Lukács

Magyarországi bemutató: Lear

2016.01.13. 14:06

Programkereső

Az Opera Shakespeare-évadának egyik súlypontja lesz január 30-án a Lear magyarországi bemutatója. A német Aribert Reimann darabját a müncheni ősbemutatót rendező legendás alkotó, Jean-Pierre Ponnelle munkája nyomán Anger Ferenc viszi színre.

Magyarországra érkezik a legsikeresebb német kortárs opera, amelyet a Bajor Állami Operaház rendelt meg Aribert Reimanntól. Az 1978-as ősbemutató óriási sikert aratott, s ami a kortárs művek között igen ritkán fordul elő: a pozitív szakmai visszhang mellett a közönség tetszését is azonnal elnyerte a vállaltan nem könnyen élvezhető mű. A kritikusok úgy fogalmaztak, hogy a bonyolult zenei anyag minden nehézsége ellenére sikerrel alkalmazkodik az operaértő közönség ízléséhez is.

Tómas Tómasson, Jávorszky György, Stefan Soltész, Ókovács Szilveszter
Tómas Tómasson, Jávorszky György, Stefan Soltész, Ókovács Szilveszter
Fotó: Csibi Szilvia

Az elmúlt harmincöt évben a német nyelvterület tucatnyi nagyobb és kisebb operaháza mellett San Franciscóban és Tokióban is bemutatták a darabot, az idei évadban pedig Budapest mellett Párizsban is műsorra tűzik.

A hazai operajátszásban nem gyakori a rendezői adaptáció. Aribert Reimann Shakespeare-operájának bemutatója több szempontból is jelentős kulturális esemény: a Magyarországon első alkalommal színre kerülő előadás Jean-Pierre Ponnelle művészete előtt is tiszteleg. A francia rendező Németországban kezdte pályáját, amely később a világ legjelentősebb operaházaiban teljesedett ki – dolgozott persze Bayreuthban, és sok egyéb helyszín mellett a Metropolitanben és a Covent Gardenben is. A Lear ősbemutatójára így emlékezett:

"Az elején valamelyest bizalmatlan voltam az anyaggal... az volt a gondom, hogy a Shakespeare-mű önmagában annyi operai tulajdonsággal bír, hogy egy megkomponált Lear könnyen túlzásnak hathat... de attól a perctől kezdve, hogy megkaptam az első fénymásolt partitúraoldalakat, és rendszeresen találkoztunk, világos lett számomra, hogy ez a Lear lenyűgöző mű lesz."

Ponnelle nyílt, üres színpada a természetet idézi – az alkotó tiszta, technikai állapotot említ, melyben a színpaddeszkák filmes pontossággal kialakított megformálása jelenti a kontrasztot, mint egy mocsárvidék. Ebben olyan színházi formát keresett, amelyben a történet minden anekdotikus historizálástól mentesen elmesélhető. A színészvezetés némileg az ázsiai színházat idézi a kabuki és a bunraku-marionett színház elemeivel. Ponnelle munkája alapján a magyarországi bemutatót Anger Ferenc instruálja rendezőként, a színpadi világot pedig a sikeres, fiatal látványtervező, Zöldy Z Gergely adaptálja.

Lear

A birodalmát lányai között felosztó Lear történetével az elmúlt évszázadokban több zeneszerző – Berlioz és Debussy is – foglalkozott, Verdi is tervbe vette a téma feldolgozását, másfél évtizede pedig egy finn szerző operáját mutatták be Helsinkiben. A megvaló­sult feldolgozások közül egyértelműen kiemelkedik Aribert Reimann műve. Ahhoz, hogy megértsük a Lear éjfekete világának sajátosságait, érdemes felidézni a szerző életének mozzanatait. Aribert Reimann a második világégés idején, családi tragédiák árnyékában gyerekeskedett neves orgonaművész és énekes-tanár házaspár fiaként. Tízéves korában már zongorára írt darabot, húszas éveiben keresett zon­goristaként és korrepetitorként tűnik fel. Három évtizeden át tanít kortárs ének szakon, emellett zenekari és vokális műveket egyaránt szerez. Minden minőségében: tanárként, dalszerzőként, operakomponistaként is foglalkoztat­ja az emberi hang és annak határai, a szakirodalom az énekesek komponistájaként emlegeti.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy egyszerű helyzet elé állítaná énekeseit, sőt: mivel pontosan ismeri az énekhang lehetőségeit, gyakran a megva­lósíthatóság végső határaiig megy el. Az Operaház Lear-premierje kivételes kihívás elé állítja az énekeseket. A bemutatón Tómas Tómasson lép színpadra a címszerepben. A nemzetközi hírű énekes hősbariton címszerepekkel (A bolygó hollandi, Wozzeck) kezdte pályáját. Az izlandi művész világszerte a legjelentékenyebb koncerttermek és operaházak vendége, fellépett többek között a Covent Gardenben, a milánói Scalában, a brüsszeli La Monnaie-ben, a tengerentúlon a Los Angeles-i és a San Franciscó-i Opera is vendégei között köszönthette. Dolgozott mások mellett Riccardo Mutival, Dariel Barenboimmal, Lorin Maazellel.

A budapesti Lear-bemutatón a magyar származású Stefan Soltész áll a dirigensi dobogón, értő irányításával szólal meg Reimann sötét, bonyolult és meditatív zenéje, amely egy zenetörténész szerint szinte fizikailag hat hallgatójára-nézőjére: a kizökkent világot a sikolyok, a recsegések-ropogások, a fogcsikorgatásra emlékeztető erős hanghatások húsbavágó erővel érzékeltetik. A Lear zavarba ejtő, szuverén, monumentális alkotás, amit a zenetudósok korunk legszélsőségesebb, legféktelenebb zenéi között tartanak számon. A különleges hangzásvilágot a Magyar Állami Operaház kiváló szólistái interpretálják – a főbb szerepekben Bátori Éva, Kovácsházi István, Palerdi András, Rálik Szilvia és Sümegi Eszter lép színpadra. Az előadás a január 30-i bemutató után még öt alkalommal látható az Andrássy úti dalszínházban.