeti Színház

- Operettként szokták emlegetni az Én és a kisöcsémet, érzésem szerint helytelenül. Mi a pontos műfaja?

- Mindenképpen kisebb mű, mint egy operett. Inkább zenés játék. Az író, Szilágyi László azt a megjelölést adta, hogy zenés társasutazás két részben.

- Csak az eredeti dalokat hagytátok meg, vagy beemeltetek más Eisemann-szerzeményeket is?

- Több eredeti dal benne maradt, de elég sokat válogattunk hozzájuk Eisemann Mihály életművéből, ami egy kincsesbánya, tulajdonképpen bajban voltunk, hogy ne csak sláger legyen benne, hanem szólaljon meg néha egy-két kevésbé ismert dal is. Ez nem volt egyszerű. Végül az eredetiek mellé (vagy helyett) bekerült néhány ismert és kevésbé ismert szám.

- Például?

- Rengeteg kézen átment már ez a darab az évek során. A Szerelemhez nem kell szépség vagy a Holdvilágos éjszakán az eredetiben nincs benne, de mi beletettük. Vannak számok, amiket több dalból szerkesztettünk össze. Van, aminek mi adtuk a címét, mert egy másik operettből emeltük át, és nem is volt címe. Egy sanzon jellegű dal, a Megöl a szerelem például elég váratlan hangvételű, de úgy gondoltuk, pontosan illik az előadás egy bizonyos pontjához. Amik eredetileg is szerepelnek a darabban, és megtartottuk: Én és a kisöcsém (ezt nehéz lett volna kihagyni), Egy kicsit angyal legyen, A pénz beszél, Dr. Sas és Dr. Vas...

- A saját korában, a '30-as években hagytátok, vagy csavartatok rajta valamit?

- Is-is. A látványvilága képregényszerű, rajzfilmes. Maga a történet a '20-as évek világát idézi, de semmi szükség nem lett volna egy muzeális előadásra, sem pedig egy modernizált változatra. Nem a kor jellegzetességei miatt élő a történet. Egy olyan zsánert kerestünk, ahol ez a sok valószerűtlenség valószerű. A díszlet Cziegler Balázs munkája, önálló művészi alkotás, olyan, mintha papírból lenne, ugyanakkor annyira részletgazdag, hogy külön el lehet időzni rajta. A jelmezeket Bozóki Mara tervezte, a koreográfus Fejes Kitty.

Én és a kisöcsém - Miskolci Nemzeti Színház
Én és a kisöcsém - Miskolci Nemzeti Színház

- A sztori tulajdonképpen egy mese. Mégis, miért érezted, hogy van vele dolgod, miről szól neked ez a történet?

- A gazdag tápszergyáros lánya olyat vállal, amibe maga sem gondol bele. A világ végére kell néha elmenni, hogy valami valódit kapjunk. Legyen bármilyen mesterséges is a világ, ami körülvesz minket, az igazi iránti vagy kíméletlenül utat tör magának és nevetségessé tesz mindent, ami mű. Erre utal a díszlet is, ebből az aspektusból nézve minden csak papír, vagyis múlékony, semmi.

- Egészen friss előadás, nyáron volt a bemutató, kőszínházban először Budapesten lehet látni. Hogyan vette a nyári miskolci közönség?

- Négyszer játszottuk el a Nyári Színházban, a hivatalos őszi bemutató a budapesti előadás után két nappal lesz a Miskolci Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Az igazgatóváltás után ez volt az új vezetőség első bemutatója, kíváncsian vártuk, hogyan viszonyul a város az új időszakhoz. Sikere volt, szorongó várakozásainkon felüli.