Erzsébet

Az egyeztetés művészete

2012.11.27. 13:50

Programkereső

"A próbarend olyan, mint Dante poklának bugyrai” - állítja Kovács Brigitta művészeti főtitkárhelyettes, aki pontosan tudja, hogy tökéletes koordináció nélkül tényleg pokollá válna az esti előadásokat előkészítő munka. Az ő segítségével próbáltuk meg áttekintetni, ki mikor mit kivel és hol próbál az Operaházban.

Rögtön pontosítsunk is: egyáltalán nem csak az Andrássy úti Ybl-palotában folynak a próbák. Sőt! Bár az énekes szólisták rendelkezésére álló kisebb-nagyobb korrepetíciós, azaz zongorakíséretes szobák, valamint a Magyar Nemzeti Balett próbatermei tényleg az Operaház oldalsó és hátsó szárnyában találhatók, ám a zenekar és az énekkar próbatermei is itt vannak. Utóbbi együttesek - az operában úgy mondják: tár - számára néhány sarokkal távolabb, egy Jókai utcai társasházban bérelt óriási bálterem, valamint egy kisebb helyiség is rendelkezésre áll. A legfontosabb - Operaházon kívüli - 2011 őszéig azonban mégiscsak az Erkel Színház volt, ahol az Operaházéval megegyező méretű színpadon lehetett előkészíteni a bemutatókat. Nem csak a nagyközönség várja türelmetlenül, hogy 2013 tavaszától újra megnyíljon a második játszóhely.

A Magyar Állami Operaház énekkarának próbaterme az üzemházban
A Magyar Állami Operaház énekkarának próbaterme az üzemházban

S hogy miért van szükség ennyi próbahelyszínre? Azért, mert párhuzamosan akár féltucatnyi produkció próbái is folyhatnak! Míg a premierek hosszú heteket átívelő próbái tartanak, részben ugyanazok a közreműködők a repertoáron lévő darabokkal is foglalkoznak - felújítópróba, illetve javítópróba keretében -, vagy esetleg már a következő premier szólamanyagát tanulják. Nem véletlen, hogy a művészeti titkárságnak - tudom meg Kovács Brigittától - "legkevesebb másfél, de inkább két évvel korábban már tudnia kell, hogy egy adott évadban mikor mit szeretnénk játszani". A rendezők igényei, az énekesek és karmesterek rendelkezésre állása és a repertoáron futó darabok próbaigényei alapján, továbbá az Operaház helyszínein zajló egyéb rendezvények összefésülésé vel készül el az évadot összefoglaló, áttekintő próbatáblázat.

A délelőtti és esti szolgálatok beosztása, a pontos helyszínek kiírása és végül a közreműködők diszponálása, azaz kiértesítése a művészeti titkárság feladata. "A próbarend olyan, mint Dante pokla: külön böző bugyrai vannak, és minél lejjebb megyünk, annál később derülnek ki a részletek" - árulja el Kovács Brigitta, s hozzáteszi, ha a próbafolyamat túl lassan vagy túl gyorsan halad, ne adj' Isten egy énekes lebetegszik, borul minden. A szövevényes próbarend átlátásában és a részletek nyomon követésében szerencsére a hagyományos nagykönyv mellett az Operaház saját fejlesztésű rendezvénymenedzselő szoftvere, az ODIRA is a művészeti titkárság rendelkezésére áll.

Az operaházi nagykönyv
Az operaházi nagykönyv

A különböző próbafajták között eligazodni legalább ekkora jártasságot igényel, hiszen egy operapremier esetében több mint száz közreműködő és legalább nyolc helyszín érintett. Az énekes szólisták az új szerep megtanulásának első pillanatától korrepetíciót, azaz zongorakíséretes próbát kérhetnek. Az együttes próbák - a duettek, tercettek és kvartettek összecsiszolása - a bemutató előtt két hónappal kezdődnek meg, immár a karmester vezetésével, de még mindig zongorával, és szintén a korrepetíciós termekben. Nagyjából ezzel egy időben indulnak a színpadi mozgások betanulását szolgáló rendpróbák, melyek többségét a Jókai utcai helyiségekben vagy az üzemház stúdióiban tartják.

