Jenő

A gömb és a vadász

2014.12.12. 13:00

Programkereső

Az Opera újabb hiánypótló premierrel jelentkezik: Weber legnépszerűbb operáját, A bűvös vadászt Zsótér Sándor Kossuth-díjas rendező viszi színre december közepén az Erkelben.

A mesét, illetve annak vándormotívumként keringő elemeit a nem túl ügyes ifjú vadászról, aki tudtán kívül az ördöggel kezd üzletelni az imádott lány kezének megszerzéséért, majd' mindenki ismeri. A bizonyos momentumaiban a középkorra visszanyúló, ám végső formájában ízigvérig 19. századi romantikus történet legismertebb és közel két évszázada töretlenül népszerű feldolgozása Carl Maria von Weber 1821-ben bemutatott nagyszabású operája, A bűvös vadász (Freischütz). A Mozart után és Wagner előtt élt Weber kortársai hamisítatlan elragadtatással szóltak az operáról. A legendásan szigorú Beethoven például nem félt bevallani, hogy "[e]rről a szelíd emberkéről sosem tételeztem volna ezt fel. Most azonban Webernek operát kell írnia, egyiket a másik után, és anélkül, hogy sokat töprengene rajtuk."

Zsótér Sándor
Zsótér Sándor

A neves író, Ernst Theodor Amadeus Hoffmann az ősbemutató után kíméletlenül ócsárolta a librettista Friedrich Kindet, Weber zenéjéről azonban több mint hízelgő a véleménye: "Mozart óta nem írtak jelentősebb német operát, mint amilyen Beethoven Fideliója és ez A bűvös vadász. Weber, úgy tetszik, számtalan dalban és hangszeres műben csodálatos tehetségének szétszórt sugarait merészen egy gyújtópontba gyűjtötte össze, mert régóta híres saját jegyeinek érdekes szellemét újra felleljük e műben. (...) Az opera dalai és kórusai oly magasztosak és csodálatosak, hogy Weber ezzel minden bizonnyal biztosíthatta volna helyét a halhatatlanság számára - ha már régóta nem volna bizonyosan ott a helye."

Az opera recepciótörténetéről Németh Amadé Weber-monográfiáját forgatva további érdekességeket is megtudhatunk, így például azt, hogy az ősbemutatót követő években a szó szoros értelmében az egész világot meghódította A bűvös vadász: Bukaresttől New Yorkig, Párizstól Sydney-ig tartott a sikerszéria. Magyarországon már 1822-ben bemutatták, majd 1885-1944-ig közel kétszázszor játszották az Operaházban. Azóta viszont itthon gyakorlatilag néma csend veszi körül Weber legjelentősebb remekművét.

Ambrus Mária díszletterve A bűvös vadászhoz
Ambrus Mária díszletterve A bűvös vadászhoz

Zsótér Sándor elárulja, hogy az intézmény vezetése kérte fel a Weber-opera megrendezésére. Arra a kérdésre, hogy mi izgatja leginkább a történetben, így válaszol: "A legvonzóbb, hogy gömb alakú. A gömb légüres terében imbolygok, mint Max, a főszereplő." Zsótér állítja: hasonlóképpen dolgozik itt, mint ahogy a prózai színházakban szokott, de természetesen a zene az opera legfontosabb része, ami meghatározza a rendezést. "A zene többlet kifejező eszköz, ami tőlem függetlenül uralkodik... A szöveg a megugrandó gát a színdarabokban. A darabokban adatként a szöveggel állok szemben először. Itt nem a szöveg közvetíti a tartalmat a nézőkhöz. A szöveg elenyésző a másik gáthoz képest. Nem, a zene nem gát! Az érzelmekre hat. És aki nem süket, hallja."

Zsótér Sándor 2003-ban két egyfelvonásos máig emlékezetes előadásával, Zemlinsky A törpéjével és Schönberg Várakozásával debütált az Operaház közönsége előtt, majd 2009-ben Gluck Orfeusz és Euridiké, avagy a filozófus lelke című operáját vitte itt színre. Amikor az Erkel Színházba készülő új bemutatója kapcsán arról kérdezem, mennyiben instruál másképp, ha operaénekesekkel dolgozik, azt mondja: "Figyelembe kell vennem az idegen terület sajátosságait. Van egy szakképzettségük, ami nem azonos a színészettel. De ugyanúgy érzést és gondolatot kell továbbítaniuk a szaktudásukkal. Nem vagyok hivatott megítélni a viszonyomat az énekesekkel ilyen kevés tapasztalattal. Nekem minden alkalom új."

Bár az elemzések következetesen nagyon német operaként hivatkoznak A bűvös vadászra - s tudjuk, az olasz kontra német opera harcában is mérföldkő, valóságos színháztörténeti esemény volt a premier éjszakája, ahol a zsöllyében többek között Mendelssohn és Heine is ott ült -, Zsótér szerint jóval szélesebb érdeklődésre számot tartó meséről van itt szó, mintha mondjuk a Bánk bánt adnák elő Franciaországban. A próbákra készülve nem nézte végig A bűvös vadász összes elérhető felvételét: "...láttam egy szíven ütő-agyonnyomó felvételt. Aztán mentem a fejem után." A szabadúszó Zsótért színházról színházra követő rajongók pontosan tudják, hogy a rendezőtől első látásra szokatlannak tűnő, de minden esetben alaposan végiggondolt, a nézői fantáziát aktívan működtető megoldások várhatók a színpadon.

A bűvös vadász
A bűvös vadász

Az előadás koreográfusi feladatait például a kiváló kortárstáncos-koreográfus Ladányi Andrea látja el, aki ezúttal a színpadon is feltűnik: Samiel, a fekete vadász szöveges szerepét abszolválja majd. Zsótér azt mondja, jó tapasztalatai vannak vele mint színésznővel: néhány éve a József Attila Színházban Claire Zachanassianként több jelentős díjat is kapott az akkor első prózai szerepében fellépő Ladányi. Ami a látványvilágot illeti, ott se számítson senki az operában jelzett harmincéves háború utáni időszak szolgai lemásolására. Zsótér Sándor állandó alkotótársai, Ambrus Mária díszlettervező és Benedek Mari jelmeztervező egy nyugtalanítóan különös építmény alapján dolgoznak. Magas hegyek között fekszik az egykori bolgár kommunista párt futurisztikus, romlásában is gigantikus buzludzsai beton székháza, ami a tervek fő ihletője volt.

Fodor Géza egy kevésbé sikerült Freischütz-bemutatóról beszámolva írt a babonáról, miszerint Weber operáját csak Németországban lehet igazi sikerre vinni. A tévhitet azonnal meg is cáfolja, amikor a modern operaszínház legfontosabb rendezőit sorolja, akik megkerülhetetlen kihívásnak tartották az opera színrevitelét. Most minden okunk megvan a bizakodásra, hogy hetven év hazai hallgatás után Zsótér Sándor előadása a jelentős bemutatók sorát gyarapítja majd.