Olivér

Hogy működik egy opera-patchwork?

2013.01.15. 17:06

Programkereső

A Zeneakadémia ének tanszékének operavizsgáján a zeneszerzés szakos hallgatók is bizonyíthattak: Almási-Tóth András rendező ugyanis velük hangszereltette meg Cavalli La Calisto című művét. GALÉRIA

A velencei zeneszerző, Pier Francesco Cavalli Kallisztó (La Calisto) című művével vizsgáztak január 12-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operaszakos hallgatói az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtérben. Nemcsak a darab számít igazi ritkaságnak, hanem az is, hogy a Zeneakadémia zeneszerzés tanszékének hallgatói hangszerelték kamarazenekarra a darabot - mondta el Almási-Tóth András rendezőtanár.

"Azért is választottam Cavalli darabját, mert ezen az anyagon jól ki lehet próbálni és megtanulni azokat a legfontosabb dolgokat, amelyek egy operaelőadásban szükségesek. Például: egyfajta drámai-színházi gondolkodást. A Kallisztó korai mű, sok benne a rectativo, nem lehet 'belefeledkezni, ráfeküdni' a muzsikára. Erősen kell koncentrálni a szövegre és színészileg jelen lenni. Lévén olasz nyelvű az előadás, pontosan érteni kell a szituációt, amit eljátszanak és közvetíteni a nézőnek, hogy a színpadon életre keljen a cselekmény."

A cselekmény fő vonala érintetlen, az előjátékból és három felvonásból álló darab komikus Linfea-szálát kivette a rendező a darabból. "Így ki lehetett osztani a hallgatók között a szerepeket, ahogy a színlapunkon áll: Balgová Gabriella, Gaál Csaba, Gheorghita Orsolya, Murvai Dénes, Vincze Klára, Vörös Szilvia, Ayane Imai, Yoshida Makiko játszik a vizsgaelőadásban. Tulajdonképpen újraszerkesztettük az operát, hogy elég feszes legyen a mitológiai történet, amelynek főszereplője a szép Kallisztó nimfa" - fűzte hozzá.

"Cavalli kézirata csak egy énekszólamot és egy continuot tartalmaz, az áriákban kiegészülve két hegedűvel. A korabeli zenekar improvizált. Hiszen, az opera élő, színházi műfaj volt. Mi úgy gondoltuk, akkor tudjuk igazán élővé tenni a művet, ha fiatalokat: a Zeneakadémia zeneszerzés szakos hallgatóit kérjük fel hangszerelésre. Így történt, hogy a legfi atalabb komponistageneráció 21 tagja gondolta újra és hangszerelte meg az egyes részleteket: bemutatónk nemcsak a mű hazai bemutatója, de izgalmas kísérlet is: aff éle operai 'patchwork'" - fogalmazott az előadáshoz írt bevezetőjében a rendező. A huszonegy zeneszerzés szakos hallgató - nevük a kapcsolódó programlinkre kattintva olvasható - arra bíztatta Almási-Tóth András, hogy az énekszólamok, az ütemszámok megtartásával gondolják újra hangszerelésükkel az operát. A közös munkaként kialakult partitúrát a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának művészei keltették életre, a zenekart Kocsár Balázs vezényelte.

Almási Tóth-András hitvallása szerint "az opera eredetileg színházi és nem zenei műfaj. Kitalálói a szöveg költői-drámai hatásának fokozását várták a zenétől. A kortárs operajátszás újra felfedezte magának, hogy az opera a legösszetettebb színházi műfaj. A rendezői színház utat talált olyan darabokhoz is, melyek rég nem képezték a repertoár részét. Az operavizsgák feladata az, hogy a hallgatókkal felfedeztesse a zenés színház lehetőségeit: az operát, mint színházi műfajt. [...] Ne lepődjenek meg: Cavalli operái frivolak, erotikusak, kényes témákat feszegetnek. Látva ezt az életenergiától túlcsorduló, az eredetiben olykor a pornográfia határát súroló művet, újra rá kell csodálkoznunk: az opera tényleg színházi műfaj."

Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy az előző operavizsgára visszatekintve úgy tűnhet, Almási-Tóth András más korszakok művei közül válogatva is jó érzékkel találja meg az ebben az értelemben színházias operákat...