Jácint

A legmagasabb állami kitüntetést vehette át Marton Éva

2016.08.20. 12:14 Módosítva: 2016-08-20 12:33:01

Programkereső

Makkai Ádám műfordító mellett Marton Éva operaénekes vehette át a Magyar Szent István Rendet Áder János Köztársasági elnöktől augusztus 20-án a Sándor-palota Tükörtermében.

„A Magyarország érdekében tett legkiemelkedőbb különleges érdemek, kimagasló életművek, nemzetközi téren szerzett jelentős értékek elismerésére” – így határozza meg a kitüntetésekről szóló törvény, milyen érdemek elismeréséül adományozható a legrangosabb magyar állami elismerés, a Magyar Szent István Rend.

A Magyar Köztársasági Érdemrend 1991-től 2011-ig a magyar állam által adományozható legmagasabb kitüntetés volt. Azóta a Magyar Szent István-Rend tölti be ezt a szerepet, így az Érdemrend a negyedik legmagasabb magyar állami kitüntetés a Magyar Szent István Rend, a Magyar Corvin-lánc és a Magyar Becsület Rend után. A Magyar Köztársasági Érdemrend neve az Alaptörvény hatályba lépésével Magyar Érdemrendre módosult. 2013 óta augusztus 20-án – Szent István király ünnepén – csak a Magyar Szent István Rendet adják át.

Marton Éva operaénekes, kamaraénekes, professor emerita, dr. habil, a Magyar Corvin-lánc Testület alelnöke, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja 1943. június 18-án született Budapesten. 

1968-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneakadémián, ahol operaénekesi és énektanári diplomát szerzett. A Magyar Állami Operaházban 1968 és 1972 között Toscát, Manon Lescaut-t, Tatjanat, Rodelindat, Amelia Grimaldit, Freiat énekelte. Utóbbi szerepében hallotta Christoph von Dohnányi, aki 1972-ben szerződtette a frankfurti operához, ahol a művésznő szisztematikusan építhette fel széleskörű repertoárját és elindulhatott a világ meghódítására. 1977-ben követte von Dohnányit Hamburgba, és 1980-tól már szabadúszóként működött.

Marton Éva
Marton Éva
Fotó: Emmer László, forrás: Opera Magazin

A világ valamennyi számottevő operaházában fellépett, így többek között a milanói Scalaban, a new yorki MET-ben, a bécsi Staatsoper-ban, Buenos Airesben, Barcelona- ban, Chicagoban,San Franciscoban, Houstonban, a londoni Covent Gardenban, Párizsban, Hamburgban, Münchenben, Berlinben, Moszkvában, Sydneyben. A fontosabb koncerttermeken kívül állandó szereplője a különböző fesztiváloknak, így rendszeresen visszatér a veronai Arénába, a salzburgi, müncheni fesztiválokra, Bayreuthba, a római Carracallaba, Torro del Lagoba, Macerataba stb.

Széleskörű repertoárja szinte egyedülálló, a Verdi, Puccini, R. Strauss, Wagner szerepek mellett otthon van a verismo világában is. A lírai szoprán Marton Évából az évek folyamán következetes munkával fejlődött ki korunk egyik legnagyobb drámai szopránja, aki immár több mint 25 éve a világ legjobbjaihoz tartozik. Kiterjedt repertoárjának köszönhető, hogy közel 30 komplett operafelvétele, valamint számos ária-,koncert hangfelvétele, továbbá videó-,lézer- és DVD felvétele van.

2003. szeptember 15-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli professzor címmet adományozott számára. 2005 szeptemberétől a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem énektanszakának vezető tanára. 2002 és 2007 között a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti igazgatója, távozása után 2008-ban Miskolc város díszpolgárává választották. 2007 szeptemberében vette át egyetemi tanári kinevezését Dr. Sólyom László köztársasági elnöktől. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 1980-ban a milánói Scalaban a Toscában nyújtott kiváló teljesítményéért az Ezüst Rózsa-díjat kapta. 1989-ben Bécsben elnyerte a „Kamara énekesnő” megtisztelő címet, valamint a Staatsoper örökös tagja lett. New Yorkban háromszor választották az „Év énekesnőjévé” (1981, 1982 és 1987). 2009 októberében pedig a barcelonai Gran Teatre del Liceu aranyérmével tüntették ki.

A művész az elismerés kapcsán elmondta, három nagy pilléren nyugszik életútja, amely a mai napig töretlen. A férjével való megismerkedés és a családalapítás mellett fontos időszaka volt pályájának, amikor 1972-ben elhagyta Magyarországot és a frankfurti operához szerződött, ahol megalapozta a nagy munkákat az elkövetkező éveket. Ennél erősebb a harmadik pillér, amikor 2005-ben visszatért Magyarországra tanítani, hogy a Zeneakadémián átadja tudását, élet- és szakmai tapasztalatát a növendékeknek, részt vegyen a zenei életben, az újabb énekesek nevelésében, a kulturális életben.

"Ez egy lépcsőzetesen felépített életpálya volt" - mutatott rá, hozzátéve: a karrier szót nem szívesen használja, de tudatosan, meggondoltan, 5-6 évvel előre gondolkoztak mindketten a férjével.

1991-ben Bartók–Pásztory-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 1996-ban Ferencváros díszpolgára címet, 1997-ben Kossuth-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal díjat, 2004-ben Miskolci Múzsa díjat, 2009-ben Pro Cultura Hungarica díjat, 2012-ben Magyar Corvin-láncot, valamint Szegedi Tudományegyetem Díszdoktora címet, 2013-ban Hazám díjat, majd Prima Primissima, 2014-ben Nemzet Művésze díjat kapott.