Jenő

Újra itt az Egérkirály

2014.12.16. 15:42

Programkereső

Ismét a Müpában az egyik "legkarácsonyibb" családi program, Csajkovszkij Diótörője Kocsis Zoltán vezényletével, fantasztikus bábokkal, megható és felemelő ünnepi hangulattal. December 23-án az Egérkirályé és a barátságosan bumfordi főszereplőké a színpad.

Zene és bábok harmóniája, múlt és jelen, hagyomány és korszerűség - e kifejezésekkel foglalható össze a Csajkovszkij művére készült, sokféle technikát felvonultató pantomim- és bábjáték, a téli időszak közkedvelt klasszikusa.

Ünnepi hagyománnyá vált, hogy karácsonykor a Nemzeti Filharmonikusok a Művészetek Palotájával együttműködésben adja elő A diótörőt, más-más művészeti csoportokkal, társulatokkal közösen. A Csajkovszkij balettje alapján készült, sokféle technikát felvonultató pantomim- és bábjáték kicsiknek, nagyobbaknak és szüleiknek egyaránt élvezetes szórakozást nyújt a karácsony utáni pihenésben. A művet a Nemzeti Filharmonikusok zeneigazgatója, Kocsis Zoltán dirigálja.

Diótörő
Diótörő

Annak idején a szentpétervári Cári Színházak Csajkovszkij-rajongó főigazgatója egy nagy sikerű széria után olyan balettet kívánt színre vinni, amely pompában, kidolgozottságban minden addigit felülmúl. E. T. A. Hoffmann méltán népszerű karácsonyi meséjére esett a választás, a koreográfiát a nagy hírű Petipa készítette el, jelentősen átalakítva az eredeti történetet. Zeneszerzőnek természetesen ismét Pjotr Iljics Csajkovszkijt kérték fel, aki életművének legszebb zenéit adta ennek a balettnek. Az 1960-as évek végétől óriási népszerűségnek örvend A diótörő, és mára a Nemzeti Filharmonikusok évadának is elengedhetetlen része lett a karácsonyi előadás. Ahogyan az is hagyomány, hogy a mű nem balett formájában kerül színre: a közönség 2014-ben is a Budapest Bábszínház lenyűgöző produkcióját élvezheti a Müpában.

A most látható előadás első változata 1978-ban készült, rendezője a magyar bábművészetben iskolateremtő Szőnyi Kató volt. Az 1997-es felújítást - amelyet már két alkalommal láthatott a Müpában is a közönség a Nemzeti Filharmonikusok élő zenei kíséretével - Meczner János jegyzi, aki az eredeti mű erényeit megtartva azt az új kor követelményeihez alkalmazta. A bábok és maszkok a Jászai Mari-díjas Bródy Vera munkáját dicsérik, akinek nevéhez egyebek mellett olyan, generációk által ismert szeretett mesefigurák kötődnek, mint Mazsola bábfigurája, a Fából faragott királyfi és Misi Mókus.

A Csajkovszkij-muzsikára készült, világot bejárt előadás igazi gyöngyszem: a színpadon a Diótörő és az Egérkirály története, a Drosselmeyer család karácsonyi ünnepi hangulata, az álombeli, földrészeken átívelő utazás, az egerek és a herceg harca mind-mind megelevenednek. A szövegkönyv jelentős eltéréssel követi a novellát és a balettet, például Mária hercegnő és Diótörő herceg esküvőjüket követően hosszú csodás utazásra indulnak; útjuk célja nem a babák birodalma, hanem idegen tájak felfedezése.

A barátságosan bumfordi óriásbábok és maszkok, a bájos tárgyanimáció, titokzatos feketeszínház a fantázia birodalmába röpítenek, a sokféle bábtechnikának köszönhetően az előadás játékossága kimeríthetetlen. A színészek a biedermeier korra utaló jelmezeikben érkeznek a színpadra, ahol magukra öltik az óriásbábukat, a maszkokat, és elkezdődik a jól ismert karácsonyi történet. A hatalmas fa árnyékában, az álomban azonban minden „báb méretűre" zsugorodik össze, és egy csodákkal és izgalmakkal teli világba röpülhetnek el a nézők.