Katalin

Hisztiző nők és angolosan távozó férfiak

2016.05.20. 08:36

Programkereső

Az Operettszínház társulata az Átriumban mutatja be Pedro Almodóvar kultuszfilmjéből készült musicalt, a Nők a teljes idegösszeomlás szélént. Peller Annával és Mészáros Árpád Zsolttal beszélgettünk a darabról, a filmről, a zenéről, hisztiről, nőkről és férfiakról.

- Gyűlnek a magassarkú cipők?

- Peller Anna: Képzeld el, igen. Nagyon sokan hoznak. Ezek szerint nem csak követik a Facebook-oldalunkat, hanem érdeklődnek is a darab iránt.

- Arról van ugyanis szó, hogy az Operettszínház felhívta mindenki figyelmét, hogy rengeteg cipőre lesz szükségük, így mindenki, akinek van régebbi vagy új, elhasznált vagy megunt, színes vagy fekete, egy pár vagy félpár magassarkúja, vigye el nekik a Mozsár utca 5-be. Mi lesz a szerepük ezeknek a cipőknek?

- PA : Az őrültek háza-jelenetben lesznek láthatók, és mindenki, aki beadja a cipőjét, később megcsodálhatja azt az Átrium színpadán. Egyébként remélem, negyveneset is hoznak, mert akkora a lábam...

- Mennyire ismeritek az eredeti filmet?

- Mészáros Árpád Zsolt: Én nagy spanyol filmrajongó vagyok, Pedro Almodóvar filmjeit különösen szeretem. Ebben a történetben a saját határait feszegette, hiszen neki nem a vígjáték az elsődleges műfaja, akkor sem, ha minden filmjében ott van az a görbe tükör, amin keresztül azt is megmutatja, hogy bárkivel bármi megtörténhet. Ilyen film például a Mindent anyámról. A spanyol filmek hihetetlen őszinték, bátran túllépnek bizonyos határokat. Ez a darab is a végleteket mutatja be. Nagyon sajnáltam volna, ha kimaradok a produkcióból. Szerencsére felkértek a taxisofőr szerepére.

- PA: A film alapján nehezen képzeltem el ezt a történetet musical formájában.

- És mit gondoltok róla most, hogy már zajlanak a próbák?

Peller Anna
Peller Anna

- PA: Imádom. Egyáltalán nem hagyományos musicalről van szó, a zene is egészen más, nem tipikusan musicales dallamok vannak benne, hanem inkább slágerek, sanzonok, latin dallamok. Olyanfajta zene, ami első hallásra belemászik az emberek fülébe.

- MÁZS:Nagyon más ez a darab. Azt kell mondanom, hogy huszonhét év alatt nem találkoztam ilyen nehéz dalokkal, némelyik olyan kondíciót igényel, hogy különösen össze kell szednem magam hozzájuk. És szerintem a többiek nevében is elmondhatom ugyanezt.

- Hogyan esett erre a műre a választás?

- PA: Réthly Attila, az előadás rendezője és Lőrinczy György is látta ezt a darabot Londonban. A főigazgatónknak ráadásul a kedvenc filmje volt kamaszkorában. Régi vágya volt, hogy a musicalt az Operettszínház produkciójaként megcsináljuk. Nekünk pedig azért öröm, mert van itt végre egy darab, amiben mi, csajok vagyunk a főszereplők. Általában a pasiknak jobb szerepeik vannak, most viszont öt nő szerepel a plakáton.

- MÁZS: A címben is az áll, hogy itt nőkről van szó, mi, férfiak csak untermannok vagyunk az ő játékukhoz. Őrületről van szó, a nők őrületéről.

- És van egy fontos figura a háttérben, aki megőrül ezekért az őrült nőkért, ő Ivan. De miközben ezek a nők szimpatikusak, Ivan talán nem annyira...

Mészáros Árpád Zsolt
Mészáros Árpád Zsolt

- MÁZS: Ivan egy őszinte hedonista szoknyavadász, és az efféléből rengeteg van a mi korunkban. Szerelmet vall ennek, szerelmet vall annak, képtelen együtt élni bárkivel is, hiszen egy idő után minden nő rigolyáját megismeri. A mondás is úgy szól: lakva ismerszik meg az ember. Ivan így aztán mindig angolosan távozik a nőktől. Nem akarom megbántani Gyurcit (Szomor Györgyöt, aki Ivánt játssza a musicalben – CsM), de megtalálta, sőt, pofán csapta őt ez a szerep, hiszen egy ötvenhez közeli, hangjával hódító, hát tulajdonképpen igazi nőideál .

- PA: Ivan nem szemét, egyszerűen egy olyan férfitípus, amelyik a génjeiben hordozza azt, hogy nem tud lehorgonyozni egy nő mellett sem, akinek mindig lesznek szeretői. De nem gonosz, hiszen ezekbe az asszonyokba mindig szerelmes. Szerepel a történetben Ivan volt felesége, Lucia, akivel kapcsolatban az egykori férj elmondja, hogy a mai napig szereti és szeretni fogja. Tényleg vannak ilyen férfiak, akiknek mindegyik nő kell. Így kell elfogadni őket.

- Anna, mennyire testhez álló neked Pepa szerepe?

- PA: Nem vagyok mediterrán típus, szőke hajam és kék szemem van. Leszámítva, hogy parókát fogok hordani a színpadon, van köztünk azért hasonlóság. Pepa szinkronszínésznő, ahogy én is foglalkozom ezzel. Van egy vicces jelenet, amikor Pepát egy gaspacho reklámja alapján ismerik fel az emberek. Velem is megesett már ilyesmi. Furcsa, hogy sokszor nem a nagy drámai alakításairól jegyzik meg az embert, hanem azért, mert szerepelt egy reklámban.