A rendpróbák egy részén már az énekkar és a gyermekkar is jelen van, vagyis ekkorra már minden kóristának is kívülről kell fújnia a szólamát. A zenekar viszont - mivel nekik nem kell fejből játszaniuk - csak három-négy héttel a premier előtt kezdi meg a felkészülést. A teljes zenei stáb az első néhány alkalommal - szereposztásonként! - a nagyobbik Jókai utcai teremben ülőpróba keretében találkozik. Ekkor mozgás és jelmez nélkül veszik át a darabot, hogy kizárólag az együttzenélésre koncentrálhassanak.

Az Operaház Jókai utcai próbaterme
Az Operaház Jókai utcai próbaterme

Az események az utolsó két hétben gyorsulnak fel. A tervelfogadást követően folyó díszlet- és jelmezgyártás, valamint a bútorok, kellékek gyártása is ekkorra fejeződik be. A színpadi próbaszakasz a díszletek felépítésével és a világítás kiépítésével kezdődik. Ezután kezdődnek meg a színpadi rendpróbák. Ezek eleinte zongorával zajlanak, de már végig dirigál a karmester, és jelen van a színpadi produkció létrehozásában közreműködő valamennyi résztvevő, és ekkor nyerik el végleges formájukat a jelmezek, maszkok és sminkek is - hogy pontosan mikor melyik tár érintett, azt a próbarendben a d, v, j, m, k, b stb. betűkből alkotott, laikusok számára teljességgel érthetetlen rövidítések jelölik. A zenekar csak hét-tíz nappal a premier előtt ül be az árokba, s az első alkalommal - az ülőpróbához hasonlatosan - kizárólag a kottába írtak eljátszására koncentrálnak az énekesek. Legutoljára következnek a főpróbák, melyek során minden szereposztás két-két alkalommal játszhatja végig a darabot.

Nem esett még szó a balettkarról, pedig a legnagyobb nehézséget épp a táncosok próbafolyamatba illesztése okozza. A Magyar Nemzeti Balett művészei ugyanis saját, az operanaptártól független beosztásuk szerint készülnek egész estés táncbemutatóikra - ebből a folyamatból kell több-kevesebb táncost kölcsönkérni azokhoz az operaprodukciókhoz, amelyek balettkart is foglalkoztatnak. "Komoly logisztikai feladat úgy kiírni a próbákat, hogy mindenki az adott időben a megfelelő helyen legyen, és tudja a feladatát" - árulja el Csonka Roland balettművész. A próbákat vezető balettmesterek igényei alapján hétről hétre készül el a táncosok próbarendje, s a szükség szerint frissülő táblázat a balett-termeknek otthont adó harmadik emeleti folyosón - a házban egyelőre egyedülálló módon - óriás monitorokon is megtekinthető.

A Magyar Nemzeti Balett művészei próbálnak
A Magyar Nemzeti Balett művészei próbálnak

A legegyszerűbb helyzet, ha az adott operában egy-egy zárt számban táncolnak a balettosok, ez esetben ugyanis csak a színpadi próbákon csatlakoznak a zenészekhez, egészen addig hangfelvételre gyakorolnak. Ha azonban énekes szereplőkkel vagy statisztákkal egyszerre vannak színpadon, a rendpróbákon is részt kell, hogy vegyenek. S hogy az élő előadásban megszólaló zene ne az összpróbákon okozzon meglepetést a balettosoknak, a karmester már a próbafolyamat korábbi szakaszaiban ellátogat a tánctermi foglalkozásokra, hogy a balettmesterekkel közösen megtalálják az estéről estére változó zenei szövetnek és a kötött ritmust igénylő mozgásművészetnek egyformán megfelelő kompromisszumokat. Ennek ellenére "a tempókért minden alkalommal meg kell harcolnunk, és nem ritkán előfordul, hogy a balettmester kezdeményezi, hogy gyorsabban vagy lassabban játsszanak egy-egy részt" - avat be az egyeztetés művészetének legvégső titkaiba Csonka Roland.

Márpedig nincs fontosabb, mint hogy tökéletes összhang alakuljon ki a próbák során, hiszen - amint Kovács Brigitta fogalmaz - "a prózai színházzal szemben az operában az énekesektől a kellékeseken és a díszletezőkön át a táncosokig mindennek és mindenkinek a zenével kell együtt pulzálnia".