Hedvig

„Missziós tevékenység a miénk”

2016.08.23. 13:58

Programkereső

„Az Arcus Temporum fesztiválon elhangzó zenék nemcsak párbeszédet folytatnak egymással, hanem közösségbe kerülnek Pannonhalma szellemével, az itt élőkkel és az idelátogatókkal” – vallja Keller András művészeti vezető, akit már sok évvel ezelőtt magával ragadott a hely különleges energiája. A háromnapos rendezvényről vele beszélgettünk.

- Ön szerint mi az Arcus Temporum művészeti fesztivál legfontosabb küldetése?

- Egy olyan világban, ahol mostanában egymást érik a tragédiák, szerintem a szeretet kifejezése a legfontosabb. Az Arcus Temporum fesztivál egyik küldetése, hogy zenéjével és atmoszférájával hozzájáruljon az embertársi szeretet lényegének megértéshez.

- Nem az idei az első év, hogy művészeti vezetőként nevét adja a háromnapos rendezvényhez.

- Sokszor játszottam a pannonhalmi diákoknak, és úgy éreztem, hogy bennük ideális befogadó közösségre találtam. Amikor később felkértek arra, hogy segítsem a fesztivál létrejöttét, örömmel mondtam igent. Egy másik dimenzió ez, olyan, ahol mindenki otthon érezheti magát. A 2016-os Arcus Temporumon elhangzó zenék nemcsak párbeszédet folytatnak egymással, hanem közösségbe kerülnek Pannonhalma szellemével, az itt élőkkel és az idelátogatókkal.

- Élő kortárs zeneszerzőket hajdan élt nagy mesterek műveinek tükrében mutatnak be évekkel ezelőtt ez volt a zenei koncepció.

Keller András
Keller András
Fotó: Fejér Gábor

- Ez egy jó irány volt, ám meglehetősen nehéz az elfoglalt komponistákat egyazon időpontra Pannonhalmára szólítani. Természetesen örülnék, ha a későbbiekben vissza tudnánk térni az alapkoncepcióhoz. Most Haydn találkozik Kurtág Györggyel, Olivier Messiaennel, Ligeti Györggyel, az amerikai Morton Feldmannal, Steve Reichhel, David Langgal. Idén Rácz Zoltánnal – zenei gondolkodásunk nagyon hasonló, és régóta vagyunk a kortárs zene harcosai – együtt ötleteltünk, közösen döntöttünk a műsorról, a szellemi-művészi keretekről, s reméljük, hogy új energiákat tudunk adni a fesztiválnak. Az idei Szent Márton-évben kiemelt hangsúlyt fektetünk a kísérőprogramokra is: közös imádkozásokon, kiállításon és tárlatvezetéseken vehetnek részt a látogatók.

- Ha már az időívekről és találkozásokról beszélgetünk: nemrégiben épp Kaczander Orsolya, a Concerto Budapest szóló fuvolaművésze mondta nekem azt, hogy az időutazás a művészektől egyáltalán nem áll távol, hiszen másról sem szól az életük, csak időutazásról – kapcsolatot teremtenek azon művészekkel, akik már nincsenek közöttünk.

- Nem tudok ezzel a meglátással nem egyetérteni, szerintem ez abszolút helytálló, talán annyival egészíteném ki, hogy a mi szakmánk bizonyos tekintetben nagyon közel áll a papi hivatáshoz is. Missziós tevékenység a miénk: azért élünk, hogy a dallamok nyelvén közvetítsük mások gondolatait, jobbá tegyük a környezetünkben élők életét, s olyan új dimenziókat tárjunk a befogadók elé, amelyeket csak átérezni lehet, szavakba önteni nem. Természetesen fontos a szórakoztatás, a spiritualitás is, de elsősorban közösségi élményt szeretnénk nyújtani.

Keller András
Keller András
Fotó: Concerto Budapest

- Ön személy szerint milyen pluszt kap a pannonhalmi miliőtől?

- Amikor az ember belép egy katedrálisba, rendszerint meghatódik, s valószínűleg így vannak ezzel a nem hívők is. Nemrégiben felkerült a fesztivál honlapjára néhány személyes gondolatom – engedje meg, hogy önmagamtól idézzek: „Megfigyeltem magamon, hogy valahányszor Pannonhalma felé közeledem, már jóval azelőtt, hogy meglátnám az apátságot, befejezem a telefonálást az autóban, elzárom a rádiót, tovatűnnek a gondolatok: csend lesz. Nem igazi csend, mert hallani a kerékzajt, érezni a szívverést, és nem tudom irányítani a gondolataimat. Ösztönösen készülődöm: Pannonhalmán mindenki másként találkozik önmagával. Felemelő érzés belépni egy olyan térbe és közösségbe, ahol kinyílik a szívünk, a szellemünk; ahol máshogyan látunk, hallunk, hallgatunk.”

Keller András
Keller András
Fotó: Hrotko Bálint

- A fesztivál az idén kilencvenedik születésnapját ünneplő Kurtág György előtt a Kurtág staféta névre keresztelt koncerttel tiszteleg. Ha jól tudom, ön a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán találkozott először a mesterrel, barátságuk azóta is töretlen. Sikerült az évek során megfejtenie, hogy miben rejlik a kurtágság esszenciája?

- Kurtág kilencvenévesen is szakadatlanul tanul azért, hogy minél hitelesebb legyen a zenéje. A szeretet nem csupán az Arcus Temporum legfontosabb mondanivalója, hanem Kurtágé is – miniatűr zenéivel képes kapcsolódni a Szent Márton-bazilikában nyitó darabként elhangzó A teremtés című, örömről, bűntelenségről és szeretetről szóló monumentális Haydn-oratóriumhoz is. Művészete módfelett sűrű: egyetlen gesztussal képes komplett történeteket, életérzéseket a befogadó elé tárni, noha ennek megvan a maga végtelen sokszínűsége és humora. Amikor az ember valami nagyon fontosat szeretne közölni, azt mindig halkan és egyetlen szóval, egyszerűen közli, akár az emberi lét legelemibb érzését, azt, hogy szeretlek. Az igazán lényeges dolgok kifejezéséhez gyakran egyetlen szó is elég.