Olivér

"Harag nélkül teljen éltetek, ne zavarjon bosszúság"

2014.12.19. 13:10

Programkereső

Mindig van új a nap alatt. Nem ültem korábban még a Királyi Lépcsőházban, nem néztem még Moltopera produkciót, és Geréb Zsófinak is csupán egy korábbi vizsgarendezésével találkoztam. Nem a megszokott énekeseimet hallgattam. Sőt: soha korábban nem láthattam Haydn kevéssé ismert operáját, A lakatlan szigetet sem.

Az Opera és a fidelio.hu kritikapályázata: Makk Zsuzsanna írása Haydn operájának előadásáról a Magyar Állami Operaházban.

Szereposztás beugróval

Ha egy operát nem játszanak, akkor azonnal gyanakodni kezdünk, hogy nem elég jó a mű. Legtöbbször okkal. Ráadásul annál könnyebb egy opera zenéjét élvezni, minél jobban ismerjük. Némi kétkedéssel mentem tehát a helyszínre. Egyetlen biztos fogódzóm volt: a szereposztásban ott volt Gradsach Zoltán, akit tavaly kétszer láttam, amikor kiemelkedően jó volt a szerepében (Juniusként a Lukréciában és Papagénóként a Parázsfuvolácskában). Az énekes viszont beteget jelentett, és a három éve működő, csak fiatal művészeket tömörítő Moltopera Társulat vezetője, Ágoston László énekelte el Enrico szerepét (aki egyébként korszerű fordítást készített Pietro Metastasio librettójából erre az alkalomra). Alig több mint egy napja volt a beugrásra. Ennek viszont már egy hete. Én az immár bejáratott harmadik előadást láttam.

Mit mond egy 220 éves opera?

A cselekményről tájékozódva az Operaház honlapján azonnal megértjük, hogy itt most nem arról van szó, hogy az Színművészeti Egyetemmel és a Moltoperával közösen kipipáltak egy rubrikát a műsortervben. Van számunkra üzenete ennek az operának.

Constanza ("az állhatatos") 13 évig folyamatosan kesereg egy lakatlan szigeten, abban a hitben, hogy férje, Gernando hűtlenül elhagyta. Kész csoda, hogy mellette felcseperedő testvére, Silvia világszemlélete kifejezetten pozitív. Utóbbinak nincsenek emlékképei, így hiányérzete sincs. Jól érzi magát a szigeten, amely nővérének börtön. A mű végére persze kiderül, hogy Constanza rosszul ítélte meg a férjet is (Csapó József), aki egészen eddig rabszolgaként senyvedett. Gernando most magával hoz még egy kellemes férfit is a szigetre: Enricót, aki megfelelő párja lesz Silviának. Így lesz kerek az opera világa.

Lakatlan sziget
Lakatlan sziget

Számtalan praktikus kérdésünkre nem kapunk választ (a legkínzóbb: hogy maradt a két nő életben?), de a mű központi gondolata azért mégis aktuális és nekünk szól. Gyakori, hogy másoknak valamilyen véleményt vagy cselekedeteiknek rejtett indítékot tulajdonítunk. Meg vagyunk győződve arról, hogy jól látjuk őket a saját szemüvegünkön keresztül. Nagyon könnyen tévedhetünk, akár éppen az ellenkezője is igazolódhat annak, amit mi feltételeztünk.

Ugyan kissé tanmese íze van, de az előadás játékos humorának hála, ez a darab terápiás hatással van ránk. Belátjuk, hogy Silvia (Göncz Renáta) pozitív világszemléletét kellene követnie a nővérének (Balogh Eszter), sőt nekünk is, ha jót akarunk magunknak.

A jelmez segít a sokak számára biztosan ismeretlen darab gyors megértésében: Nagy Szilvia jelmezei elhatárolják a szigetet és a külvilágot. A nők ruhája korabeli öltözetnek ható jelmez, amilyet pásztorlánykák hordhattak a mitológiai történetekben, míg a két férfin mai az öltözék.

Egy víg opera nem feltétlenül vígopera

Az előadás friss, operai kliséktől mentes. A lépcsősorra ültetett nézőkhöz gyakran fordulnak a szereplők, közöttünk haladnak át a férfi énekesek „a hajóról" jövet. Jól ráláthatunk egy apró, ámde kivilágított átlátszó hasábokból összeállított színpadra. Nem hiányzik több díszlet (tervezte: Pázmány Virág), ha kell, odaképzeljük a forrást. (Ha lenne helyszínváltás, akár még az is működhetne a nézők fantáziájában, de nincsen.) A hátsó tükörbe vetítve megjelennek feliratok, ábrák, ezek a kezdetlegesnek tűnő rajzok jól ellenpontozzák Constanza kesergését, amit nem tudunk igazán komolyan venni. Egyszóval nem opera seria, de nem is vígopera az, amit látunk.

Az énekesek kitűnőek, bár mindössze négyen vannak. Tőri Csaba vezényli a kis létszámú, fiatalokból álló zenekart, amely a Musica Florens tagjaiból állt össze. Jó az összhatás, jó őket látni és hallgatni. Amennyire megtudtuk, az előadáson résztvevő számos külföldi néző is elégedett volt, ami azért is nagy szó, mert magyarul szólal meg a mű.

Mindent összevéve én nagyon kevésnek találom a kitűzött hat előadást. Ezt minden hétvégén kétszer kellene játszani az egész évadban. Figyelem, már csak kettő van hátra: december 20-21!

Operaház - Királyi Lépcsőház - A lakatlan sziget - 2014. nov. 30. 11h