Mészáros Árpád Zsolt, Peller Anna és Janza Kata az olvasópróbán
Mészáros Árpád Zsolt, Peller Anna és Janza Kata az olvasópróbán

- A taxisofőr szerepében pedig téged látunk és hallunk, MÁZS. És jóval nagyobb szereped lesz, mint a filmbéli taxisofőrnek.

- MÁZS: Ez a figura afféle rezonőr, összekötő kapocs a színpad és a nézőtér között, segíti a közönséget a fontos dramaturgiai pontokon, és van néhány nótája. Réthly Attila azt mondta, ez csakis én lehetek, egy kicsit lazább, kicsit nyeglébb emberke, aki könnyen veszi az életet. Persze a való életben nem egészen ilyen vagyok, de el tudom játszani színpadon.

- PA: És a taxisofőr az, aki mindig jó hatást gyakorol Pepára, zsebkendőt, cicás képet ad neki, és így tovább. Árpi szerepe egy ziccer. Egy kicsit szürreális, mert végig jelen van, de a többiek számára sokszor láthatatlan. Ráadásul nagyon jól áll neki a szerep, jobbat nem is lehetett volna találni.

- Szabad azt mondani, hogy ezek a nők végig hisztiznek?

- MÁZS: Miért ne szabadna? Van, aki szerint nem szabad?

- PA: Én szoktam hisztizni, de csak a férjemmel. Alázattal és kitartóan igyekszem a munkámat végezni, nem szeretem, ha mások látják a gyengeségemet.

- Telefont is dobtál már ki az ablakon?

- PA: Azt még nem, legfeljebb plüssállatokat dobáltam. Nem törtem össze semmit.

- Ivan menekül a nők elől, amikor hisztiznek. Mit kell csinálni ilyenkor a férfinak?

- PA: A férfiak vagy kiabálnak, vagy otthagynak minket. A hiszti azonban egy segélykiáltás, figyelemfelkeltés. Azt akarjuk, hogy a férfi magához húzzon, megnyugtasson, azt mondja, nincs semmi baj. Persze soha nem ezt csinálják a pasik.

- MÁZS: Szerintem van olyan, hogy egy kicsit magára kell hagyni a nőt, pár órára, és később visszajönni.

A Nők az idegösszeomlás szélén női szereplői
A Nők az idegösszeomlás szélén női szereplői
Fotó: Bíró András

- A nők persze szerintünk, férfiak szerint kiismerhetetlenek, de épp azért jó ez az Almodóvar-történet, mert viszonylag jól lehet tudni, kinek mi a baja.

- PA: Minden nőnek megvan a saját drámája, és mindegyik igazságát meglátod a történetben.

- MÁZS: Végül Pepa az, aki ráébred a valóságra, amit Ivan elfed előtte. Ivan nem szakít, nem lép, általában megvárja, míg a nők azt mondják, hogy nincs tovább. Pepa rájön, hogy nincs értelme együtt lenniük.

- PA: Pepa szeretné megakadályozni, hogy Lucia lelője Ivánt. Lucia, az előző feleség teljesen összeomlott, bekattant. Pepa viszont túl tud lépni Ivánon. És máris ott a következő szerelem, Paulina, az ügyvédnő.

- Mást mond ez a mű egy férfinak és egy nőnek?

- MÁZS: Nagyon jól boncolgatja a két nem problémáit egy kapcsolatban és kapcsolaton kívül. Persze a párkapcsolatok kilencven százaléka azért megy tönkre, mert a felek nem beszélnek egymással. Ez ebben a darabban is így történik.

- PA: A nők nagyon boldogok lesznek, mert úgy érzik, kiállunk értük, képviseljük őket. A férfiak pedig tanuljanak kicsit az egészből.

- Egészen különleges humora van a filmnek, de milyen lesz a musical?

- PA: Nagyon vicces, és aki sírni akar, az is zokoghat rendesen. Rendkívül ügyesen keveredik ebben a történetben a dráma, a tragédia és a komédia. De talán egy hajszálnyival többet mosolygunk majd.

- MÁZS: A musical egyik pontján elsírod magad, mert magadra ismersz, máskor megszakadsz a nevetéstől, mert látod, milyen az emberi butaság.

Peller Anna az olvasópróbán
Peller Anna az olvasópróbán

- Varró Dániel magyar fordításában hangzanak fel a dalok. Hogy tetszenek ezek a szövegek?

- MÁZS: Nagyon találóak!

- PA: Varró Dani az én „szerelmem”, a Színművészeti Egyetemen volt egy vizsgánk, a Legénytoll című darabot adtuk elő, amihez ők írtak verseket, és nagyon megszerettem a limerickjeit. Ez tíz éve volt már, és nagyon örülök, hogy visszaköszön az életemben. Teljes mértékben alkalmas rá, hogy a szövegekben visszaadja ezt az Almodóvar-féle őrületet.

- Repertoáron marad ez a musical? Milyen fogadtatásra számítotok?

- PA: Én nagyon-nagyon remélem, ahogyan azt is, hogy szeretik majd. Három hónapja készülünk vele, rengeteget dolgoztunk.

- MÁZS: Ez az a fajta darab, amit meg kell nézni még egyszer. Van egy stílusa, mondanivalója, és sokat fog még érni. Sok próza van benne, és a prózai színházi darabokhoz hasonlóan kell legalább 10-15 előadás, míg mi is kitapasztaljuk, mennyire és hogyan szereti a közönség.