Kelemen, Klementina

Fókuszban „a rendező barátja”

2015.12.11. 15:26

Programkereső

Puccini három egyfelvonásosának december 12-i, kuriózumnak számító bemutatóján A köpeny, az Angelica nővér és a Gianni Schicchi ismét a szerző eredeti elképzelései szerint, egy estén lesz látható. A premier kapcsán Kenesey Judit dramaturggal beszélgettünk.

– Egy tragédiába torkolló verista szerelmi dráma, egy a szakrális és a profán határterületén mozgó, női sorsot bemutató vezekléstörténet, és egy, a szerzőre kevésbé jellemző, a commedia dell'arte műfaját Dante nyomán megidéző mű alkotja Puccini Triptichonját. Milyen egységre épülhet egy ilyen eltérő témákat egyesítő produkció?

TRIP 03 masolata

– Puccini szándékosan igyekezett a három művet eltérő sémák szerint felépíteni, és a három abszolút különböző történettel az élet más-más aspektusait kívánta lefedni. A színházi alkotók zöme természetesen szeretne találni valamilyen kapcsolatot, ami összefűzi e darabokat. Emiatt, illetve praktikus okokból végül a díszlet fogja képviselni ezt az egységet: Anger Ferenc rendező és Zöldy Z Gergely díszlettervező egy hajószerű szerkezet létrehozása mellett döntöttek, amely mindegyik operához kiválóan illik, és ami egyúttal megkönnyíti a premier három, majd a két-két együtt futó produkció átdíszítéseit is. Nem volt egyszerű feladat, mert az Erkel Színház színpadtechnikája nem olyan fejlett, mint az Operaházé: nincs forgószínpad, süllyesztő; A köpeny párizsi vízi világának érzékeltetése is kihívást jelent.

– A dramaturgot a rendező barátjának is szokás nevezni, de miből is áll valójában a feladata, és miben tér el a munkája az Operaházban a prózai színházakban dolgozó kollégáiétól?

– Egy előadásban gyakorlatilag minden dramaturgiai funkciót tölt be, egy jelenet megvilágításától a szereplők jelmezén át egy generálpauza hosszáig. A dramaturgnak ezért tökéletesen ismernie kell a művet és annak hátterét, valamint a szerzői és rendezői szándékot szem előtt tartva azon kell dolgoznia, hogy minden funkció helyesen legyen alkalmazva az előadásban. Gyakorlati értelemben a teendőink a következők: háttéranyagokat biztosítunk a darabhoz történelmi, zene- és művészettörténeti, irodalmi szemszögből; igény szerint segítjük a rendezőt a felkészülésben és opponálunk a koncepció kialakításában. Részt veszünk a próbákon, ahol igyekszünk külső, objektív szemszöget biztosítani, mivel a rendezők óhatatlanul is hajlamosak bevonódni a saját művükbe, és egy idő után talán már nem tudják kívülről szemlélni, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami kevésbé. Segítünk szerepelemzésben, bizonyos mondatok, frázisok értelmezésében, továbbá a műsorfüzetek és más, közönség elé kerülő szövegek és marketinges anyagok megírásában, ellenőrzésében.

TRIP 02b

Sokan csodálkoznak, hogy minek egy operaházba dramaturg, hisz itt nem húznak vagy írnak át szövegeket. Dehogynem! Operákból is gyakran hagynak ki részeket, természetesen a karmesterrel és a rendezővel közös megegyezésben, hisz zeneileg és a színrevitel szempontjából is stimmelnie kell az ugrásoknak. Magyar nyelvű előadások esetében pedig sűrűn fordul elő, hogy itt-ott át kell írni valamit, esetleg javítani, ha a rendezés vagy az énekelhetőség megkívánja. Mindemellett nekünk kell biztosítanunk vagy gondoznunk az összes koncert és előadás feliratát.

– Másfél éve, mióta közalkalmazottként dolgozol az Operánál, újra intézményesült a dramaturgia a házban. Miért van erre szükség, és milyen érzésekkel vágtál neki ennek a feladatnak?

– Harmadéves voltam a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol 2009-ben végeztem, amikor az egyik tanárom felhívta a figyelmemet, hogy érdemes lenne a zenés műfaj felé orientálódnom. Nem sokkal ez után közreműködtem egy egyetemi báb-operaelőadásban, és ráébredtem, hogy az opera érdekel igazán, de soha nem gondoltam volna, hogy valaha módom lesz az Operaház dramaturgjaként dolgozni. Pedig megkockáztatom, hogy nagyobb szükség van itt dramaturgra, mint prózai színházakban. Aki figyelemmel kíséri az Operaház évadait, láthatja, hogy az utóbbi időben még több esemény zajlik a két helyszínen: tavaly huszonnégy, idén harminckét bemutatót tart az intézmény. Azokat a feladatokat, amiket 2014 ősze óta Orbán Eszterrel ketten viszünk a vállunkon, korábban több kolléga és külsős munkatárs között osztották fel, ami óhatatlanul bizonyos feladatok elaprózását, az információáramlás nehézkességét vagy az egységesség esetleges hiányát is okozhatta. Ennyi bemutató és egyéb esemény esetén praktikus állandó munkatársakat alkalmazni, tekintve, hogy nem csupán egy produkcióval vagy részfeladattal foglalkozunk, hanem az egész évaddal, ezzel a rálátással pedig módunk van segíteni a különböző tárak között folyó tevékenységek hatékonyságát is.

– Minden szépsége mellett hatalmas mennyiségű munkát végeztek. Mi az, amire mindeközben fontos odafigyelni?

TRIP 01

– A legfontosabb talán az időzítés, a munka szervezését és koordinálását tekintve is. Például érdemes már az első korrepeticiós próbákon ott lennünk, hogy segítsük az énekeseket, amikor a szerepet tanulják. Csak ilyenkor tudunk hatékonyan közreműködni a kiejtés javításán, a helyes értelmezés és hangsúlyok kialakításán, hiszen a rendelkező próbák megkezdésekor már a színpadi, szerepmegformálási, technikai dolgokra kell összpontosítaniuk. Az sem mindegy, sem technikai, sem lélektani szempontból, hogy egy énekesnek, rendezőnek mikor teszünk egy megjegyzést, javaslatot: lehet, hogy érdemes várni még egy próbát, de az is lehet, hogy utána már késő lesz változtatni.

– Ha jól tudom, a munkakörülményeitek is javulnak, és a feladataitokhoz önálló iroda is párosul.

– Eddig mi voltunk a Házban „a bolygó hollandik”, és most kapunk egy csendes, félreeső szobát, ahol nyugodtan tudunk dolgozni. Az Operaház Dalszínház utcai bejáratánál, a korábbi Opera Shop helyén lesz a főhadiszállásunk.